Életének 83. évében, hosszú szenvedés után elhunyt Marton László szobrászművész, akinek száznál is több köztéri alkotása található országszerte. A Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművészt vasárnap késő este érte a halál. Búcsúztatásáról és temetéséről később intézkednek. Marton László 1925. november 5-én született Tapolcán. A budapesti képzőművészeti főiskolát 1952-ben végezte el Pátzay Pál és Ferenczy Béni tanítványaként. Alkotásai kezdettől fogva inkább a hagyományos figurális szobrászat tradíciójához, mintsem a progresszív irányzatokhoz kapcsolódnak. Az 1980-as évek elejétől mind nagyobb méretű, történelmi alakjait, mind zsánerszerű műveit az expresszivitás jegyeivel ruházza fel. Az újraalkotás és a rekonstruálás is szerepet kapott munkásságában, amelynek jelentős részét köztéri művei teszik ki. Budapesten több mint 40 szobor őrzi a keze munkáját. Mint azt az MTI-nek korábban elmondta, ezek közül is talán a Kiskirálylány című alkotására és a József Attila-szoborra a legbüszkébb. Összességében mintegy 150 köztéri alkotása található országszerte és a közgyűjtemények is jelentős számú művét őrzik.
Marton László szignója az egyik szobrán (b) – A szobrász Petőfi Sándor portrészobrát mintázza a költő születésének 150. évfordulójára. A bronzszobrot Dömsödön állították fel. – Somogyi Néplap, 1972. március 23. Pályája elején élettől duzzadó, erőteljes, vaskos figurákat formált, ebben a korszakában faragta mészkőből a Fekvő nőt is. A későbbi munkái már egyre lágyabbak lettek, stílusa inkább a kisplasztika felé fordult. Pályája során szoborba formázott sok magyar hírességet, többek között József Attilát, Kodály Zoltánt, Kossuth Lajost, Apor Vilmost vagy Antall Józsefet. Szent Borbála (2000), Tapolca – Apor Vilmos (1997) Budapest, XII. kerület – Kiskirálylány (2000), Budapest, Pesti rakpart Marton László nem csak hazánkban ismert, hanem világszerte is: Párizstól Londonig, a Vatikántól Zágrábig számon tartják a műveit, de Európán kívül hírnevet szerzett Kubában és Japánban is. Talán a legközismertebb szobra, a Kiskirálylány nem csak a budapesti Duna-korzón, hanem Tokióban is megtalálható!
Példaként említette, hogy éppen emiatt egy szobrász soha nem ver le sótartót az asztalról. A művészettörténész kitért arra, hogy Marton László a XX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb figurája volt. Megfogalmazása szerint A Dunánál című József Attila szobra sajnálatos módon semleges környezetbe került a Parlament déli kapujához közel, "mert az akkori városvezetés nem merte letenni a szobrot a folyó menti lépcsőre, nehogy elöntse a Duna". Bereczky Loránd megjegyezte: Marton másik népszerű alkotása, a Kiskirálylány a korláton ül a Vigadóval szemközt, épített környezetben és az arra járók kedvence lett. A Kiskirálylány nagyon népszerű a világban, még Tokióban is van egy másolata – derül ki a kötetből. Bereczky kiemelte, hogy Marton köztéri alkotásait Budapesten és országszerte egyaránt szeretik az ott lakók; példaként Mezőtúron látható erőteljes Dózsa szobrát említette. Marton László utolsó alkotása Széchenyi Istvánról készült, az egészalakos szobor Hévízen áll, a politikus kicsit félre fordítja a fejét, köpönyegét szél fújja.
~ munkásságában szerepet kap továbbá az újraalkotás és a rekonstruálás is. Erre példa munkássága első feléből Szondi György szobra (Kodály körönd, 1953-1954), amely a hagyományos emlékszobrok sorába illeszkedik, illetve a Bocskai-dombormű a Millenniumi emlékműhöz (1954). Itt említjük, mint a megőrzés-újraalkotás példáját az ifj. Vastagh György 1935-ös, elpusztult munkája után készített Görgey-szobrot (1998). Tematikáját tekintve a történelmi alakok, események mellett ~ szobrainak egy csoportja mitológiai (antik, keresztény, magán), folklorisztikai alakokat, jeleneteket ábrázol (Pénelopé, Aphrodité, Toulouse-i Szt. Lajos, Boldog Salome, Boldog Jolanta, Magyar Mózes a római Szt. Péter-bazilika, Magyar kápolna domborművei, 1980); Kis királylány (eredeti kisplasztika 1972, felállítva Duna-korzó, 1990); Cantata Profana (Gellért tér, 2000). (A művész szócikke a Wikipedián: itt! ) Irodalom RAÁCZ E. : A 15 éves tapolcai szobrászművész műtermében, Pest, 1941. október 7. VÍZY E. : Levente művészek, Budapest, 1943 POGÁNY Ö. G. -GÁDOR E. : Magyar szobrászat, Budapest, 1953 VÉGVÁRI L. : László Gyula és ~ kiállítása (kat., Fényes Adolf Terem, Budapest, Budapest, 1952) SOÓS GY.
Bánk nem Melindára haragszik, hanem a királyi cédára, aki segítséget nyújtott Melinda meggyalázásához. Bánk Tiborc gondjaira bízza Melindát és gyermekét, és tiszántúli várába küldi őket. ő pedig megy, mert számvetése van Gertrudissal, a királynéval. Bánk elmondja a vádjait, a királyné igyekszik kisiklani a válaszok alól. Felhozza a nép nyomorát, közöny a válasz. Egyre vaskosabb vádakat követően a királyné végül tőrrel támad Bánkra. A nagyúr a királyné ellen fordítja a tőrt és megöli Gertrudist. Melinda a két gyermek és Tborc elérik a Tiszát, de vad vihar tör ki. Melinda két kis dalt énekel gyermekeinek, magához szorítja őketés a jeges vízbe veti magát. Zene.hu - "Hálás vagyok az életemért." - Vérszívó interjú Szabó Anikóval. Megérkezik a király a győztes csatából, s ott találja felravatalozott feleségét. Vádolja a békétleneket, Petúrt, de ők ártatlano. Bánk jelentkezik, ő ölte meg a királynét. Nyakláncát, hatalma jelképét a ravatalra dobja. Mivel Bánk, a honfoglaló Bor nemzetséghez tartozik a király nem mondhat róla ítéletet. Endre kardot ránt, hogy egvívjon vele.
Csupa kaland és izgalom A legkisebb boszorkány története, amelyben legkedvesebb meséink számos eleme fellelhető a szerelmes fiataloktól a boldogságukra féltékeny gonoszig, a hőst akadályozó ellenfelektől a hosszú utat szegélyező próbatételekig. A legizgalmasabb szereplő mégis a címbeli Amarilla, aki vörös, szeplős, kistermetű, ráadásul egyáltalán nem olyan kegyetlen, amilyennek boszorkány családtagjai szerint lennie kellene. Molnár Zsuzsa színes látványvilága, az Esszencia Produkció népzenéből, klasszikus zenéből és jazzből táplálkozó muzsikája, meg persze a Budapest Táncszínház művészei új életre keltik a mesét. Korosztály: 4-12 év Rendező: Müpa Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni.