Az almaecetet étkezések után, egy evőkanállal egy pohár vízben hígítva fogyasszuk. Magas vérnyomás – alacsony vérnyomás Az új orvosi ajánlások szerint a 130/80 Hgmm feletti érték már magas vérnyomás nak számít. Ha vérnyomásunk ebben a tartományban van, akkor hatékonyan kezelhetjük napi egy csésze galagonya virágzó ágvég teával. A hagyományosan forrázással készített teát erre a célra reggel, éhgyomorra fogyasszuk. Magas vérnyomás elleni gyógynövények - ezeket javasolja Szabó Gyuri bácsi - EgészségKalauz. A felírt gyógyszert ne hagyjuk el, egyeztessünk orvossal, és ha beállt a kívánt vérnyomás, akkor is az orvossal konzultálva csökkentsük a gyógyszer adagját. 160 feletti vérnyomás értéknél a gyógyszer szedése mellett próbáljuk ki a Gyuri bácsi által összeállított Galagonyás teakeveréket. Ha nincs időnk vagy lehetőségünk teafőzésre, használhatjuk nyugodtan a galagonya alkoholos kivonatot is, naponta 3x20 cseppet, folyadékban elkeverve. Alacsony vérnyomás esetén segíthet a rozmaring leveléből készült tea is, a bükki füvesember vérnyomás emelésére a kerti izsópo t ajánlja. Ebből naponta egy csészével kell inni, lehetőleg éhgyomorra.
A galagonyát a népi gyógyászatban a szív erősítőjeként és gyógyítójaként tisztelik, hatóanyagai csökkentik a vérnyomást és a szívelégtelenségek kockázatát is, a mindennapokban mégis viszonylag kevés szó esik róla. A galagonya hatóanyagai a legjobban a növény virágos hajtásvégéből, a leveléből és a terméséből tudnak hasznosulni, legfőképp teát főznek belőle. A galagonya fajtái A galagonya növénynemzetségébe több különböző faj beletartozik, a Kárpát-medencében a leggyakoribb őshonos faj az egybibés és a cseregalagonya, de a rózsaképű galagonya is előfordul, valamint a fokozottan védett fekete galagonya. Utóbbit tilos gyűjteni, a gyakori egybibés és cseregalagonya viszont értékes teák alapanyaga lehet. Az egybibés galagonya termése. Termesztett fajtái között fontos a kínai galagonya, amelyet ugyancsak keringésjavítóként, továbbá emésztésserkentőként használnak, Dél-Európában pedig az azarolo galagonya, melyek gyümölcsei a vadon termő, nemesítetlen fajtáknál jóval nagyobbak, húsosabbak. A galagonya hatásai A galagonyatea leggyakrabban a virágos hajtásokból készül, amelyeket még bimbóállapotban, májustól gyűjtenek össze, de a szívvédő hatás a levélben és a termésben is megvan, utóbbi ősz végétől gyűjthető.
A fent említett gyógynövények fogyasztásával beállítható a helyes vérnyomás, elkerülhető a trombózis, a szélütés (sztrók) és az infarktus. Fotó: Wesniczky Zsófia
A területen komoly védőgát és átemelő-rendszer valósult meg. A Zala vize tervezett módon kanyarog végig a területen. A várakozásoknak megfelelően a mocsárvilág gyorsan regenerálódott, így a terület jelentős része pillanatnyilag fokozottan védett élőhely, ahol jelentős mértékben korlátozott a turisták mozgása. A látogatás egyes területeken csak szervezett csoportokban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakembereinek vezetésével lehetséges. Kányavári- sziget, Látnivalók - zalakaros.hu. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén a kerékpárúton kívül csak a Kányavári sziget látogatható szabadon. A szigetre vezető különlegesen ívelt, fa szerkezetű híd már önmagában is egyedi élményt nyújt. A szigeten kialakított közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható Búbos vöcsök tanösvény információs táblái bemutatják a Kis-Balatont, az itt előforduló növényeket, állatokat. A két kilátóból távolabbra is tekinthetnek az érdeklődők, szinte a teljes Hídvégi tó belátható. A nagykilátótól már csak 1-2 perc sétával, a sziget belsejébe juthatnak, ahol játszóeszközök várják a gyerekeket.
Búbos vöcsök tanösvény, Kányavári-sziget * A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területén, a Kis-Balaton tájegységén található Kányavári-szigeten található a Búbos vöcsök tanösvény. (Megközelíthető a Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. GPS: 46. 615578, 17. 167849). A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható, 1-1, 5 óra alatt végigjárható tanösvény kutyával (csak pórázzal) is megtekinthető. Kis balaton kányavári sziget para. A sétaút 15 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. A táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadozók stb) ismertet. A sétaút nem feledkezik meg a térség denevérfaunájáról, valamint a Kis-Balatonnal kapcsolatos vízügyi tevékenységekről sem. A tanösvény jelképének a gyakran látható búbos vöcsök szolgált alapul ( Podiceps cristatus). A szigetre vezető jellegzetes fahíd (ld. Galéria) Varga Gellért erdőmérnök tervei alapján készült (1983), 2005-2006-ban felújították. * A Kányavári-szigetet a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság üzemelteti, a parkolási díjról, horgászási lehetőségről további információt elérhetőségeiken lehet kérni: Kócsag tanösvény, Diás-sziget (a Fekete István emlékhelyre vezető kirándulás gyalogos szakasza) A Kis-Balaton fokozottan védett területén, a Diás-szigeten található a Nemzeti Park Igazgatóság által 2010-ben átadott Kócsag Tanösvény.
Sík és hegyvidéken egyaránt megtalálható. Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket, ártéri erdőket, de a zárt állományokat elkerüli. Odúban költ, amit maga készít és akár több évig is használ. Kis-Balaton 41. – A Kányavári-sziget 38. - Erdély. Évente egy fészekaljat nevel. Rendszerint 5-7 tojást rak. Sík vidéken elhagyott odúját szívesen foglalja el a fokozottan védett szalakóta. Jellegzetes "klü-klü-klü-klü-klü" hangját már március közepén hallatja. Sokszor nehéz észrevenni, mivel a veszély elől gyakran a fa törzse mögé rejtőzik, a törzs másik oldalán keresgél és eközben pillanatokra oldalt kipillantva tartja szemmel az eseményeket. Tájékoztató tábla Fotó: Váradi Péter Pál
A Kis-Balaton teljes területe fokozottan védett, mai formája az 1970-es években kidolgozott "Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer" kiépítésének köszönhető, ez mentette meg a Keszthelyi-öblöt az elmocsarasodástól, és ennek köszönhetően gyönyörködhetünk benne és páratlan élővilágában. A Kis-Balaton és a Kányavári-sziget meglátogatásához fürdőnadrágra biztosan nem, kalandvágyra és kirándulási kedvre annál inkább szükség lesz! Kis-Balaton tanösvények. 🙂 A sziget viszonylag könnyen körbesétálható, tele van padokkal, játszótérrel, piknikezési lehetőségekkel, valamint egy nemrég felújított, három emeletes kilátóból is körbekémlelhetitek a tájat. Sokan járnak ide horgászni, kocogni és pihenni is, de ha Ti inkább felfedeznétek a környék élővilágát, akkor se csüggedjetek. A szigeten rengeteg információs táblát találtok. Itt halad ugyanis a Búbos Vöcsök-tanösvény, ami 1, 5 km hosszan, 15 információs állomás segítségével mutatja be a helyi élővilág minden részletét. Idén pedig már szervezett kenutúra keretein belül is közelebb kerülhettek a Kis-Balaton kincseihez!
Az esélytelenek nyugalmával kértem el az egyik botot mondván, hogy nagy veszélyt nem jelentek a halakra… Az úszó süvítve repült a fejem felett a… …nem teljesen oda ahova vártam, hanem valamilyen oknál fogva a többi zsinóron keresztül egy kitérőt téve oldalra… Szépen átlépkedtem a kirakott botokat, és elkezdtem feltekerni az orsót…. …egy keszeg volt a horogra akadva! Happy end-el zárult a történet a hal számára, mert a 3 kívánság reményében elengedtem! A terület az elmúlt évtizedekben nyerte el mai jellegét. Sajnos sokáig nagyon rossz állapotban volt. A 19. Kis balaton kányavári sziget es. századig a Kis-Balaton tava egységet képezett a Balatonnal, a mai tó nyúlványa volt. A vízfelület komoly szerepet játszott abban, hogy a Zala lerakja hordalékát és szervesanyag-tartalmát, mielőtt a Balatonba ömlik. A 19. században azonban jelentős változások következtek be a térségben, amelyek a Kis-Balaton vízzel borított területeinek csökkenéséhez vezettek. A Balaton déli partján futó vasútvonal miatt komoly szabályozási munkákat végeztek, melyek következtében a tó vízszintje jelentősen csökkent.