15. 000 Ft-ért beszerezhető 2, Szoftver – OpenMediaVault – ingyenes 3, Wifi képes router – Szinte minden internet szolgáltató ilyet ad (modem+wifi router kombó), de ennek hiányában is 5. 000 Ft-ért vehető pl. egy TP-LINK TL-WR841N Router 4, Üzemeltetés – Az eszköz fogyasztása A fogyasztás miatt a netbook vagy mini pc előnyösebb, bár az arm architektúra (mini pc) számomra inkább érdekes játék, mint valódi alternatíva, ennek ellenére egy sata csatlakozóval rendelkező mini pc (pl. banana pi3) még akár jó is lehet. Netbookot viszont teszteltem és használtam is (kb. 15-20W-os fogyasztás, Acer Aspire One volt itthon), teljes megelégedéssel. Nas szerver akciós árak :: 49900 Ft-tól :: ZYXEL, Synology, QNAP. Notebook és netbook esetén a háttértár viszont nem bővíthető tetszőlegesen, le kell mondanunk a raid-ről, lvm-ről, stb. persze ezt mindenkinek magának kell tudnia, mennyire fontos ez számára. Én jelenleg egy régi Intel(R) Core(TM)2 Duo CPU E7400 @ 2. 80GHz processzorral szerelt, 4 GB DDR2 RAM-mal ellátott desktop gépet használok NAS célra. Nézzük meg mennyi munka egy ilyet összerakni (szoftveresen) és milyen szolgáltatásokat tudunk biztosítani magunknak!
Jóval többet tud. Az urBackup kiiktatva, ez volt a leggyorsabb. ;) A ZFS Snapshothoz a Sanoid progit találtam, jól skálázható. Éééés, ismét, projekt. Kaptam egy Xerox DocuPrint P8ex nyomtatót, úgyhogy gyorsan húztam a pve-re egy Cups szervert is, az egész megvolt egy órán belül.
A FreeNAS egy FreeBSD-alapú, nyílt forráskódú operációs rendszer, melyet kifejezetten kiszolgálók építésére fejlesztettek és fejlesztenek. A munka központjában a biztonság áll, emiatt a FreeNAS nemcsak a redundáns lemeztömbök használatát támogatja, hanem a ZFS állományrendszert is, mely jelenleg az egyetlen, ami fel van készítve a silent corruption, azaz az adattároló eszköz számára is észrevétlenül felmerülő hibák kivédésére. Természetesen a rendszer a fejlett NAS-ok szolgáltatásait nyújtja, így a különféle hálózati protokollok mellett (például CIFS, (T)FTP, NFS, SSH) ismeri az iSCSI-t, az rsyncet, a dinamikus DNS-t és sok egyebet. Kezeli a P-ATA/S-ATA, SCSI, iSCSI, USB és FireWire meghajtókat, csatlakozhatunk vele címtárakhoz (LDAP), Microsoft tartományokhoz is. Lehetőleg minél több RAM-ot igényel, de ha nem építünk nagy ZFS köteteket, akkor már 1 GB RAM-mal is érdemes nekiállni a rendszerépítésnek – még inkább a kísérletezésnek. Telepítés Minden hardvert támogat a FreeNAS, amit a FreeBSD is, nagy eséllyel bármilyen hálózati adaptert, alaplapot felismer a rendszer.
Ahogy apa és fia elkezdik együtt szortírozni a dolgokat, beszélgetés indul felelősségvállalásról, szülői mintákról, felnövésről, életről, halálról. A fiú közben pedig – akármennyire is küzdött ellene egész életében – elkezdi saját magán felismerni apja vonásait. Az apa – bár nem szeretné, ha a fia az ő példáját követné – elkezdi felismerni Viktorban a fiatal önmagát, saját hibáit és saját szerepét abban, hogy ez így van… Interjú: Mi motivált, hogy beülj a rendezői székbe? Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Nincs bennem olthatatlan rendezői vágy, de úgy éreztem, hogy ehhez a témához így tudok a legközelebb kerülni. A személyes érintettségem miatt színészként kevésbé tudnék felszabadultan működni, viszont rendezőként kellő távolságra vagyok a történettől, máshonnan nézem. Intuitív ember vagyok, hallgatok a megérzéseimre: szerettem volna valahogy foglalkozni ezzel a személyes történetemmel és rögtön a darabírás és a rendezés felől közelítettem. Viktor és Zola korábban nem ismerték egymást, de megláttam bennük egyfajta hasonlóságot, amiről egy apa-fiú kapcsolat jutott eszembe.
Monoszlóy Dezső: A milliomos halála (Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991) - Grafikus Kiadó: Madách Könyv- és Lapkiadó Kiadás helye: Bratislava Kiadás éve: 1991 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 360 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: 80-7089-130-0 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrácikat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A milliomos halála, mint minden kitalált történet, a valóság néhány mozaikdarabját is magában hordja. Ez a képzeletnek abból a lomhaságából származik, amellyel nem képes kiszabadulni a tér és az idő bizonyos meghatározott rendszeréből, elrugaszkodó talpával minduntalan a valószerűség anyagához tapad. Jelen esetben az általános megkötöttséget a konkrét helyzet még csak fokozta. Monoszlóy Dezső: A milliomos halála (Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991) - antikvarium.hu. Mint említettem, ferdén verte az ernyőket a zápor. Próbáltam megszámolni, hányan állhatnak a sír körül, de a sok színes vászontető megtévesztett... Úgy éreztem, hogy mi ketten állunk legközelebb egymáshoz, a halott és én, az esernyőkkel védett tömegben egyedül mi vagyunk ernyőtlenek.
Kíméletlen pontossággal méri fel saját érdekeit és jelöli ki személyes célját. Ezzel azonban azt is bevallja, hogy mind Etelétől, mind a hunoktól mélységesen idegenkedik: " Közelébb vagy hozzám, mint Etel, a férjem, / Tested az én testem, véred az én vérem: / Bosszút az anyádért bár iszonyút vennél, / Nincs nemesebb tetted, nincs igazabb ennél. " Az idegenséget jelzi az is, hogy Krimhilda és Etele kapcsolata a puszta érzékiségen alapszik (" Hattyu fehér teste forog a hab ágyon. / A lelke meg úszkál tenger hiu vágyon, / Apró pihegését únja Aladárnak; / Körül éjsűrítő nagy kárpitos árnyak… "). A lelki idegenség, a puszta érzékiségre épülő házastársi kapcsolat megfelel Etele egyéniségének, testi-lelki hangoltságának, és hogy ennyire megfelel, az nyit a végzetnek utat. Dr Apró Dezső Felesége. Az idegenség motívuma a magyar nemzeti sors társtalanságát, egyedülállását, a magyar nép magára utaltságát jelképezi. A végzetet magában hordozó szereplőként Krimhilda különös fontosságot kap. Alakját Arany tárgyilagosan rajzolja meg: Krimhilda nem szándékosan, hanem ártatlanul, szinte akaratlanul készíti elő férje romlását.
Ez egy természetes folyamat, az ember feszegeti a határait, amibe a szülő-gyerek kapcsolat is beleszámít. Amikor Kerekiben, nagypapám halála után apukámmal összepakoltuk a házat, akkor valahogy újra közelebb kerültünk egymáshoz, megláttam, már felnőtt fejjel, hogy ki ő, milyen ember lett belőle, és milyen vagyok én. A veszteség és az újrakezdés alapélménye is mozgatja a szereplőket, korábban elmondtad a darabbal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben nagyon foglalkoztat az elmúlás. Ezek a gondolatok vélhetően mindenkit megérintettek az elmúlt másfél évben. Hogyan hatottak a világ eseményei a próbafolyamatra, esetleg áthangolták az előadás mondanivalóját közben? Nem hangolták át az előadást. A vírushelyzet, mint külső körülmény érintette a próbafolyamatot, de az előadás egy covidon kívüli térben játszodik, így arra nem volt hatással. Csizmás András zenészt is belekomponáltad ebbe a zárt kettősbe, miért? Mi az ő szerepe? Az előadásban egy ponton a képzelet és a valóság keveredik, Csizmás András zenéje és színpadi jelenléte is ezt a szürrealitást erősíti, kapocs a nézők és a játszók között.
Krimhilda (Etele felesége): germán, a Nibelungok nemzetségéből származó özvegy, aki első férjét, a halott Szigfridet még mindig jobban szereti (" Szeretem holtan is, szeretem még most is; / Ha sírba lezárnak, szeretem még ott is "), és csak azért ment hozzá Eteléhez, mert egy vad hunra számított, aki majd bosszút áll érte. Krimhilda egyéniségének legértékesebb része ez a kitartó, rendületlen szerelem, amely azonban árulás Etelével szemben. Életének értelme ugyanis nem Etele, és nem is a hun nép sorsa érdekli, nem fontos neki a birodalom nagyságának biztosítása. Egyedüli célja a bosszúállás Szigfrid halála miatt. Tehát életcélja ellentétes Etele céljával: fiától is a maga családi viszályának véres megoldását várja, mintegy eljegyzi őt saját bosszújának: " Poharukban vérré a lakomba váljon, / Vendégágyba ki hál, koporsóba' háljon. / Bizodalmas hajlék éjtszaka lobbanva, / Férjem gyilkosait temesse be hamva. " Asszonyi kicsinyessége végzetesnek bizonyul az eleve is megosztott hun táborban.
Egyik tulai ismerőse, egy bírósági hivatalnok, rákban halt meg. Ő pedig feldolgozta az esetet. A kéziratot 1881-82 táján kezdte el írni, a mű 1886-ban jelent meg. Az írót akkoriban már egyre inkább foglalkoztatta az a gondolat, hogy miként kell élni, és hogyan nem szabad élni. A modellül választott bíró életútja pedig azt példázta számára, hogyan nem szabad élni, és a szenvedés folyamatának ábrázolásában alkalom nyílt számára arra, hogy megmutassa, miként kellene a humánum, az erkölcs szabályai szerint alakítania az egyénnek saját pályáját, saját sorsát. Az eseménysorozat indításakor Tolsztoj különleges szerkezeti megoldást választ: megbontja a lineáris időrendet, a cselekmény időrendben utolsó szakaszát lemetszi, és a mű elejére helyezi. Fokozatosan tárul ki a cselekmény tere. Először apró részletességgel leírja a polgári otthon szűkösségét az asztalterítő csipkéjéig részletezve, majd Oroszország különböző területein száguld, évtizedeket átívelve, csupán megemlítve a meghatározó eseményeket, hogy aztán újból lassítson a tempón, s elég figyelmet szenteljen Ivan Iljics szenvedéseinek.