Sokan csodálták gerincességét, amiért ezek után beperelte a filmgyárat. Ugyan minimális kártérítést megítéltek neki, de nem kevesebb, mint huszonöt évig nem kapott filmszerepet. Tévéfilmekben (például a Jövedelmező állás, A tündérlaki leányok, A peleskei nótárius, a Forduljon Psmith-hez, A körtvélyesi csíny) láthatta őt a nagyközönség ezalatt, a vászonra pedig a 2011-es Moszkva tér- ben tért vissza: alakításáért elnyerte a kritikusok díját. 2000 és 2004 között elnöke volt a Maszk Magyar Országos Színészegyesületnek, tanított a Pesti Magyar Színiakadémián (a korábbi Nemzeti Stúdióban), és kuratóriumi tagként részt vett az Aase-díjak odaítélésében. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Béres Ilona 2013. Polonyi gyongyi lánya . március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztjével Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd 1973-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1983-ban érdemes művész, 1996-ban kiváló művész lett, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. 2000-ben "emlékezetes film- és színházi szerepformálásaiért, a közönség odaadó és igényes szolgálatáért, művészi életútja elismeréseként" megkapta a Kossuth-díjat.
Gimnazistaként debütált. 1942. április 13-án született Budapesten. Már a gimnázium 4. osztályában sztár lett, amikor megkapta az Esős vasárnap c. film főszerepét. Társai, Béres Ilona, Halász Judit és Tordai Teri is itt debütáltak, egyszerre indult a négy színésznő pályája. Kezdetben Polónyi Gyöngyit is sokat foglalkoztatta a film és a TV. Fűre lépni szabad, A kőszívű ember fiai, Napló szerelmeimnek… Fotó: Fortepan A diplomázás után Pécsre szerződött, majd a Thália színházban játszott, csaknem három évtizedig. ORIGO CÍMKÉK - Polónyi Gyöngyi. Erős, főként drámai karakterek megformálása után élete egészen másfelé kanyarodott: az egyik pesti kórházban végzett jószolgálatot beteg, idős, elhagyott emberek mellett. 2012. április 16-án érte a halál.
Az ő előadásában készült Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvéből monodráma, Örkény István Macskajáték- ának pódiumszínházi változatában, a Szkalla lányok- ban pedig Orbánnét alakította Tordai Teri oldalán. Béres Ilona és Szélyes Imre Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című színművének próbáján Forrás: MTI/Kollányi Péter Béres Ilona nagyon fiatalon óriási népszerűségre tett szert. UrbFace - Az Anker-palota. Még főiskolás volt, amikor néhány főiskolai évfolyamtársával együtt főszerepet kapott a kultikusnak számító Esős vasárnap című filmben, és meghódította a moziközönséget. Hamar a magyar filmgyártás csillaga lett: jóformán elképzelhetetlen volt egy forgatás nélküle. Felejthetetlen alakításokat nyújtott a Nappali sötétség, Az aranyember, az Álmodozások kora, a Hattyúdal, a Kőszívű ember fiai, az Igen és az Egy szerelem három éjszakája című filmekben – de paradox módon ez utóbbi filmes karrierjének végét jelentette. A forgatáson napokat kellett eltöltenie egy csónakban a jeges Duna vizén, ami miatt hónapokig betegeskedett.
Kultúra Elhunyt Polónyi Gyöngyi színész, több magyar film főszereplője, a Thália Színház egykori tagja - tudatta a MASZK Országos Színészegyesület és a Színházi Dolgozók Szakszervezete az MTI-vel kedden. A színészt, aki hosszú, súlyos betegség után még április 16-án hunyt el, május 10-én 10. 30-kor búcsúztatják a Rákoskeresztúri új köztemetőben. Minden lány a sármos tanár úrba szerelmes | Ridikül. Polónyi Gyöngyi 1942. április 13-én született Budapesten. A színművészetin az 1964-ben végzett osztályba járt, amelyben a színésznőjelöltek rögtön sztárok lettek. A főszereplő Polónyi Gyöngyi, valamint Béres Ilona, Halász Judit és Tordai Teri az Esős vasárnap című filmben tűntek fel, a film azóta is gyakran látható. Egyszerre indult a négy színésznő pályája, Polónyi Gyöngyi azonban mintegy két évtizede eltűnt a magyar színpadokról és másfajta szolgálatnak szentelte életét: az egyik pesti kórházban végzett jószolgálatot beteg, idős, elhagyott emberek mellett. Polónyi Gyöngyi negyedikes gimnazistaként filmfőszerepet kapott, pályája elején sokat foglalkoztatta a film és a televízió.
Én a munka elé megyek, mert szeretek dolgozni… Minden reggel úgy ébredek, hogy tudom mi a feladatom, ezek tartanak formában. Edzem az agyamat, rengeteget olvasok, német tévécsatornát nézek, követem a híreket…" A csinos kislányból nagyvilági nő lett, sikeres, elismert művész. "Amikor Budapestre jöttem édesanyám úgy engedett el, kislányom egyedül kell boldogulnod, egy törölközőt sem tudok adni. Hitel nélkül, a magam erejéből vettem meg picike lakásomat, az autómat, 67 évesen lett először saját garázsom. Nekem, nekünk akkoriban fontosabb volt a munkánk eredménye, mint a pénz. A mi világunkat nem a tárgyi dolgok tették színessé. Ha valaki most a munkájával sok pénzt tud keresni, ám legyen, sajnos az lett a legfontosabb. Pedig ha észreveszi, olyan ajándékot kaphat az ember, ami pénzben nem mérhető…" – nyilatkozta nem is olyan régen a Blikknek. Ez az ajándék az élettől a lánya, Horváth Lili, aki ugyancsak sikeres színésznő lett. Három unokája két fiú és egy gyönyörű kislány és persze a hit, ami talán a legfontosabb a számára, és ahogy mondja: "Hívő emberként szoktam járni a pasaréti ferences templomba, szeretem nézni a családokat áldozás után, megvan a magam beszélgetése anyukámmal, apukámmal, a végén felnézek az égre, és azért fohászkodom, hogy Istenem, adjál nekem még időt és erőt, hogy Lili lányomnak és a környezetemnek tudjak segíteni…" Tordai Teri 79 esztendős.
Most tűnik föl az értelmük. De az a legérdekesebb, hogy ezek a visszafelé-siklások nemcsak az én múltam, hanem elődeim múltja felé is tartanak; ott kapcsolatokat találok a mával. Nagyon régi események kortársa vagyok, a múltat nem mint a történelmet, hanem mint örökös jelent érzem" – Rozsda Endre Rozsda Endréről, akinek művészi életútját egy 1937-es Bartók Béla koncert határozta meg, már többször írtunk. Párka vagyok, aki megfonja az idő fonalát, aki új dolgokat hoz létre, és nem az, aki bevégzi őket – írja Rozsda Endre Meditáció című esszéjében. Nem sajnálatra, megoldásra van szükségük a családon belüli erőszak áldozatainak - A TASZ jelenti. Korniss Péter: Asszonyok a sírhantnál, 1973, Fuji Light Jet print, 60×60 cm – forrás: Várfok Galéria A Családfák kiállítás egyik legmegindítóbb képe, Korniss Péter 1973-as Asszonyok a sírhantnál című műve, ahol három gyászruhába öltözött nőalak áll egy frissen ásott sír körül a dombtetőn. Olyan mintha egy végtelen tájban, a világ tetején állnának, alakjuk túlnő a pillanaton, időtlenné válik, mintha nem három asszonyt, hanem az emberi sorsokat szövő három párkát látnánk.
Hordhatod éjjel-nappal, fürdésnél és mosogatásnál is fenn maradhat: az izzadság és a normál tisztálkodó vagy tisztító szerek nem ártanak neki. Az orvosi fémet használják protézisek készítésére is. Ez a garancia arra, hogy antiallergén, azaz fémallergiások is nyugodtan viselhetik.
Aztán a Csókos asszony sikere után, egymáséi lehettünk a Cigányszerelmben, az Én és a Kisöcsémben, és együtt domborítottunk a Viktóriában, a Szép nyári napban és az Abigélben is. Forrás: Csonka András Neki is elmondtam már ezerszer, hogy szerintem Ő nem normális, egy bolond, de az imádnivaló fajtából, vérbő és lehengerlő humorral és karikírozó képességgel, Gellérthegynyi nagyságú szívvel és lélekkel, amit én próbáltam kicsit néha a Földhöz és a realitásokhoz közelebb hozni. Neki bármikor bátran hátat fordíthatok, mert tudom, hogy akkor sem mond mást, mint amit nekem. Forrás: Csonka András Az már az élet nagy kegye, hogy egy ilye karakterű lány megtalálta a tökéletes társat. Csonka András: Anyu, ugye hallasz? Íme, az év nyerő párosa. Humorban, gondolkodásmódban, szenvedélyben a legjobban passzolót. Anna és Mikike. Igen, kérem szépen, ők turbékolnak, ők minden mondat végét csókkal zárnak le, egy nap talán ezerszer is elmondják egymásnak, hogy "Szeretlek"" és higgyük el, hogy akármilyen rohadt ez a világ, vannak akik képesek erre. A nyerő párosban néhányan megkérdőjelezték a kapcsolat őszinteségét, pedig talán érdemesebb lett volna sok egyében eltöprengeniük.
Összefoglaló Nicsak, mennyi minden fér egy ekkora verseskönyvbe! Van itt, kérem, "cipőfűző, pléhdoboz, fenyőfáról két toboz", kopogó ugróiskola, ötujjú gesztenyefalevél, no meg sok-sok bodzavirágpor. Nemes Anna - Kiskegyed. De megismerkedünk Sampusszal, a fekete uszkárral, és Jeromossal, a remeterákkal is. Ez a színes kavalkád a szerzőtől megszokott könnyed humorral tárul fel előttünk, mint a gondolj-rám-virág szirmai. A könyv most Schall Eszter illusztrációival jelenik meg, s ezzel méltó párja a képileg 2012-ben megújított, Lila fecske című verseskötetnek.
A csodákban és a tündérekben annak ellenére is töretlenül hisz, hogy már jól ismeri a poklot. Ő ugyanis az az ember, az a nő és az az édesanya, akit 2019 őszén a felismerhetetlenségig összevert a párja. Bernadett arcán nem maradt ép felület, eltört az orra, letörtek a fogai, és a teste is zúzódásokkal volt tele. A szállodai szoba, ahol bántalmazták, úgy nézett ki, mintha gyilkosság történt volna a falak között. A férfi betörte a kulcsra zárt ajtót, széttörte a tömörfa fésülködőasztalt, Bernadett fejét hol ököllel ütötte, hol a hajánál fogva a falba verte. A nő vére szinte mindenhol ott volt a szobában. Bernadett bűne aznap az volt, hogy előbb ment fel aludni a szobába, mint a párja. A férfi, miközben ütötte Bernadettet, azt mondta neki, hogy azt a szobát élve már biztos, hogy nem hagyja el. Nem lett igaza. Bernadett él, és a történetét nem rendőrségi beszámolókból, nem rokonoktól vagy szomszédoktól, hanem tőle tudjuk. Mert összeszedte minden bátorságát, és kiállt a nyilvánosság elé. Megmutatta, mit jelent a párkapcsolati erőszak, amikor nem definíció, nem statisztikai adat, nem vita tárgya, hanem valóság.
Bár a zene természeténél fogva nem képes emberi testek fizikai lenyomatait megőrizni, személyek, illetve a személyekhez fűződő intenzív érzelmi élmények szellemi lenyomatait azonban rengeteg zenemű őrzi. Bartók Béla 1. vonósnégyese például – amely július 22-én hangzott el a fesztiválon a Kelemen Kvartett előadásában (az alábbi videón 1:14:32-nél indul) – a fiatal zeneszerző első jelentős érzelmi élményének, a Geyer Stefi iránt érzett, soha be nem teljesült szerelmi érzésnek a lenyomata. Szirtes János műveihez hasonlóan Rozsda Endre Vádoló kísértet című festményén is családtagjai, barátai portréi láthatóak. A kaleidoszkópos szürrealista korszak egyik gyöngyszemén az idő fogaskerekei forognak függőleges sávokban. A dinamikus forma kavalkád rétegein át a múlt tárul fel, Rozsda életének egykori szereplői, ősei elevenednek meg. Rozsda Endre: A vádoló kísértet, 1979, olaj, vászon, 73×92 cm, magántulajdon – forrás: Várfok Galéria "Az időgép a múltba visz, és fölidézteti velem azokat a dolgokat, amelyeket nem értettem akkor, amikor megéltem.