Szerkesztők: Sipos Balázs; Krász Lilla Cím: A női kommunikáció kultúrtörténete Alcím: Tanulmányok Megjelenési adatok: Napvilág, Budapest, 2019. | ISBN: 978-963-338-216-5 Magyarországon a nők történetének kutatása és a nőtörténetírás mellőzése egyaránt sok évtizedes múltra tekint vissza. Az elsőre jó példa Bobula Ida 1933-as monográfiája, A nő a XVIII. A noi - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. századi magyar társadalomban - másodikra pedig e kötet olykor fanyalgó, a szerzőt politikai aktivizmussal vádoló fogadtatása. E szerint a vád szerint nem történettudományos, hanem a "modern élet" problémáit a múltba visszavetítő műről van szó. Amit úgy is megfogalmazhatunk és egyúttal általánosíthatunk, hogy a nőtörténetírás gyanús dolog, mert politikai ügy, a politikai hatalom kérdéséhez kapcsolódik. Ezzel szemben "a" történetírás - a "fanyalgók" hite szerint - politikai szempontból természetesen semleges. A nőtörténet "politikasemleges" semmibevétele pedig azon a meggyőződésen alapszik, hogy ez a téma objektíve nézve nem fontos, elvégre a múltban a férfiak vittek végbe lényeges dolgokat.
A Nőtörténeti Kutatóközpont két nemzetközi rendezvényének is a női kommunikáció története volt az (egyik) témája, mivel úgy tűnt és tűnik, hogy a Kutatóközpont tagjainak tudományos munkája kisebb-nagyobb részben kapcsolódik e tárgykörhöz, és ez lehet a közös kutatómunka alapja. E törekvéseink jegyében született meg ez a kötet. Védett tartalom, csak terminálról érhető el. Tartalomjegyzék Krász Lilla: A nőtörténet és a kommunikációtörténet historiográfiai perspektíváiról [9]-17 CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓ, LEVELEZÉS [21]-74 Lengyel Tünde: A kora újkori női műveltség problémái - elvárások, határok és lehetőségek [21]-33 Fundárková Anna: Fugger Mária, a "győri hős", Pálffy Miklós felesége és özvegye [34]-46 Duchoňová Diana: Női családi szerepek: menyasszony, feleség, anya. A női kommunikáció kultúrtörténete - Aktuális. A női kommunikáció színterei a nemesi családokban [47]-57 Géra Eleonóra: Családi levelek, családi játszmák [59]-74 TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A NŐIESSÉG JELENTÉSÉNEK FORMÁLÁSA [77]-121 Mátay Mónika: Deviánsak vagy lázadók? A nőiesség diszkurzív olvasatai [77]-91 Varga Zsuzsanna: Falusi nők a propaganda célkeresztjében az 1950-es évek elején [92]-104 Bartha Eszter: Munkásnő-interjúk és munkáséletmód-kutatások az 1970-es évek Magyarországán [105]-121 TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NŐI AKTOROK: TARTALOM-ELŐÁLLÍTÁS [120]-201 Németh György: Szapphón túl.
Ha Ön még nem regisztrált korábban, akkor kérjük regisztráljon most! Új vásárló
6 10 12 2 11 Az eladó telefonon hívható 4 Női portré a képeslapon Állapot: használt Termék helye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hirdetés vége: 2022/04/18 21:43:01 Hirdetés vége: 2022/04/18 21:43:02 Hirdetés vége: 2022/04/18 21:43:03 Hirdetés vége: 2022/04/18 21:43:05 Hirdetés vége: 2022/04/18 21:43:06 Hirdetés vége: 2022/04/18 21:43:07 Hirdetés vége: 2022/04/18 21:43:10 Hirdetés vége: 2022/04/18 21:43:12 5 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Az elsőre jó példa Bobula Ida 1933-as monográfiája, A nő a XVIII. századi magyar társadalomban – másodikra pedig e kötet olykor fanyalgó, a szerzőt politikai aktivizmussal vádoló fogadtatása. E szerint a vád szerint nem történettudományos, hanem a "modern élet" problémáit a múltba visszavetítő műről van szó. Amit úgy is megfogalmazhatunk és egyúttal általánosíthatunk, hogy a nőtörténetírás gyanús dolog, mert politikai ügy, a politikai hatalom kérdéséhez kapcsolódik. Ezzel szemben "a" történetírás – a "fanyalgók" hite szerint – politikai szempontból természetesen semleges. A nőtörténet "politikasemleges" semmibevétele pedig azon a meggyőződésen alapszik, hogy ez a téma objektíve nézve nem fontos, elvégre a múltban a férfiak vittek végbe lényeges dolgokat. (Erre válaszolva szokás a his-story vagy a male-stream történetírás címkéjével illetni ezt az "objektív" történetírást. ) Bár több ellenpéldát is említhetünk arra, hogy a nőtörténetet és a nőtörténetírást más témákkal és részdiszciplínákkal egyenrangúnak ismerik el, tudományszociológiai tapasztalatok alapján mégis úgy tűnik: áttörés, valódi változás csak megfelelő intézményesülés után érhető el.
167 Szilágyi Ágnes Judit: Női művészek és gondolkodók a Itevista Atlátztida (1915-1920) című portugál-brazil folyóiratban 185 A kötet szerzői 203
De hiába hogy a bűnös raboskodik, amint Marple kisasszony újra felveszi a fonalat, tovább szaporodik a halottak száma, mi több, őt magát is halálos veszedelem fenyegeti, s bizony ha Mr. Nemezis | 9789630792868. Rafiel nem nyújtana neki hatékony segédkezet a túlvilágról... Marple kisasszony, mint mindig, természetesen most is megússza, pedig Nemezisként, a bosszú istennőjeként még a "három Párkával" is farkasszemet kell néznie. Agatha Christie további könyvei
Miss Marple, rgimdi olvas lvn, jobban szerette, ha az jsg megfelel a nevnek, s arrl tjkoztatja az olvast, hogy mi jsg. Ebd utn mindig szunyklt vagy hsz percig karosszkben, aztn nekiltott a Times-nak, minthogy az mgis rrsebb tanulmnyozst ignyelt. Nem mintha a Times a rgi volna. Tiszta rlet, mennyire nem lehet benne megtallni semmit. Ahelyett, hogy az ember elkezden az els oldalon s tlapozn, tudvn, hol kell keresnie az t rdekl cikkeket, most klnleges megszaktsok tarktottk a hagyomnyos sorrendet. Kt illusztrlt oldalt szenteltek az utazsnak Capri szigetre. A sportrovat jval kiemelkedbb helyet kapott, mint a rgi idkben. A trvnyszki hrek mg a rgi helykn voltak, m a Szlets-Hzassg-Hallozs rovat, amely elssorban kttte le Miss Marple figyelmt; egyre htrbb kerlt, s amint szrevette, az utbbi idben mr csaknem llandan a lap utols oldaln jelent meg. Miss Marple elszr a cmoldalon kzlt legfontosabb hreknek szentelte figyelmt, de itt nem idztt sokig, hisz valamennyi megegyezett mindazzal, amit mr reggel elovasott, csupn valamivel emelkedettebb stlusban tlaltk.