Az utolsó párbaj nem lett egy többször nézős mozi, viszont egy fontos film, amit érdemes mindenkinek legalább egyszer megnéznie, még akkor is, ha néha túl szájbarágósnak hat a tanulság, hiszen a probléma több évszázad elteltével sem változott.
Illetve a film tesz egy akkora történelmi igazságszolgáltatást a lovagi páncélok kapcsán, hogy a közönségben inkább az fog megmaradni. Nevezetesen, hogy a páncél tényleg védett. Méghozzá nem is akárhogyan. Az utolsó párbaj kritika video. Ez pedig különösen a párbaj során látható, aminek a megvalósítása valami fenomenális lett. Amiről azonban még mindenképpen szót kell ejteni, az a filmet körbelengő #metoo hangulat, vagyis sokkal inkább hisztéria. Ez részben valahol az alkotók egy szerencsés döntésének köszönhető, ami alapján a filmet úgyis lehet értelmezni, hogy ez egy afféle középköri történetbe ágyazott feminista propaganda és ez sajnos nagyobb visszhangot kapott, mint amit érdemelne. Persze azt nem lehet tudni, hogy az alkotók valóban volt-e egy ilyen mögöttes szándéka. Mindazonáltal van egy pár olyan bizarr jelent a filmben, ami sokakat el kellene, hogy gondolkoztasson a nők akkori és mostani helyzetéről. VÉGSZÓ Valószínűleg Az utolsó párbaj a következő Oscar gála egyik nagy esélyese lesz és azt kell mondani, hogy teljesen jogosan.
Ridley Scott történelmi kulisszák közé helyezett egy napjainkban különösen aktuális témát. Eric Jager 2004-ben kiadott, megtörtént eseményeken alapuló regényének feldolgozása nemcsak arra adott lehetőséget, hogy a 83 évesen is aktív rendező visszakanyarodhasson egyik kedvenc műfajához, a történelmi drámához, hanem egyúttal arra is, hogy miként első nagyjátékfilmjében, az 1977-es Párbajhősökben, úgy ezúttal is a végletekig kiélezze két férfi kakaskodását. Ám most az életre-halálra szóló küzdelem csupán keret, hiszen a sértett büszkeségnél sokkal fontosabb dolgokról mesél nekünk Scott. 1386. december 29-én Párizs népe nem is tudta, hogy történelmi eseménynek lehetett tanúja, az aznap lezajlott küzdelem volt ugyanis francia földön az utolsó törvényes párbaj. Jean de Carrouges normann lovag vívott meg Pierre d'Alençon gróf kedvenc hűbéresével, Jacques Le Gris-vel. Az utolsó párbaj kritika 5. Carrouges azzal vádolta Le Girs-t, hogy megerőszakolta hitvesét, Marguerite-et, ezért azt követelte VI. Károly királytól, hogy életre-halálra szóló párviadallal tehessenek pontot a vitás ügy végére.
Mikor egy csatában Jean de Carrouges ( Matt Damon) megmenti Jacques DeGris ( Adam Driver) életét, barátság szövődik köztük, de a sorozatos ármánykodásoknak – leginkább uruk, Pierre de'Alencon gróf (Ben Affleck) áll emögött – köszönhetően kapcsolatuk megromlik és egy halálig vívott párbaj kellős közepén találják magukat. Történik ugyanis, hogy Jean. felesége, Marguerite (Jodie Comer). erőszaktevőnek állítja be Jacques-ot és akkoriban erről a nők inkább mélyen hallgatnak. Lesz is nagy zűrzavar, de szerencsére azért vannak az okos emberek, hogy az ilyen problémákat megoldják még akkor is, ha a középkorban járunk. Ridley Scott egy megtörtént, dokumentált esetet dolgozott fel és ha jó valamiben, akkor az a történelmi filmek atmoszférájának megteremtése. KRITIKA: Az utolsó párbaj - Wide Screen. Esküszöm, ha nem lenne annyi szexjelenet benne, kötelezővé tenném az általános iskolások számára, mert a tankönyv száraz anyagát és benne a nehezen megtanulható fogalmakat egy csapásra világossá és élvezhetővé teszi. Mindent megtudunk az adózásról, a lovagokról és az alá-fölérendeltségi viszonyokról, mint ahogy arról is, hogyan éltek akkor a szegények és a gazdagok, a városiak és a vidékiek.
Carrouges és Le Gris párviadala nemcsak szimbolikusan, hanem szó szerint is keretbe foglalja a film eseményeit, amelyeket három szemszögből mutat be nekünk Scott. Először a magát a sors legkeményebb csapásait is álló, bátor és hősies lovag szerepében látó Carrouges verzióját ismerjük meg, ezt követi Le Gris interpretációja. A gróf kegyeltje meg van róla győződve, hogy ő csupán a körülmények áldozata, akit ellenállhatatlan erővel sodort a szerelem Marguerite karjaiba. Az utolsó párbaj (2021) - kritika • Hessteg. Végül Marguerite nézőpontjából láthatjuk ugyanazokat a jeleneteket (némelyiket így már harmadjára), és az eközben észrevehető apró eltérések, nüansznyi különbségek rávilágítanak arra, hogy ha teszem azt tízen osztozunk egy közös pillanaton, akkor azt tízféleképpen éljük meg. A forgatókönyv erényei közé tartozik, hogy nem teszi le a garast a szerelmi háromszög (nevezzük így) egyik szereplője mellett sem, a nézőre bízza a látottak értelmezését, és hogy eldöntse, kinek hisz. Hogy történt-e erőszak vagy sem, mert a bíróság tökéletesen alkalmatlan volt erre a feladatra.
Hírek Párbajoztunk egy utolsót az év végén – KRITIKA Még kora ősszel jött ki Ridley Scott idei első filmje, Az utolsó párbaj (The Last Duel), amely egy XIV. századi korkép nők és a férfiak akkori helyzetéről, egy nemi erőszak esetén keresztül bemutatva. KRITIKA. Ridley Scott esetében nem idegen az, hogy megtörtént esetet láthatunk, és a direktor most is ehhez az opcióhoz nyúlt. A történet a középkori, egészen pontosan XIV. századi Franciaországba kalauzol el minket, ahol két, egykoron jó barátnak számító nemes, Jean de Carrouges (Matt Damon) és Jacques LeGris (Adam Driver) között megromlik a viszony. Ennek elsődleges oka az, hogy míg de Carrouges birtokát egyre érik a nehézségek, addig LeGris – mint a helyi úrnak számító Pierre d'Alençon gróf (Ben Affleck) jobbkeze – számos kiváltságot élvez. Az utolsó párbaj: Az emberi természet kritikája. Mindezt tetézi, amikor de Carrouges felesége, Marguerite (Jodie Comer) megvádolja LeGris-t azzal, hogy megerőszakolta őt, amikor az ura távol volt. Ez hatalmas sértés de Carrouges számára, aki bírák elé viszi az ügyet, majd az egyik fél haláláig tartó párbajra hívja LeGris-t. Mi, nézők, mindeközben a három érintett szemszögéből látjuk és halljuk elmesélve, hogyan történtek a dolgok, amíg el nem érünk a címben szereplő utolsó, mindent eldöntő párbajig.
Bánkot nagy személyes csapás is éri: feleségét, Melindát – királyné udvarában és annak segítségével – aljas módon elcsábítja Ottó, Gertrúd öccse. Ez az utolsó csepp a pohárban. Bánk felkeresi a királynét lakosztályában, és heves vita után megöli. Melinda, akit Bánk Tiborc kíséretében hazaküldött, megzavarodva kisfiával együtt a Tiszába veti magát. A király hazatér a háborúból, és feleségét a ravatalon találja. Bánk bevallja, hogy ő volt gyilkosa, és még csak bűntudatot sem érez. II. Endre párbajra hívja ki a nagyurat. Ekkor érkezik az udvarba Melindának és kisfiának holttestével Tiborc. A király látja, hogy már felesleges bosszút állnia, Bánk sorsa betelt. Erkel Ferenc Bánk bán Opera három felvonásban Szövegét Katona József nyomán Egressy Béni írta II. Endre, Magyarország királya Bánk bán, Magyarország nagyura Petur bán, bihari főispán
Bánkot nagy személyes csapás is éri: feleségét, Melindát – királyné udvarában és annak segítségével – aljas módon elcsábítja Ottó, Gertrúd öccse. Ez az utolsó csepp a pohárban. Bánk felkeresi a királynét lakosztályában, és heves vita után megöli. Melinda, akit Bánk Tiborc kíséretében hazaküldött, megzavarodva kisfiával együtt a Tiszába veti magát. A király hazatér a háborúból, és feleségét a ravatalon találja. Bánk bevallja, hogy ő volt gyilkosa, és még csak bűntudatot sem érez. II. Endre párbajra hívja ki a nagyurat. Ekkor érkezik az udvarba Melindának és kisfiának holttestével Tiborc. A király látja, hogy már felesleges bosszút állnia, Bánk sorsa betelt. Erkel Ferenc Bánk bán Opera három felvonásban Szövegét Katona József nyomán Egressy Béni írta Bánk bán, Magyarország nagyura II. Endre, magyar király Petur bán, bihari főispán
Tehát a témát maga választotta, de a cselekmény vázát és a legfontosabb szereplőket készen kapta. Mintáit maga nevezte meg a mű elé írott Jegyzés ben. A mű szövegének mintegy 15%-át más nyelvekből fordított és felhasznált "idézetek" teszik ki. (A darab művészi értékéből ez semmit nem von le, hiszen más híres drámaírók is felhasználták elődeik munkáit, pl. Shakespeare is mások által feldolgozott történeteket fogalmazott újra). Különösen a középkori udvari élet, a lovagi világ ábrázolása jelentett gondot Katonának, ezért ehhez egy Veit Weber néven alkotó, mára elfeledett német szerző A hajdani idők mondái című művéből vett részleteket. Másik fő mintája egy Karl von Eckartshausent nevű szerző A herceg és barátja című műve, amely egy államhatalmi bölcseleteket tartalmazó kézikönyv (a felvilágosodott uralkodót nevelő tanácsok gyűjteménye), tele rövid, magvas, csattanós megfogalmazásokkal. A beledolgozott "idézetek" ellenére a Bánk bán egységes műalkotásnak hat: soha nem érezzük úgy, hogy a szereplők idegen vagy átvett szöveget mondanának.
BIBERACH Nevetni vagy pedig Könnyezni: az mindegy az asszonyoknál. OTTÓ Úgy, úgy; de a szemem közé se néz. - BIBERACH Páh, milliom! midőn nekem Luci Nem néz szemem közé, előre már Tudom, `Lucim megént csalárdkodik:` Jó hercegem, vigyázz! talán világnál Útálat a szerelme - és ha nem: mint Bánk hitvesétől, meglesz a kosár. OTTÓ Akkor Melindáról lemondok és Színlett feláldozásom annyival Jobban kötöz szivéhez. Oh bizony Egy asszony álma vajmi gyenge a szép Hívségről, és - Melinda is csak asszony. BIBERACH De Bánk - az áldozat-kipótoló -? OTTÓ Ej, őtet a nagyúri hívatal - BIBERACH El fogja úgy-é majd vakítani? Oh jó uram, csalatkozol, szerelmes Bánk bán szemének íly titok nehéz. OTTÓ És még ma kell, hogy ő enyém legyen! Szerelmet érzek én, s csak az meríthet Vég nélkül édes Elysiumba, hol Önnön szerelmünk `önkirálynénk, Szép életünk világa, valódi jó, Forrása annak, a mi nagy, koporsó Üregében élet, és kivánt jövendőnk Egyetlen egy kezesse` - az, de az! - BIBERACH Kárával a szegény hitesnek?
Közülük az újkorban csak a horvát bán (Horvátország vezetője) tartotta meg tisztségét. Helyszín: nincs egyértelműen meghatározva, de a merénylet a királyné ellen a Pilisben történt. Időpont: 1213-ik esztendő vége felé, pontosan: 1213. szeptember 27-28. (Gertrudist 1213. szeptember 28-án gyilkolták meg). Az 5. szakasz egy-két nappal később játszódik. A Bánk bán olvasónapló még nem ért véget, kattints a folytatáshoz!