Kőszeg leghíresebb és legnagyobb turisztikai látnivalója. Az 1532. évi török ostromkor aratott győzelme okán neve bekerült a történelemkönyvekbe is. Nevét is egykori híres kapitányáról Jurisics Miklósról kapta. A vár a várfallal körbevett középkori város nyugati sarkában helyezkedik el, külső falai néhol megegyeznek a városfallal. A vár legrégebbi része a 13. Jurisics vár | Nyitólap | Kőszeg. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Látogatóink visszajelzése alapján legtöbb élményt a beöltözési lehetőség, a fegyvertár és a földesúri asztal adja. Élmények, kultúra és történelem egy helyen A Jurisics vár a turisztikai attrakciót kínáló történelmi emlékhely besorolású vár sokféle látnivalóval várja látogatóit. A várban múzeumi állandó és időszaki kiállítás, művészeti időszaki kiállítás, földesúri asztal, és konyha, fegyvertár, kilátó torony, játszóudvar, vár-bazár, büfé és fűszernövénykert is várja a látogatókat.
A Héder nemzetség birtoklása alatt, a tatárjárás után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése, ami átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfelelően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzésére városfalakat és tornyokat emeletek. A falakat övező árkokba a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. Jurisics vár Kőszeg - Országjáró. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták. Az évszázadok sorá sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. Török hódoltság kora, Jurisics Miklós és a 11 órás harangszó A Kőszegi vár legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregével vívta.
A Habsburgok élén harcoló Ferdinánd és a Török Birodalom vezére Nagy Szulejmán először és egyben utoljára az 1532-es hadjárat során készült összecsapni személyesen, így európai jelentőségű összecsapás készült Kőszegen. 4. Szulejmán 1532-es hadjárata, Kőszeg ostroma A negyedik terem a híres 1532-es kőszegi ostrom eseményeit eleveníti fel. Szulejmán a Habsburgokat a Német-Római Birodalom területén akarta megtámadni, így Magyarország, mint útba eső terület az összecsapások helyszíne lett. A török hadsereg végül úgy döntött, hogy a Nyugat-Dunántúlon keresztül, Kőszegen át közelíti meg Bécset. A szultáni hadsereg azonban 1532. augusztus 30-án elvonult Kőszeg alól, mert a Bécsnél összegyűlt birodalmi hadsereg ellen nem vállalta a küzdelmet. 5. Jurisics vár, Kőszeg. A kőszegi zálogbirtokosok Az ötödik terem a jelentős kőszegi zálogbirtokosokat mutatja be, közülük is kiemelten a híres névadó várkapitányt, Jurisics Miklóst és a várat felújító Széchy családot. A látogatók megismerkedhetnek az áruló Hörmann bíró legendájával és igaz történetével is.
Jurisics Miklós várkapitány közel ezerfőnyi serege kisebb részben katonáikból, nagyobb részt környékbeli jobbágyokból állt. A huszonöt napos küzdelem után közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, ami a szultán számára látszólagos győzelmet jelentett. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, amit azóta is Szultán-dombnak hívnak. Az ostrom alatt az utolsó török katona 11 órakor hagyta el a vár falait. A várvédők emlékére szól még napjainkban is mindennap 11-kor a kőszegi harangszó. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisics Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisics halála után a vár – fiú utód hiányában – visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ben a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét. Az Esterházy család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.
A felújítás évei alatt a vár zárva volt. [2] A várat a látogatók előtt 2013. július 2-án nyitották meg. Megújult külsővel és modern technikai eszközökkel, például klimatizált vitrinekkel ellátott interaktív kiállítótérben ismerkedhetnek a látogatók a vár történetével az építéstől egészen 1945-ig, azaz az Esterházy-korszak végéig. Az 1532-es török várostromot kiemelten jelenítik meg, különtermet kap. A tervek szerint szeptember végéig létrejön a Kőszeghez kapcsolódó legértékesebb emléktárgyak időszakonként változó bemutatására az úgynevezett aranyszoba. [3] Esterházy oltár [ szerkesztés] A vár részét képezte a belső várnál lévő oltár, melynek központi alakja Madonna volt. A kép mögé rejtett feliratok szerint Esterházy Miklós József állíttatta 1771 -ben. Az oltárt 1903 -ban renoválták. Az 1963 -as felújításkor állították ismét össze, azonban az eredeti facsapolások helyett szegezték. Az oltárt 2009. őszén kezdődött régészeti feltárások ürügyén elbontották és raktárba szállították. Helyreállítása és újjáépítéséig egy molinó kép jelölte az oltár helyét.
A legnagyobb kőszegi műemlék épületegyüttes a Jurisics vár. Későgótikus, illetve korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége. Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el ma is. Udvarában napvilágra került a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban vette át a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A vár két részből áll: az elővárból valamint a belső várból. Egykor az elővár két oldalán álló épületekben helyezték el az őrséget illetve a vár kiszolgáló személyzetét. Birtokosa a 13. század végén a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg foglalta el a várat. III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta 1291-ben. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után a Kőszegi családtól elfoglalta a várat, majd győzelme után 1328-ban jelentős privilégiumokkal segítette a várost a fejlődésben.
A vendégek itt jobban meg vannak elégedve az elhelyezkedéssel, mint a város más szállásainál. Értékelések szerint ez a legjobb ár-érték arányú szállás Telkibányán! A vendégek itt többet kapnak a pénzükért, mint a város más szállásain. Zempléni Pitvaros Pihenő, Rákóczi u. 11. Főoldal. Sajnáljuk, nincs a keresési feltételeknek megfelelő találat. Ez az Ön igényeinek megfelelő szállás? A szállás teljes leírását, pontos árait, szolgáltatásait a fenti gombra kattintva láthatja. A kívánt szobák kiválasztása után a szállás azonnal foglalható. Azonnali szállásfoglalás, kedvező árak.
Házi kedvencek Háziállatok engedélyezettek a szálláson. Elszállásolásuk extra költséggel járhat. Az étterem à la carte, kirándulásokhoz csomagolt ebéd rendelhető, transzfer, sofőrszolgálat felár ellenében, közös társalgó, vasalási szolgáltatás felár ellenében, napi takarítás, céges rendezvény, tárgyalás / bankett megrendelés esetén lehetséges A Pitvaros összes közös- és magánhelyisége nemdohányzó, kijelölt dohányzóhely a pihenőház udvarán található. Parkolás: a szálláshely saját parkolóval rendelkezik, melynek használata a Pitvaros Pihenő vendégei számára ingyenesek. Zempléni Pitvaros Pihenő Telkibánya - Hovamenjek.hu. A Pitvaros Pihenő zárt udvarán látványkemence működik, jó időben kertvendéglőként is üzemel. A sziklafalra épült pihenőház tetejéről ragyogó kilátás nyílik a környező hegyekre. A teraszt a vendégek pihenésre, kávézásra használhatják. Megrendelhető programként ásványgyűjtő és természetjáró túrákat, a környező településekre Kassára, Pálházára, Sátoraljaújhelyre, Hollóházára kirándulásokat, továbbá bor és pálinka kóstoló túrákat szervezünk külön díjazás ellenében.
A saját megítélés alapján módosíthatja, törölheti vagy egyéb módon megváltoztathatja ezeket az irányelveket.
Látnivalók a környéken Zemplén gasztronómiája Telkibánya Hazánk észak-keleti részén található hegyekkel borított táj Zemplén. Nemcsak magyarok, hanem szlovákok (tótok), németek és ruszinok is laknak ezen a vidéken. Ennek következtében táplálkozási vonása... Kopjafás temető Az elmúlt évszázadban Telkibányát a táj szépsége és a ma már pusztuló kopjafás temető tette vonzóvá. Zempléni Pitvaros Pihenő, 5. kép - Telkibánya. Alexandriai Szent Katalin-ispotály és kápolna 1997-ben egy ház alapozási munkálatainál véletlenül előkerült romokról kiderült, hogy a régi iratokban több helyen is említett román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjait találták... Református templom A falu neve 1270 óta ismert. 1318-20-ban még állt a Szent Katalin tiszteletére szentelt ispotálytemplom, nyomai ma is láthatók a jelenlegi parókia mögött.
Hétfő zárva Kedd zárva Szerda zárva Csütörtök 12 - 20 Péntek - Szombat 12 - 20 Vasárnap 12 - 18