A Gecsemáné kertben vérrel verejtékezett Legyőzve a halálfélelmet s a kísértéseket. Ő ki maga volt a végtelen szeretet, kiitta érettünk a keserű kehelyt. Szent arca és háta az ütésektől vérzett, a szenvedések útján vitte bűneinket. Arcul verték, kigúnyolták, leköpdösték, bántalmazták! Öklükkel ütötték, szemét lekötötték, Isten ártatlanját, mint gonosztevőt vették. Mint a bárány semmit sem szólt, bűn benne egy morzsa sem volt. Mégis Pilátushoz vitték, s ólomgolyós szíjjal ütötték! Kezébe nádszálat tettek, azzal is fejére vertek. A töviskoszorút fejére nyomták, s mint zsidók királyát kigúnyolták. Szomjúhozott, s kínálták az ecetet és epét, Neki, aki hordozta a világ összes bűnét! Keresztre feszítve két lator közé, felemelte fejét a szürke egek felé. Óévi keresztyén versek ovisoknak. Kínzó fájdalmak közt, melyek bűneinket fedik, Kérte az Atyát, hogy bocsásson meg nekik, Majd ismét felkiáltott, ahhoz aki a SZERETET, "Én Istenem, Én Istenem miért hagytál el engemet? " Midőn két tőr járta át testét, bűneinket megfizetve kilehelte lelkét.
Szent testét borították tengernyi sebek, mit imádandó vére pirosra festett. Az ég elsötétült, nagy vihar fakadt, a templom kárpitja kettőbe hasadt. Megrendült a föld, a sziklák megrepedtek, a szentek feltámadtak és sirukból kijöttek. Szenvedésének nem volt és nem is lehet párja, mellyel értem megfizetett az Isten Báránya. Alázatosan, szelíden, ártatlanul szenvedett, minden ember bűne, terhe, ránehezedett. Beláthatatlan, megszégyenítő szeretet! mellyel átkarolta az elbukott embert. Vasárnapi Gondolatok – nem csak vasárnapra - Rolunk. Habár halálát vallja szavunk, gyilkosaival eggyek vagyunk. Krisztus érettünk ma is szenved, testébe ma is beverünk egy-egy fájó szeget. De nagyobb ennél lelki szenvedése, a nagypénteki titok megvetése. Általa lehettem a keresztfa gyümölcse, áldott magvetésének kalásszal termése, a szőlőtőke zöldelő hajtása, a teremtés titka, mézédes csodája. Üdvösségünk áráról nincs emberi fogalom, Ó könyörülj meg Uram, rajtunk nyomorultakon! Posztos Lenke verse
Magában semmi. Félredobnám. De ha zöld fenyőről ragyog rám, a szívem fölviszi az égig, az eget meg lehozza hozzám. Kezembe' forgatom, nézegetem, s valami egyre azt súgja nekem, hogy ez a kis gyertya az életem. Görbe, törött, beteg. Valami, amit senki nem keres, mert észrevenni nem is érdemes. Végigélni se volna érdemes, ha nem lenne karácsony… ha ki nem gyúlhatnék sokadmagával karácsonyesti csodálatos fákon… ha Betlehem felé utat mutatva, nem ragyoghatna, nem világolhatna, végigélni se volna érdemes. Siklós József | KERESZTYÉN VERSEK | 5 oldal. De van karácsony, s én úgy szeretem kis gyertyaéletem. Ameddig karácsonyra vártam, értelmét, célját soká nem találtam. Míg egy szép angyalénekes, halk estén Betlehembe értem, s fel nem ujjongtam: "Most már értem, Most már tudom, miért is élek ezen a nagy sötét világon: hogy világítson kicsi gyertyalángom előre, Betlehem felé és megváltatlan, Megváltóra váró, sok emberszív dobbanjon meg belé. " Kis karácsonyfagyertya. De ha zöld fenyőről ragyog rád, a szíved felviszi az égig, az eget meg lehozza hozzád.
A 2016-os Ernelláék Farkaséknállal a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját és a Legjobb színésznek járó díjat is hazavihette, ami szinte példátlan teljesítmény. (GettyImages) Deák Kristóf 4/13 A Saul fia sikerét követően kevesen számítottak arra, hogy már a következő évben duplázunk az Oscaron. 2017-ben Deák Kristóf rövidfilmje, a Mindenki vihette haza az Oscar-szobrot, ezúttal Legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában. Összesen tizenhárom nemzetközi díjra jelölték filmjét, és valamennyit díjra is váltotta. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a következő munkája. Japán filmrendezők. (GettyImages) Antal Nimród 5/13 Ő a legismertebb rendezőnk a klasszikus popcorn mozik világában. Bár Los Angelesben látta meg a napvilágot, Magyarországon tanulta a filmezést. Rendezett videoklipet többek között a Quimby-nek, majd a nagy áttörést a Kontroll hozta meg. A hazai siker után Hollywoodban is megvetette a lábát: több más film mellett megrendezhette a Ragadozó-széria harmadik darabját és a Metallica különleges koncertfilmjét.
Most induló sorozatunkban havonta bemutatjuk egy-egy nemzet moziját a legfontosabbnak tartott és kedvenc filmjeinken keresztül. Az első kirándulásunk Itáliába vezet. 1. Biciklitolvajok (1948) Vittorio De Sica filmje emblematikus darabja a leghíresebb irányzatnak, amelyet az olasz mozi hozott létre: a neorealizmusnak. A korábbi filmezési módszerekkel szemben a neorealisták valós emberek valós történeteiről és problémáiról akartak mesélni, és ennek érdekében az addigi stúdiódíszletekből kimentek az utcára forgatni. De Sica filmjének főhőse a 2. világháború utáni nyomor áldozata, akitől ellopják még a biciklijét is, ez pedig láncreakciót indít be az életében. Íme, 4 világhírű magyar Oscar-díjas, aki meghódította Hollywoodot - Hazai sztár | Femina. 2. Országúton (1954) Minden idők első olyan filmje, amelyik külföldiként Oscar-díjat nyert. Federico Fellini talán leghíresebb alkotása egyszerre neorealista dráma a társadalom peremén élőkről, és költői mese a szerelemről és a magányról. Főhőse az együgyű és ártatlan lány, Gelsomina, akit a családja elad a brutális vándormutatványos-erőművész Zampanónak, ettől kezdve pedig kettesben járják az országutat.
Robert Schnakenberg: Híres filmrendezők titkos élete (HVG Kiadó Zrt., 2012) - Amit tanáraink sohasem meséltek el a világ legendás filmrendezőiről Szerkesztő Fordító Róla szól Kiadó: HVG Kiadó Zrt. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2012 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 328 oldal Sorozatcím: HVG Könyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 16 cm ISBN: 978-963-304-078-2 Megjegyzés: Színes illusztrációkkal. További kapcsolódó személyek a könyvben. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Drogfüggők, nőimitátorok, lábfetisiszták, mániákusok és más, legendás filmrendezők különös, mégis igaz története A botrányos és cenzúrázatlan beszámolók lerántják a leplet a híres filmrendezők sötét titkairól, D. W. Griffithtől kezdve egészen Quentin Tarantinóig. Miért nem fürdött hetekig Chaplin? Szórakoztató szennyesteregetés | Robert Schnakenberg: Híres filmrendezők titkos élete | Olvass bele. Vajon mi vihette rá Francis Ford Coppolát, hogy egy 3D-s pornófilmet rendezzen? Hitchcocknak valóban nem volt köldöke?
Melyik híres színésznő édesanyja magyar származású? » Ki rendezte ezeket a filmeket: Szomjúság, Fanny és Alexander, Érintés? » Kinek a felesége volt Mészáros Márta, Kossuth-díjas magyar filmrendező? » Ki az a magyar származású filmrendező, akinek a Fecsegő tipegők rajzfilmsorozatot is köszönhetjük? » Kije volt magyar származású Goldie Hawn színésznőnek? » Melyik magyar fizikus volt hosszabb ideig Albert Einstein közvetlen munkatársa? » Melyik évben hunyt el Ingmar Bergman filmrendező? » Milyen területen épített karriert a Kaminer Manó néven született, magyar származású híresség Amerikában? » Ki volt az a magyar származású filmrendező, akit VI. György lovaggá ütött? » Ki volt Marx és Engels közvetlen munkatársa? »
A két főszereplő, Giulietta Masina (Fellini felesége) és Anthony Quinn alakítása mára klasszikussá vált. 3. Édes élet (1960) Fellini leghírhedtebb filmje a maga idejében botrányosnak számított a dekadens felső tízezer züllött mulatozásainak bemutatásával. A hőse Marcello (Marcello Mastroianni), az íróból lett bulvárújságíró, aki a csillogó Rómában olyan emlékezetes epizódokon át keresi a boldogságát és az élet értelmét, mint a Trevi-szökőkútbeli fürdőzés Anita Ekberggel. 4. A kaland (1960) Michelangelo Antonioni az európai modernizmus egyik legfontosabb rendezője, aki ezzel a Cannes-ban díjazott, és a maga idejében heves vitákat kiváltó filmjével vált ismertté, hogy aztán később olyan klasszikusokat (is) forgasson külföldön, mint a Nagyítás vagy a Zabriskie Poi nt. A kaland a szokatlan elbeszélői módszere, a főszereplő Monica Vitti alakítása és az újító formanyelve révén maradt emlékezetes állomása az európai filmtörténetnek. 5. Mamma Róma (1962) Pier Paolo Pasolini rendezett nevezetesebb filmeket is (Teoréma, Saló, avagy Szodoma 120 napja), mint a Mamma Róma, de szebbet talán egyet sem.
Apja szamuráj osztályból származott, hivatásos katonatiszt volt, spártai nevelési elveknek megfelelően nevelte gyermekeit. Anyjához jobban ragaszkodott, hiszen ő kedves és megértő volt. Nem szerette a katonai nevelést, amihez az is hozzájárult, hogy fizikailag is elég gyenge volt.
Február 24-től látható a hazai mozikban a neves brit színész-rendező, Kenneth Branagh önéletrajzi filmje, amiben Belfast városának eseményeiről és a saját gyerekkoráról mesél. Ennek apropóján listára gyűjtöttük kedvenc filmjeinket, melyekben a legnagyobb alkotók mutatták be a mozivásznon a múltjukat. Négyszáz csapás (1959) A francia újhullám és európai modernizmus egyik alapfilmje François Truffaut saját gyerekkori élményein alapult: ő sem ismerte a biológiai apját, és ő is kisebb törvénytelenségekbe keveredett, mint a Négyszáz csapás főszereplője, akinek az életében a külvilág érzéketlensége miatt ez végzetes spirált indít el. A főhős Antoine Doinel karakterét, és az őt alakító Jean-Pierre Léaud-t pedig vitte magával aztán tovább Truffaut, személyes filmek sorozatát alkotva velük. Így jöttem (1964) Kicsit kilóg a listánkból Jancsó Miklós korai rendezése, mert ugyan nem közvetlenül a saját életének eseményein alapul, de nemzedéki alapélményt fogalmazott meg, és a címe fogalommá vált az olyan típusú filmekre, mint amilyenek a listánk szereplői.