Látnivalók a környéken Aquaworld Élményfürdő Budapest Budapest Európa egyik legnagyobb fedett vízi témaparkja egész éven át felejthetetlen szórakozást kínál minden korosztálynak. SEGWAYGUYS Budapest Vegyen részt egy városnézésen Magyarország legnagyobb segway flottájával! Iparművészeti Múzeum A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társ-intézmények után Európában harmadikként jött létre. Ugyanis az 1872-es országgyűlés 50. 000. -Ft-ot szavazott meg "műipari tárgya... Dohány utcai zsinagóga A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában. Szavazóurnák érkeztek Budapestre külföldről - Infostart.hu. Mátyás-templom A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék... Szent István Bazilika A Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk.
A parlamenti választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg az országos listás választás területi részeredményéről kiállított jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő 19. napon, azaz április 22-én. A népszavazás eredményét az NVB a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek és levélben leadott szavazatok megszámlálásáról kiállított jegyzőkönyv alapján állapítja meg. Nyitókép: MTI/Varga György
A hazai társadalomban rosszul csengő gázbeton helyett német mintára főként pórusbetonnak nevezik. Repedések, állapotromlások Egy másik ismert gázbeton-gyár az 1980-as évek közepén létrejött Mátra Gázbeton Gyár volt, mely a '90-es évek elejéig működött. A termékeiből készült házak állaga egyes esetekben megromlott, és ezért a gázszilikátot hibáztatták. Aztán kiderült, hogy a tervezők és az építők egyrészt figyelmen kívül hagyták a gázszilikát kis nyomószilárdságát, másrészt a károsodások oka a nedvesség volt, ami származhatott a gázszilikát fal alatti nem megfelelő szigetelésből, a tető nem megfelelő vízelvezetéséből vagy a homlokzati vakolat hiányából. A tapasztalatok szerint a súlyos épületkárokat több hiányosság egyidejű jelenléte okozta. De már nem gyártanak ilyen típusú falazatot. Eladó családi ház - Tiszalúc, Akácfa utca #32364547. A tiltás azonban nem a sugárzási veszély miatt következett be, hanem a szilárdsági követelményei nem feleltek meg a szabványoknak. A gázszilikát házak előnyei A gázbeton amúgy régóta kedvelt építőanyag, ugyanis könnyű, szerkezete porózus, jó hőszigetelő és egyszerű megmunkálni.
Svédországban a 20. század elején kezdték el kutatni, hogy milyen építőanyagot lehetne nagy mennyiségben előállítani a természetből, ami akárcsak a fa, könnyen megmunkálható és magas a nyomószilárdsága. Így jött létre a pórusbeton, amit gázszilikátként és gázbetonként is ismerhetünk. A gázszilikát főként mészből vagy cementből és valamilyen adalékanyagból készül, amihez alumíniumpasztát és vizet kevernek. Amikor az alumínium reakcióba lép a vízzel, hidrogéngáz keletkezik, ami buborékképződéshez és az anyag duzzadásához vezet. A folyamat végén pórusok, üregek keletkeznek a betonban, aminek a porózusságát, jó hőszigetelő képességét köszönheti a ma már pórusbetonnak nevezett építőanyag. Mi a különbség a pórusbeton és a gázbeton közt? Magyarországon a '60-as évektől kezdve gyártottak gázszilikát falazóelemeket, amelyeket annak idején kohópernyéből állítottak elő. Innen ered a szilikát tégla korabeli szürke színe is. A mai pórusbetonnak már a kvarchomok a fő alkotóeleme, ennek megfelelően a színe fehér.
Statikai problémák léphetnek fel. A régi, pince nélküli családi házak tégla alapjai nem igen nyúlnak 60cm-nél mélyebbre. A ház stabilitását nem csak az alapárok fenekén történő megtámasztás biztosítja. Időközben (60 év) az alapárokban az alaptest és az árokoldal közötti rész visszatömörödött. Részben az építéskor betöltötték, részben a víz bemosta a földet a szabadon maradt részekbe. Az alap stabilitása ettől az oldalsó megtámasztástól is függ. Minél régebbi a ház, annál inkább. Időközben a ház súlya, a környék vízháztartásának és a vízjárásának alakulása kialakított egy egyedi teherelosztási rendet. Olyan is elképzelhető, hogy a terep lejtése miatt a felszín közelében áramló talajvíz a ház egyik oldalán állandóan nedvesen tartja az alap mellett a földet. A ház, mint egy folyóban lévő szikla, eltereli a talajvíz áramlását. A ház másik oldalán pedig száraz marad a föld az alap mellett. (Attól, hogy stabilan és mélyen van a talajvized, a beszivárgó víz nem feltétlenül függőlegesen jut le a mélybe! )