Fáklya lobélia Ez csodás félcserje a kertben már a nyár elejétől csodálatos, pirosas virágaival örvendezteti meg az arra elhaladókat. Nem árt neki a közvetlen, tűző nap sem, de ha azt szeretnénk, hogy ősszel is bőven virágozzon, akkor a hervadt részeket tartalmazó szárakat vissza kell vágnunk 15-20cm-esre. Ha valóban a kert egyik legforróbb részén kapott helyet a növény, akkor nem árt a kánikulában egyszer – egyszer alaposan megöntözni. Kép forrása: Krizantém Sokan temetővirágnak tartják ezt a változatos és nagyon tartós szépséget. Őszi virágok a kertben. Ezt a nevét éppen annak a tulajdonságának köszönheti, hogy vágott virágként is sokáig megmarad, így a sírokra is előszeretettel teszik. Egyébként a krizantém a feltétlen tisztelet jelképe, így ha valakitől ilyet kapunk, az becsüljük meg nagyon. A kertben ez a növény elképesztő, gyönyörű és hatalmas viráglabdákkal és nagyfejű, hosszú szárú díszekkel örvendeztet meg minket. Díszfüvek A díszfüvek virágzata jellemzően nem túl látványos. De ez nem is olyan nagy baj, mivel egész nyáron üde zöld színükkel virítanak, ősszel azonban besárgulnak és pirosodnak, mint a hulló falevelek.
Törpe őszirózsa Kúszó gyöktörzsű, 20-40 cm magas, kopasz növények, hosszúkás lándzsás levelekkel. Virágzási idejük szeptember-októberre esik. A gazdagon ágas, sátorozó virágzatban álló fészkek különböző rózsaszínű vagy világosabb ibolyakék árnyalatúak, illetve fehérek. Szabad térállásban formás párnákat, sűrűbb ültetésben tömött szőnyeget képez. Jó vízáteresztő képességű, humuszos talajban gazdagon virágzik. Vigyázzunk! A házatlan csigák kifejezetten kedvelik. Mirigyes őszirózsa 80-150 cm magas, mereven felálló szárain az októberben nyíló, 3-5 centiméteres virágok dúsan ágas virágzatban állnak. Számos kerti fajtáját termesztik különböző árnyalatú liláskék, kárminpiros, rózsaszín, illetve fehér virágokkal. Csak jó minőségű kerti talajban fejlődik szépen. Hajlamos a szárdőlésre, ezért a magasabb fajták kötözést igényelnek. Az előző fajhoz nagyon hasonló megjelenésű a 60-100 cm magas kopasz őszirózsa (Aster novi-belgii), de nem szőrösek, a fészekvirágzatai pedig többnyire kisebb méretűek.
Az őszi évelők teljes kínálatának megtekintéséhez görgessen lejjebb, és válogasson kedvére! 2. 690 Ft 1. 990 Ft 1. 490 Ft 990 Ft 1. 590 Ft 1. 290 Ft 4. 990 Ft 890 Ft 2. 290 Ft 1. 450 Ft 1. 790 Ft 1. 390 Ft 2. 890 Ft 3. 290 Ft 7. 990 Ft 690 Ft 1. 890 Ft 1. 090 Ft 2. 190 Ft 1. 550 Ft 2. 990 Ft
Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13. ) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át. Mivel az iskola csak két évenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Kandó kálmán találmányai. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert negyedéves hallgatóként. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelét. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.
A Telina völgyről elnevezett 106 km hosszú, nehéz terepviszonyú vonalon bizonyítani lehetett, hogy jobb a gőzvontatásnál. A feladat teljesítését több, hírneves nagyvállalat rendkívül kockázatosnak tartotta ezért elzárkózott tőle. Mechwart András, a Ganz-gyár akkori igazgatója 1898-ban Kandó Kálmánnal konzultálva elvállalta az olaszországi Valtellina-vonal 3000 V-os háromfázisú, 15 Hz-es vasútvillamosítását. Kandónak ez volt az első önálló fejlesztése. Amikor 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen átadták a vonalat, ez volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala. Táplálására a Morbegno városka közelében, az Adda folyón az Alpokból lefutó folyók vízenergiájából nyerhették a 20 kV feszültségű áramot. Kandó Kálmán. Innen táplálták meg 9 db 20/3 kV feszültségű, egyenként 300 kVA névleges teljesítményű transzformátorállomáson keresztül a kétpólusú munkavezetéket, illetve a harmadik fázis vezetésére szolgáló síneket. A technikai újdonságot a lényegesen nagyobb (3000V) feszültség jelentette.
Ganz Ábrahám volt az első Európában, aki a kéregöntési eljárást vasúti kocsikerekek készítésénél jelentős sikerrel alkalmazta. A kéregöntésű kerékgyártás felfedezésével jelentős lépéssel járult hozzá a biztonságos, nagy teljesítőképességű vasúti közlekedés megteremtéséhez. 1867. november 23-án már a százezredik kéregöntésű vasúti kereket öntötték a Ganzban. Mechwart András nevéhez fűződik a korszakalkotó jelentőségű, ferdén rovátkolt kéregöntésű hengerszék feltalálása, amely az egész világ malomiparában elterjedt. Gulden Gyula volt a magyar vízturbina-gyártás megalapozója a Ganzban. Az ő nevéhez fűződik a Ganz rendszerű harangcsapágy. Bánki Donát világhírnévre tett szert az igen kis esésű hazai vizek hasznosítására alkalmas Bánki-turbina kifejlesztésével és más nagy jelentőségű szabadalmakkal (pl. belső égésű motor víz befecskendezéssel). Kandó Kálmán emléktábla?. Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly 1885-ben szabadalmat jelentett be, melynek lényege a feltalált transzformátorok párhuzamos kapcsolása volt.
Igaz, a koszorú felakasztására alkalmas kampónak már csak a helye van meg.