Az AUSTROTHERM Universalplatte termékek széndioxid gáz habosításúak, így FCKW-t és HFCKW-t (halogénezett és részben halogénezett szénhidrogéneket, freonokat) nem tartalmaznak. Alkalmazhatósága univerzális: Lábazati hőszigetelés, modellezés, ajtólapok közötti térkitöltő, távtartó anyaga. Az érdesített felület a ragasztóanyag fokozott tapadását teszi lehetővé. Ragasztásos rögzítés esetén kizárólag az érdesített felületű termék alkalmazható. A termék egyenes élképzésű. Táblaméret: 1250x600 mm 1 984 Ft Austrotherm XPS Plus 30 SF Az AUSTROTHERM XPS® PLUS 30 SF rózsaszínű extrudált polisztirol hab. Az AUSTROTHERM XPS®PLUS 30 SF termékek FCKW-t és HFCKW-t (halogénezett és részben halogénezett szénhidrogéneket, freonokat) nem tartalmaznak. Lábazati hőszigetelés tanácsok - Lábazati hőszigetelő rendszer | SZIGA-TECH® | HŐSZIGETELÉS | GIPSZKARTON | ORSZÁGOS SZÁLLÍTÁS. Az AUSTROTHERM XPS® PLUS 30 SF fokozott hőszigetelő képességű termék. 9 754 Ft Austrotherm XPS Plus P Az AUSTROTHERM XPS® PLUS P fokozott hőszigetelő képességű rózsaszínű extrudált polisztirol hab. Az AUSTROTHERM XPS® PLUS P termékek széndioxid gáz habosításúak, így FCKW-t és HFCKW-t (halogénezett és részben halogénezett szénhidrogéneket, freonokat) nem tartalmaznak.
A Polyglass olyan kiváló minőségű vízszigetelő lemezeket és anyagokat foglal magában, melyeket használhatunk lapostetőknél, donga és nyeregtetőknél mélygarázsoknál hidak és felüljáróknál és az építkezések beton felületein egyaránt. A vízszigetelő lemezeken kívül dilatációs szalagot, páraáteresztő szellőzőket és ragasztókat is találhatunk. Gyártók szűrése 95 termék, megjelenítve: 15; oldalszám: 1 / 7 Gyártók ebben a kategóriában: Vissza az oldal tetejére
Minél vastagabb a lábazati szigetelés annál magasabb a hővezetési tényező értéke. Mi következik ebből? Az, hogy az egyébként is rosszabb hőszigetelő képességű lábazati részre a rosszabb hőszigetelésű vízálló lábazati hőszigetelésből jóval vastagabb szigetelésre lenne szükség ahhoz, hogy a lábazat homlokzati falnak megfelelő hőszigetelését biztosítani lehessen. Labazati vízszigetelő lemez. Ez pedig azzal járna, hogy a hőszigetelés után a lábazat külső síkja jóval kintebb lenne a homlokzatnál. Márpedig ekkor a homlokzati falról lecsorgó esővíz befolyhat a lábazati szigetelésbe, és ezért jóval nagyobb egy esetleges fagyáskárnak a veszélye. Ennek a lábazati fagyáskárnak az elkerülésére pedig a lábazatot meg kell védeni valamilyen formában, például a lábazat kiálló részének bádogozásával. Az alacsonyabb hőszigetelő képességű lábazat kiegészítő víz és hőszigetelésére az igazán jó megoldás egy olyan lábazati hő és vízszigetelő lemez lehet, amelynek a hőszigetelése jobb, mint a homlokzati fal szigetelésére használt grafitos szigetelő hőszigetelése.
2 rétegben készülhet. A talajnedvesség elleni szigetelés talajszint feletti része készülhet sbs-modifikált bitumenes lemezből a fentiek szerint, vagy oxidált bitumenes lemezből. Oxidbitumenes lemez alkalmazásának a feltétele, hogy az aljzat vízszintes, szilárd, mérettartó, homogén szerkezetű (azaz anyagváltás nélkül, egy anyagból készült), garantáltan és tartósan hézag- és repedésmentes legyen (pl. : vasbeton lemez, alul-felül vasalt aljzatbeton). Oxidbitumenes lemez alkalmazása esetén a szigetelés min. két rétegben készüljön. A szigetelés technológiája A szigetelés csak száraz időben végezhető, amikor a levegő és az aljzatok hőmérséklete is meghaladja a +5 ° C hőmérsékletet, illetve ha a munkakezdés előtt 12 órán át a léghőmérséklet legalább +5 ° C volt. A bitumenes lemezt a kellősített felületre, vagy az előző munkamenetben elhelyezett bitumenes lemezre, PB üzemű lángolvasztó (vagy elektromos, forrólevegős) berendezéssel, a lemez alján lévő bitumenes felület megolvasztását követően a lemez teljes felületű leragasztásával (azaz teljes felületű lángolvasztással leragasztva), illetve lábazati részek felső pereme alatt dübeles, leszorító profilos rögzítéssel kell beépíteni.
A bubókra pépes borogatásokat szoktak tenni; ha elgenyedtek, megnyitják. A P. -t Libiában, Sziriában és Egyiptomban már a keresztény időszámítás előtt ismerték. A történetirás azonban csak a VI. sz. óta ismeri az egész Európára elterjedt Justinian-féle P. óta. A középkorban, sőt az újkor első századában a bubopestisnek a járványos betegségek közt a legrosszabb hire volt. A XIV. Pestis járvány a középkorban. -ban (1347) az u. n. fekete halál Európa egy országát sem kimélte meg s oly borzasztó pusztítást vitt végbe, hogy Hecker körülbelül 25 millióra becsüli az Európában elhaltak számát. Ettől kezdve a P. Európában ritkábban jelentkezett, ugy hogy Anglia 1665 óta, Izland 1650, É-i Franciaország és Svájc 1668, Spanyolország 1681, Svédország és Dánia 1657, Németország 1682 óta mentes maradt e járványtól. A XVIII. első évtizedeiben Törökországon át eljutott a P. hazánkba is, azután Lengyelországba, Sziléziába, Posenbe stb., 1721. pedig a Provenceben volt nagy járvány. A XIX. -ban a Balkán-félszigetet és szomszédos területeit nem számítva, csakis Maltában (1813), alsó Olaszországban Noja nevü kikötőhelyén (1815) és a Baleári-szigeteken (Malorka 1820) észlelték.
A pestis a középkorban 1. járványjárvány (kb. 541–750 AD) Pest-járvány 2 (14. -19. Század) A fekete pestis: változás az orvostudományban az Pestis a középkorban köznyelven nevezték Fekete Halál vagy Fekete pestis. Ezek a nevek utalnak a nagy pestisjárványokra Európában. Még az Ószövetségben is a pestisjárványokat jelentették Isten büntetéseként. Pestis járvány a középkorban 1. Annak ellenére, hogy kétség merül fel abban, hogy valóban a Yersinia pestis baktérium fertőzése volt-e, a fekete halálra utaló jelek vannak a középkor előtt. A tudósok sok információt gyűjtöttek a középkori pestisről, és így képesek voltak megérteni az akkori járványt és a terjesztési csatornákat. Itt mindent elolvashat a középkori pestisről. A betegség ICD-kódjai: Az ICD-kódok nemzetközileg érvényes orvosi diagnosztikai kódok. Ezek megtalálhatók például orvosi jelentésekben vagy rokkantsági igazolásokban. A20 Termék áttekintés Pestis a középkorban A pestis a középkorban A fekete pestis: változás az orvostudományban A pestis a középkorban A pestis a középkor egyik legfontosabb fertőző betegsége.
A megsemmisítést ellenzők egyik legfőbb érve, hogy ellenőrizetlen forrásból bioterroristák kezére is juthat (vagy juthatott) a törzsekből, és az esetleges támadás elleni védekezéshez nélkülözhetetlen a "hivatalosan" őrzött vírustörzsek vizsgálata. Spanyolnátha A H1N1-vírus által okozott 1918-as influenzajárvány a világ eddigi legpusztítóbb influenzajárványa volt. Mintegy 500 millió embert betegített meg világszerte, még a távoli csendes-óceáni szigeteken és az Északi-sarkvidéken is, és 50–100 millió halálos áldozatot (a világ népességének 3-5 százaléka) szedett. A pestis terjedése és következményei a középkorban. Bár elterjedten nevezik spanyolnáthajárványnak (mivel súlyosan megbetegítette XIII. Alfonz királyt), Spanyolországban nem tombolt jobban a járvány, mint másutt. Az 1918-as spanyolnátha nevű járványt a H1N1 influenza vírus okozta Forrás: Wikipedia A járvány különlegessége volt, hogy a legtöbb áldozatát a fiatal felnőtt lakosságból szedte, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül ki.
Az intézkedés kicsit drákóinak tűnhet, az eredmény azonban a városvezetőket igazolta: Milánóban a lakosság alig 15 százaléka pusztult el a járványban, ami bőven alatta van a többi itáliai városállam statisztikájának. Pestis Magyarországon | Sulinet Hírmagazin. Kerüld el messzire a hullákat A járvány idején a hatóságok egyik legnagyobb problémáját az jelentette, hogyan tüntessék el a tömegestül pusztuló emberek holttestét – mivel a pestis rendkívül gyorsan átterjedt a hullákról az élőkre, sok helyütt igyekeztek minél gyorsabban és minél kevesebb személy részvételével megszabadulni a maradványoktól. Saját kocsival közlekedő hullabegyűjtők járták a városokat, falvakat – lásd a Gyalog galopp ominózus jelenetét –, akik felpakolták a holttesteket a szekérre, majd tömegsírba vitték és rohamtempóban elhantolták őket, anélkül, hogy a család vagy bárki ismerős, hozzátartozó tudta volna, hol nyugszik elhunyt szerettük. A hullaszállítók különleges óvintézkedésekkel védték magukat a betegség ellen, például az emberektől elszeparálva, gyakran templomok vagy kolostorok használaton kívüli tereiben laktak.
A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak nyilvánította a fekete himlő kórokozóját, de a világon több helyen őriznek mintákat a halálos vírusból. Nemrég az is kiderült, hogy a szibériai örökké fagyott talaj is rejthet variolavirusokat, de hogy ez mennyire jelent valós veszélyt az emberekre, azt egyelőre nem tudni. Feketehimlős fertőzött Forrás: Wikimedia Commons A fekete himlő talán a világ egyik legveszedelmesebb betegsége volt, egyik változata 30 százalékos halálozási aránnyal járt. Csak Európában 400 000 áldozatot szedett évente a 18. század végéig, és becslések szerint 300 millió embert ölt meg a világon csupán a 20. A halál kaszája: a hat legrettegettebb járványos betegség. században. Egy híres magyar beteg, aki túlélte a fekete himlőt, Kölcsey Ferenc Forrás: Wikimedia Commons Az első feljegyzett nagy himlőjárvány (amelyet korábban pestisnek véltek) Marcus Aurelius és Lucius Verus római császárok táruralkodása idején tombolt 165 és 180 között. Becslések szerint 5 millió halálos áldozatot szedett. Marcus Aurelius római császár uralkodása idején volt az első nagy feketehimlő járvány Európában Forrás: Wikimedia Commons Bár állandó viták tárgyát képezi, a mai napig nem sikerült egységes álláspontra jutni a laboratóriumban őrzött variolakészletek megsemmisítéséről.