Portugália 1916. március 9-én lépett be a háborúba az antant hatalmak oldalán. Szintén 1916-ban, augusztus 27-én lépett be a háborúba Románia is. Az antant hatalmak győzelme A központi hatalmak 1918-ban fegyverszünetet kötöttek, először az Ottomán birodalom, aztán Bulgária, majd sz Osztrák-Magyar Monarchia és végül Németország. A központi hatalmak vereségével és az antant hatalmak győzelmével véget ért az I. világháború. Antant hatalmak felsorolása Háborúba lépésük időpontja alapján: Szerbia - 1914. július 28. Oroszország - 1914. augusztus 1. Franciaország - 1914. augusztus 3. Brit birodalom - 1914. augusztus 4. Egyesült Királyság Ausztrália Kanada Új-Zéland Újfundland Dél Afrika Brit India egyéb brit gyarmatok Belgium - 1914. augusztus 4. Montenegro - 1914. Osztrák magyar monarchia gyarmatai. augusztus 7. Japán - 1914. augusztus 23. Olaszország - 1915. május 23. San Marino Andorra Portugália - 1916. március 9. Románia - 1916. augusztus 27. Amerikai Egyesült Államok - 1917. április 6. Panama - 1917. április 8. Kuba - 1917. április 10.
-Elzmények A 19. század végén a gyorsuló ütem termelés (mely elssorban a tudomány és technika mind újabb vívmányainak volt köszönhet), együtt járt a gyarmatbirodalmak növekedésével is: új nyersanyaglelhelyek és piacok megszerzése volt az államok célja. Ebbl az idbl származik az imperializmus kifejezés is: a birodalmi státusz megszerzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához szükséges volt új piacok bevonása gyarmatosítása révén, így ez vált a korabeli politika f céljává. A világháború eltt a Föld térképét az európai érdekeltségek színezték be. Európa országai közül ekkor kevés olyan akadt, melynek nem voltak gyarmatai: ilyen volt az Osztrák–Magyar Monarchia, a Balkán fiatal államai, Norvégia, Svédország és Svájc. Osztrák-magyar gyarmat a sarkkörön túl | National Geographic. A legnagyobb gyarmati érdekeltséggel Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezett, illetve – a gazdaságilag kevésbé értékes, bár területileg kétségkívül fajsúlyos Grönland révén Dánia. Olaszország és Spanyolország is fontos Észak-Afrikai területeket birtokolt, de Németország afrikai és jelentéktelen óceániai – gyarmatterületei nem álltak arányban gazdasági erejével, így politikájának f célja a gyarmatbirodalom újrafelosztása lett.
Ezt követen Bécsben és Budapesten egyaránt fellángoltak a szerbellenes indulatok, Ferenc József pedig II. Vilmos német császárhoz fordult, levelében utalva arra, hogy Szerbiával az ellentétek soha nem simulhatnak el. Helmuth Johannes Ludwig von Moltke német vezérkari fnök kifejtette: az erviszonyok most a legkedvezbbek, 1914 után csak romlani fognak. A válasz tehát ez volt: most, vagy soha! Osztrák magyar monarchia gyarmatai fordito. Moltke terve az volt, hogy míg a német hader mintegy hat hét alatt lerohanja Franciaországot, addig a Monarchia csapatai feltartóztatják az orosz és a szerb erket. Franciaország után pedig a német csapatok is Keletnek fordulnak, és együttes ervel legyrik a cári seregeket. Egy hónappal a merénylet után, július 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának, s a csapatok megindultak délre. Néhány nappal késbb (augusztus 1-jén) Németország hadat üzent Oroszországnak, 3-án pedig Franciaországnak. A német hadvezetés arra kötelezte a belga kormányt, hogy járuljon hozzá, hogy a német hader Belgiumban tartózkodjon, s onnan közelítse meg Franciaországot.
1849 és 1860 között az egyetem rektora volt. Trefort Ágostonnak volt köszönhető, hogy kiterjesztette az egészségtan oktatását a jogi és a bölcsészettudományi karra. 1865-ben Eötvös Loránd beiratkozott a pesti egyetem jogi karára. 1945 és 1948 között alsó- és középfokon megszervezték a dolgozók iskoláját, és az egyetemeken megalapították a munkástanfolyamokat először a jogi karon, majd 1947-ben a bölcsészettudományi karon is. 1956-ban megalakult az új egyetemi vitafórum, a Hajnóczy Kör a jogi karon. 1956. október 17-én a jogi karon tartották a gyűlést, ahol már követelések pontokba is szedték. Az Egyetemi Ifjúság leírása szerint a gyűlés a jogi kar vitafóruma alakuló ülésének nyilvánította magát és a következő követekéseket fogalmazta meg és fogadta el: 1. március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítása, 2. az orosz nyelv választhatóvá tétele, 3 a honvédelmi oktatás beszüntetése, 4 tiltakozás a középiskolás módszerek alkalmazása ellen az egyetemen. Miskolci egyetem állam és jogtudományi kar. Vezetés [ szerkesztés] Fejléc szövege Dékán Sonnevend Pál Dékánhelyettes Somssich Réka Rozsnyai Krisztina Varga István Dékánok [ szerkesztés] Harmathy Attila Ficzere Lajos Király Miklós (2008. július 1.
Az Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Kiválósági Ösztöndíjas hallgatói részére Prof. Dr. Smuk Péter, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja 2021. február 11-én adta át a kiváló tanulmányi eredményért és tudományos, közéleti tevékenység elismeréséért járó okleveleket. Állam- és Jogtudományi Kar nyílt nap. Smuk Péter gratulált az elismerések elnyeréséhez, s egyúttal kifejezte büszkeségét is, hogy a jogi kar hallgatói között sok olyan kimagasló teljesítményű fiatal van, akik a tanulmányi kötelezettségeik mellett többletfeladatokat nyújtanak – így például tanszéki közreműködésekben, kutatási projektekben és különféle tanulmányi versenyeken vesznek részt. Beszédében hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a kiválóan teljesítő hallgatók számára e vállalások előnyt jelentenek majd az álláskeresés során és a munka világában is. Dékán úr kiemelte, hogy az egyéni karrierépítési lépések mellett a jövő jogászait társadalmi felelősség is terheli: biztos segítő kezet kell nyújtaniuk a jogkereső embertársaiknak, mivel a szakmaiságon túl ez is a jogászi hivatás gyakorlásának kiemelt fokmérője.
A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
Megjelent 2004 és 2007 között (általában évi egy-egy, 2005-ben két kötete jelent meg, az utóbbi évben különszámmal). A lapról információk tölthetők le innen és innen.
– 2016. ) Menyhárd Attila (2016. – 2019. ) [3] Sonnevend Pál (2019 július 1.
Egyéb kiadványok A DFK-Online e rovatában azokat a kari kiadványokat mutatjuk be, amelyek nem sorolhatók be sem a sorozatokhoz, s nem tekinthetők "egyedi" kiadványoknak sem. Itt jelenítjük meg a karhoz közvetve kötődő kiadványokat, a tanszéki kiadványokat, valamint a kar oktatóinak közreműködésével is készülő és/vagy a kar oktatóinak írásait rendszeresen közlő győri kiadványokat. Tanszéki és egyéb, karhoz is kötődő kiadványok Jogtörténeti Szemle A Jogtörténeti Szemle eredetileg – 1986 és 1992 között – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének közleményeit tartalmazta a jog, a jogtudomány, a társadalomtudományok és a történelem köréből. 1992-től szünetelt, majd 2003-ban újraindult. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar – Wikipédia. Jelenleg négy egyetem (ELTE, KGRE, SZE, ME) támogatásával és négy egyetemi tanszék (ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, KGRE Jogtörténeti-Jogelméleti Intézet, SZE Jogtörténeti Tanszék, ME Jogtörténeti Tanszék) szakmai gondozásában jelenik meg. Megjelenik papíron és digitálisan is.