És nem csak megtekintett, mesélt is a snájdig Orbán Viktor, elmondta például Bözsi néninek, hogyan segített apósának a birkáknál abrakolni meg etetni, sőt, még egy tanácsot is adott, hogyan kell a vályogházat megvédeni az egerektől, vakondoktól. "Le kell rácsolni az alapokat" – mondta Orbán, akinek elmondása szerint szintén van vályogháza. Ami a 13. havi nyugdíjat illeti, Bözsi néni elárulta, hogy a vizit után mondták neki az asszonyok, hogy már " visszareagált rá a Gyurcsány, hogy a Bözsi néni nem jól tudja, nem ő vette el a 13. Bözsi néni most már inkább a pokolba kívánja Orbánt | 168.hu. havi nyugdíjat, hanem Bajnai és a miniszterelnöknek fel kellett volna világosítani". De "mindegy, elvették, ez igaz" – összegzett az idős asszony. Azt már nem tette hozzá, hogy Orbánnak 7 éve lett volna rá, hogy visszaadja. Nem tette. A HVG riportjából egy egészen szürreális település képe rajzolódik ki. Nagygécen nincs se vezetékes víz, se csatorna, se bolt bolt, posta, se busz, van viszont egy félmilliárd forintnyi uniós támogatásból kialakított emlékhely, amelyet Bayer Zsolt ötlete nyomán és mások mellett Makovecz Imre tervei alapján építettek meg.
Orbán Viktor Facebook oldalán közölt egy videót, amelyben Bözsi nénivel, egy idős nagygéci asszonnyal "konzultál". Ennél szomorúbb, szívet összefacsaró, kezet ökölbe szorító felvétel már régen került fel a magyar netre. Bözsi néni tehát Nagygécen él. Egy faluban, amely nincs rajta a térképen, amelyet hiába ütünk be a GPS-be, nem mutat semmit. Hat lakója van még - de jövője már nincs. Ezért retteghet Bözsi néni Orbán látogatása után - Blikk. És igazából jelen is éppen, hogy csak. Amikor az akkor még több mint hétszáz lelkes szatmári települést 1970-ben elmosta a medréből kilépő Szamos, mindenkit elköltöztettek innen. A kommunista fejesek Pesten úgy döntöttek: a falut egyszerűbb kitelepíteni, mint újjáépíteni. Csak néhány makacs ember kapaszkodott a szülőföldbe. Mára csak hatan maradtak. A faluról fél évvel ezelőtt közölt megrázó riportot a Vasárnapi Hírek. Az újságíró a hideg konyhában beszélgetett Bözsi nénivel, aki megszokta már, hogy csak az egyik szobát fűti fel, de azt is csak éjszakára. Elmesélte azt is, hogy örül az emlékparknak, mert a látogatókkal legalább néha visszatér az élet a faluba, de tart is az idegenektől.
Még a pár száz méterre kirakott második táblánál sem bukkan elő a felújított templom tornya, vagy legalább a milliókból felhúzott kilátó csúcsa. "Ezen javítani kéne" – ismerte el az emlékhely munkatársa. Vasárnap az egész környék kongott az ürességtől – a két lelkes, dinós filmet néző kisfiún kívül senki nem volt ott –, ám állítólag ez nincs mindig így: iskolások és idősek is rendszeresen jönnek buszokkal. A mozit is azért húzták fel, hogy még vonzóbb legyen az egész a gyerekeknek. A semmi közepére maga Bayer Zsolt álmodott emlékhelyet: mint a helyszínen kiderült, nem az árvíz miatt elpusztult falu, hanem inkább a rengeteg viszontagságot túlélt Árpád-kori templom ihlette a helyválasztást. A templom kicsit megsínylette a jégverést, még nem sikerült újból helyrehozni. Bözsi néni orbán sára. A Makovecz Imre által megálmodott kilátótoronyról lehet megtekinteni az elcsatolt nemzetrészeket – vagy legalábbis a fákat, amikre odafentről rálátni –, olykor derengenek a távoli hegyek is. Ha szerencséjük van, ezt már nem mossa el az árvíz.
Tisztelettel meghívjuk a Debreceni Egyetem Szívsebészeti Klinika kettős jubileuma alkalmából Nyitott napot rendez, ahová minden érdeklődőt várnak. Program Május 18., 10. 30 50 éves a motoros szívsebészet és 25 éve áll az új Szívsebészeti Klinika a betegek szolgálatában. A kettős jubileumra tudományos üléssel, faültetéssel és emlék kopjafa állításával emlékeznek. A rendezvényt állófogadás követi. A látogatása előzetes jelentkezéshez kötött. (Regisztrálni lehet:, vagy Szívsebészeti Klinika, Debrecen, Móricz Zs. krt. 22. ) Auguszta tanterem Dr. Debrecen büszke Széchenyi-díjas kitüntetettjeire - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Papp Csaba tanácsnok Debrecen Város Polgármesteri Hivatala nevében köszönti a megjelenteket Dr. Péterffy Árpád: A Debreceni Szívsebészeti Klinika története Bokor Sándor Parajd polgármestere: A penge (szike) másik végén Kormosné Gulyás Ilona: Gyógytorna az Auguszta Szívsebészeten Dr. Karácson János: A családorvos szerepe az operált szívbetegek gondozásában Dr. Gaál Botond teológus, egyetemi tanár, az MTA doktora: A kopjafa jelentése a székely-magyar kultúrában Dr. Szerafin Tamás: A Szívsebészeti Klinika jelene és jövője Auguszta szívsebészet kardiológia
Építésztervező: Rimely Károly, Zajácz Katalin Építész munkatársak: Koppány András, Pataki Zsolt, Lipcsei Ibolya, Rosenberg Zsuzsanna, Kúti István, Marosi Ágnes Belsőépítész tervező: Zajácz Katalin Statikus tervezők: Nagy András, Hernád Attila Épületgépész tervezők: Németh István, Virág János, Nagy Imre Villamos tervező: Nagy Zsolt Külső közmű tervező: †Nagy József György Orvostechnológia: Neményi Erzsébet Orvosi gáz tervező: Adorján Tamás Környezet tervező: Szántó Eszter Tűzvédelem: Mészáros János Akusztika: Kotschy András Fővállalkozó: HUNÉP Univerzál Rt. IV. számú szakrendelő - Debrecen (Járóbeteg-szakellátás) | IMS. és Magyar Építő Rt. Konzorcium Főépítésvezetők: Kamuti Géza, Szerovay István Építésvezető: Vígh Tamás Fotók: Rimely Károly Beépített nettó alapterület: 12. 470 m 2
of Dept. Debrecen, Nagyerdei körút 98 822 m Klinika Elméleti Tömb Debrecen, 4032, Nagyerdei körút 98 822 m REOF Térítéses Betegellátó Központ Debrecen, Nagyerdei körút 98 852 m DE KK Rheumatology Clinic Debrecen, 4032, Nagyerdei körút 98 869 m DOTE Rehabilitációs Tanszék Debrecen, Nagyerdei körút 98 895 m Дебрецен Лікарня
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz-finnugor szakán diplomázott 1979-ben. 1986-ban lett egyetemi doktor, 1992-ben az irodalomtudományok kandidátusa, 1999-ben habilitált. 2005-től az MTA doktora, 2010-től az MTA levelező tagja, 2016-tól rendes tagja. 2001-2004 között Széchenyi professzori ösztöndíjban, 2009-ben Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjban részesült. 1979-től tanított a KLTE Gyakorló Gimnáziumában. 1986-tól a KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében tanársegéd, 1987-től adjunktus, 1994-től docens volt, 2005-től egyetemi tanár. 2003 és 2008 között a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének, 2010-től a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 2016-tól igazgatója. Oktatott és dolgozott több külföldi egyetemen. Főbb kutatási területe a klasszikus magyar irodalom, a 19. századi magyar líratörténet, eszmetörténet, kritikatörténet, a nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. században.