Successfully reported this slideshow. 1. Arany János pályaképe 2. Aranyról • A XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotója • A világosi fegyverletételt követő irodalmi élet fő szervezője • Drámafordítóként, tanulmányíróként és kritikusként is maradandó értékeket hozott létre • Saját korában inkább az epikus költészetét tartották nagyra, líráját a XX. Században helyezték középpontba. ÓRavázlat magyar. 3. A korai szakasz • 1845-1849 • Az elveszett alkotmány – 1845 - A Kisfaludy Társaság pályázatára küldi - Elutasító kritikát kap nehézkes nyelvezete, s vontatott cselekménye, egyenetlen szerkezete miatt • Következő évben a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára írta meg a Toldit 1846-ban • 1848-ban elkészült a tervezett Toldi-trilógia utolsó része, a Toldi estéje • A forradalom és szabadságharc idején többnyire mozgósító szándékú népies helyzetdalokat írt: - Nemzetőr-dal - Rásüt az esthajnal… • Ebben az időszakban született költeményein Petőfi hatása érződik 4. A nagykőrösi évek • 1851-1860 • Háttérbe szorultak a hosszas verses epikai alkotások; a líra illetve kisepikai műfajként számon tartott ballada került előtérbe • A korszak időbeli határainak kijelölése csak megközelítőleg fedi a pálya alakulásának folyamatát.
Kolosvári Aladár: Arany János élete (1907) - Róla szól, Kiadó: Kiadás helye: Mezőtúr Kiadás éve: 1907 Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 188 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: Második, bővített kiadás. Ritka! Egy fekete-fehér portréval illusztrált. Írta: Kolosvári Aladár főgymn. tanár. Nyomatott Török Ignác könyvnyomdai műintézetében, Mezőtúr. Mozaik digitális oktatás és tanulás. A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Elhatároztam, hogy 1897-ben megjelent könyvemet "Arany János életéből" ujból kiadom. Ezen kis művet akkor kedvezően fogadták, meleg hangon emlékezett meg róla több lap, így a Philologiai Közlöny,... Tovább Tartalom Előszó a második kiadáshoz 3 Szülőháza, gyermek- és diák évei 7 Tanítósága és szinészi élete 12 Hazaérkezése és szalontai tanitóskodása 17 Jegyzősége 25 Petőfivel való barátsága 33 A szabadságharcz évei, fogalmazó, irnok, nevelő 43 Aranyné 51 Nagykőrösi tanársága, Tompával való barátsága 57 A Kisfaludy-társaság igazgatója.
Szerkesztő 78 Akadémiai titkársága. Betegsége, halála 85 A csonkatorony 98 Arany jelleme 102 Arany költészete 108
Arany hiteles lélekrajzot ad a mosásmániás őrültről, nagy művészettel ábrázolva a bűnt követő bűnhődést. Ágnes asszony tébolyának oka az, hogy nem tud szembenézni a bűnnel, amit elkövetett, ehelyett inkább átírná a múltat: bizonyos eseményeket egyszerűen töröl az emlékeiből. Ez a szembesülésre való képtelenség okozza összeomlását. A megháborodott asszony az őrültek buzgalmával mosogatja haláláig a bűnjelet, amelyet már rajta kívül senki nem lát. Mócsánné Nagy Ágnes weboldala. Egy külső, látható tényt felcserél egy erkölcsi fogalommal: azt képzeli, ha sikerül megtisztítania a lepedőt a vértől, akkor ő maga is megszabadul a bűntől, lelkiismerete is tiszta lesz. A balladában nemigen van lehetősége az elbeszélőnek arra, hogy ítéletet mondjon a szereplők és tetteik felett, az Ágnes asszony ban mégis jól érezhető Aranynak a szerencsétlen nő iránt érzett mély szánalma. Az elbeszélő szövegszerűen is jelzi (pl. a "szegény" jelző használatával), hogy a bírákhoz hasonlóan ő maga is részvéttel fordul Ágnes asszony felé, akiben elsősorban nem a bűnöst látja, hanem a szenvedő embert.
Az Ágnes asszony 26 ötsoros versszakból álló, népies stílusú, körkörös szerkesztésű lélektani ballada. Témája szerint egy olyan asszony tragédiáját mutatja be, aki felbujtotta a szeretőjét férje megölésére. A részletező elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg (ezekből derül ki Ágnes asszony bűne). A cím a főszereplő neve, témajelölő. A vers főbb motívumai az évszakok múlása és a véres lepedő. Nyelvi kifejezőeszközei: balladai homály, párbeszédek, hézagos, szaggatott előadásmód, alliteráció, refrén, felkiáltások, chiazmus (az azonos szerepű mondatrészek keresztben való, ellentétes sorrendű, de szimmetrikus elhelyezése). Az egyszólamú, spirális felépítésű költemény szerkezetileg 3 egységből áll. Az 1. egység (1-4. versszak) Ágnes asszonyt jeleníti meg, amint a patakban mos. Ennek a résznek az időtartama legfeljebb néhány óra lehet. Itt még csak sejthető valamiféle bűn a háttérben, illetve azt tudjuk meg, hogyan derült ki Ágnes asszony tette (ez a tett elkövetése utáni alaphelyzet).
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
Hirdetés Jöjjön Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz verse. Veszekedtem a kisfiammal, mint törpével egy óriás: – Lóci ne kalapáld a bútort! Lóci, hova mégy, mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes, megint ledobta az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam, fenyegettem, nem is hederített reám; lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután, a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. Most nagyobb vagyok, mint te! Szabó lőrinc lóci verse of the day. – mondta s az asztal tetejére állt. Nem birtam vele, tönkrenyúzott, de azért tetszett a kicsi, s végül, hogy megrakni ne kelljen, leültem hozzá játszani. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. (mi lenne, gondoltam, ha mindig lent volnál, ahol a gyerek? ) És ahogy én lekuporodtam, úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt, csupa láb, és megnőtt a magas, a messze, és csak a padló volt enyém, mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén. És ijesztő volt odalentről, hogy olyan nagyok a nagyok, hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok.
– De hisz még nem tudsz írni, te! – Nem is írtam, csak kigondoltam. – No, halljuk. – Hát figyelj ide, – szólt Lóci, azzal nekikezdett s két sorban elmondta a verset: "Az életet adja, adja, egyszerre csak abbahagyja. " Kis Klára csodálkozik (részlet) Jött a kis Klára: – Apu, adj pénzt! – Majd holnap. – Most! irkára kell! – Megnéztem mégegyszer a tárcám: – Sajnos, nincs. – Ő nem hitte el: – Nincs egy pengőd? ugyan, ne viccelj! – és hangosan fölnevetett: – Irkára kell, hát hogyne volna! Kéne, de ha nincs, hol vegyek? Nyitnikék (részlet) Alszik a hóban a hegy, a völgy; hallgat az erdő, hallgat a föld. Mikor legutóbb jártam itt, nyár nyitogatta pipacsait, a nyár nyitogatta, temette az ősz; és volt, aki vesztett, és nincs, aki győz. Szabó Lőrinc versei – íme a legismertebb Szabó Lőrinc költemények - Neked ajánljuk!. Lombnak, virágnak nyoma sehol, fekete csontváz a fa, a bokor, s halotti csipke a díszük is, az a törékeny tündéri dísz, mit rájuk aggat éjszaka fehér kezével a zuzmara.
az apu egészen elrontotta a rádiót! -- Lóci felült és megbüvölve ismételte a szörnyü szót, hogy: `elrontotta! ` és: `egészen! ` és rám nézett, hogy igaz-e? Bólintottam, s ő már mosolygott s az anyja szólt -- Meg kellene, meg kell az aput verni érte!... Megverjük aput! -- szólt megint. -- S Lóci tapsolt: -- De érdekes lesz! -- s felejtett lázat és kinint, és szeme ragyogott, hogy íme kikapok, ha nagy vagyok is, új erőre kapott az örömtől, hogy hibáznak a nagyok is, s elgondolkozva, megnyugodva hálásan nevetett felém, és egy kicsit beszélgettünk, és lassan elaludt szegény. 1934