Az elektromos teljesítmény Keressünk kapcsolatot az izzólámpák teljesítménye ( P), üzemi feszültsége (230 V) és a rajtuk átfolyó áram ( I) között. Ennek érdekében állítsunk össze áramkört, amelynek segítségével egymás után több, különböző teljesítményű, ám minden esetben 230 V feszültségre méretezett izzólámpát vizsgálhatunk. Az áramkörben lévő feszültségmérővel az izzólámpára eső feszültséget mérhetjük. Az elektromos mező munkája – Nagy Zsolt. A különböző teljesítményű lámpák esetén olvassuk le az izzón átfolyó áramot, miközben az izzóra eső feszültség 230 V körüli érték: Ha összeszorozzuk a feszültség és az áramerősség értékét, akkor észrevehetjük, hogy a szorzat kerekítve megegyezik az izzón megadott teljesítmény számértékével. Ez nem véletlen egyezés, hanem egy fontos fizikai összefüggés következménye. Általánosan igaz, hogy egy fogyasztó elektromos teljesítménye megegyezik a fogyasztóra kapcsolt feszültség és a rajta átfolyó áramerősség szorzatával. Képlet segítségével ezt így fejezhetjük ki: Az összefüggés természetesen a mértékegységek között is teljesül: A gyakorlatban a teljesítmény mértékegységének többszörösei is használatosak: 1 mW (=1 milliwatt) = 0, 001 W 1 kW (=1 kilowatt) = 1000 W 1 MW (=1 megawatt) = W 1 GW (=1 gigawatt) = W. Izzólámpa árama és feszültsége Az elektromos teljesítmény Ha izzólámpát vásárolunk, többféle közül választhatunk.
(egy elem feszültségét hagyjuk 9 V-on! ) Ilyen összekapcsolás esetén a kapott telep feszültsége nem változik, de az élettartama sokkal hosszabb, mint egy elem élettartama.
Ez az az irány, amerre a feszültség hatására a pozitív töltések elmozdulnak (vagy elmozdulnának). Villamos ellenállás A vezető anyagnak azt a tulajdonságát, hogy akadályozza a szabad töltéshordozók áramlását, villamos ellenállásnak (rezisztencia) nevezzük, és R-rel jelöljük. Mértékegysége Ω (Ohm) Villamos vezetőképesség A kis ellenállású anyag jól, a nagy ellenállású rosszul vezet, vagyis az ellenállás és a vezetőképesség fordítottan arányos egymással. A vezetőképességet G-vel jelöljük, mértékegysége 1/Ω = S (szímensz, Siemens német fizikusról). Villamos munka Az áramkör valamely két pontja között termelt vagy fogyasztott villamos energiát tehát a két pont között mérhető feszültségnek és az átáramló töltésmennyiségnek a szorzatából kapjuk meg. Az energiát W betűvel jelölik. Elektromos munka mértékegysége 16. W = U · Q Mivel Q = I · t, ezért a W = U · I · t összefüggéssel számolunk. Ahol W az áramkör vizsgált két pontja között termelt vagy fogyasztott villamos energia, U a két pont közötti mérhető feszültség, I az átfolyó áram, t a bekapcsolt állapot időtartama.
A napelemes rendszereknek pedig a megtermelt energia az egyik legfontosabb paramétere, hiszen meghatározza az éves termelésünket és így a bevételünket is. A fogyasztó teljesítményéből egyszerűen számíthatjuk a felhasznált energiát, azaz egy 1 kW teljesítményű fogyasztó (pl. vasaló) 1 óra alatt 1 kWh azaz 1 kilowattóra energiát használ fel. DC (direct current) Egyenáram Lásd az "Elektromos áramerősség" pontban AC (alternate current) Váltakozó áram Háromfázisú és egyfázisú rendszer Az áramszolgáltatói elosztóhálózat háromfázisú rendszer, mely hatékony energia termelést és szállítást tesz lehetővé. Az egyes fázisok közötti fázisszög eltérés a szimmetria miatt 120 fok. A fázisvezetékek jelölése L1, L2, L3 (régebben R, S, T), a nulla vezetéke N jelöli. Az elosztóhálózat kisfeszültségű része 400V vonali (két fázispont közötti), 230V fázisfeszültség (egy fázis és a nullvezeték között). Elektromos munka mértékegysége 3. A napelemes rendszer tervezésénél fontos szempont, hogy a fogyasztó egy vagy háromfázisú csatlakozással rendelkezik.
A müncheni és a párizsi Julian Akadémián töltött két év után került 1906-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1911-ben Franciaországban és Belgiumban járt tanulmányúton. Az első világháború idején Badacsonytomajon lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. 1918-ban itt is telepedett le, s a táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg. A húszas években szoros kapcsolatban állt a Gresham kávéház művészcsoportjával, s egy-egy kiállítás erejéig részt vett Budapest művészeti életében. Egry József, a Balaton festője - Cultura.hu. Badacsonyi otthonában halála után emlékmúzeum nyílt. Irodalom: ÁRTINGER Imre, Egry József, (Ars Hungarica, 2), Budapest, BFF, 1932. GENTHON István, Egry, Budapest, Uj Idők, 1949. FARKAS Zoltán, Egry, (A Művészet Kiskönyvtára, 42), Budapest, Corvina, 1969. LÁNCZ Sándor, Egry József, Budapest, Corvina, 1973. Egry breviárium, szerk. ÉRI István, Veszprém, VMMI, 1973. LÁNCZ Sándor, Egry József, Budapest, Képzőművészeti Alap, 19801, Gondolat, 19942.
A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év. A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásánál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is. Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, átdolgozás esetén sem állíthatja azt az átdolgozó, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan "újraindul". Horváth Béla: A Balaton (1958) - antikvarium.hu. A közkincsbe kerülő művek engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag szabadon használhatók fel – feltéve, hogy az eredeti mű minden társszerzője, illetve a fordítója is legalább hetven éve elhunyt. Így külön engedélykérés nélkül nyomtathatók Egry József festményei képeslapokra, pólókra, és feldolgozhatók, újraértelmezhetők Schönberg zenéit.
[9] Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, ami után a badacsonyi hadikórházba került. Ott ismerte meg későbbi feleségét Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban. [10] Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Eleinte az expresszionista szimbolikával közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket. Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson. A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig. 1924 - 1929 között megtalálta a rendet. "Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek. Festmények, zenei és irodalmi művek is közkinccsé váltak. " "Aki belép a természetbe, elveszti reális valóját. " Szivárvány képét a Grünewald isenheimi oltárán látott szivárványos félkör halál utáni lét szimbóluma inspirálta. Ezt bevonta saját fényjelenség-megfigyeléseibe. Önarcképei és a Kikiáltó, ami rejtett önarckép, magányosságának dokumentumai. Részben a háborús sérülése következtében bekövetkező egészségi állapot-romlása miatt olaszországi utakra ment, főleg Sziciliába.
Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát – hívta fel a figyelmet a hivatal. Hogyan védjük meg a szerzői jogainkat? Ezt írja a SZTNH honlapja: A szerzői jogi védelmet az alkotás egyéni, eredeti jellege alapozza meg. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével (rögzítésével) keletkezik. Nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Abban az esetben, ha megsértik a szerző jogait – például a művet engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel – számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon. Forrás: MTI
Jövőre ugyanígy szabadon felhasználhatóvá válnak majd Molnár Ferenc művei, vagyis például A Pál utcai fiúk is. A műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben. A védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év. Vagyis míg bizonyos országokban egyes művek szerzői jogi felhasználása már szabadon lehetséges, addig ez más nemzeteknél még korántsem biztos, hogy így van. A védelmi időt egyébként a szerző – vagy ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálának hetvenedik évfordulóját követő év első napjától kell számolni. Ezután a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát – hívta fel a figyelmet a hivatal.