Jókai Mór (Komárom, 1825. febr. 18. – Bp., 1904. máj. 5. ): regényíró, a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője, az MTA tagja (l. 1858, r. 1861, t. 1883, ig. 1892). Apja ~ József kisbirtokos nemes, ügyvéd és árvagyám, anyja Pulay Mária. Elénk kereskedelmet folytató szülővárosában korán megismerkedett a kisnemesek, polgárok, kereskedők, hajósok és katonák életével. Első verse tízéves korában jelent meg a Társalkodóban. Isk. Jókai Mór: Az aranyember. Rövid fogalomba, hogy mért nevezik arany embernek.... -it részben Komáromban végezte, közben két évet cseregyerekként Pozsonyban töltött a német nyelv elsajátítása végett (1835–37), 1841–42-ben a pápai ref. kollégiumba iratkozott, ahol megismerkedett az akkor 19 éves Petőfivel. A pápai önképzőkörben olvasta fel később nyomtatásban is megjelent első elbeszéléseit. 1842-től 1844-ig Kecskeméten hallgatott jogot. Itt mélyült el barátsága Petőfivel, itt írta első színdarabját, A zsidó fiút. Joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Megszerezte az ügyvédi oklevelet, de első regényének, a Hétköznapoknak sikere után (1846) az írói hivatásnak kötelezte el magát.
A regény Bús Péter kocsmájában kezdődik, ahová az éjszaka folyamán két vendég tér be. Jancsi úr, teljes nevén Kárpáthy János régi nemesi családból származik, ő a nábob, de hozzá nem méltó módon viselkedik, iszik, cigányokkal és parasztlányokkal táncol. A másik vendég egy elszegényedett, nagyszájú és szemtelen lókötő, aki azért érkezett Magyarországra Párizsból, hogy valami őrült, idős rokona után felvegye az örökséget. Jókai Mór élete és munkássága by Magy Tan. Lassan kiderül, hogy Abellino Jancsi úr rokona, és azért utazott haza, mert az idős nábob halálhíréről értesült. Hamar rájönnek, mennyire nem hasonlítanak egymáshoz, és súlyos sértéseket vágnak egymás fejéhez. Jancsi úr halálosan felbosszantja magát és otthagyja Abellinot a kocsmában. Előtte azonban szinte az őrület határán megveszi a kocsmát sokkal többért, mint amennyit az ér, és felgyújtatja. Abellino ezért kénytelen a hideg és esős éjszakában megvárni a reggelt, így van ideje, hogy bosszút esküdjön. Egy gazdag párizsi hitelezővel kerül üzleti kapcsolatba, aki hajlandó támogatni és fedezni a kiadásait, amire fedezet Jancsi úr vagyona.
Móric egészsége nem osztozott a szellemiek erősödésében, szervezete annyira legyengült, hogy a következő tanévben anyja Kecskemétre küldte jogot tanulni. A nyári szünidőben az otthoni ápolásnak köszönhetően teljesen felépült, jogi pályára nem vágyott, de a szülői akarat ekkor még erősebb volt az ifjúnál, nem ellenkezett, szorgalmasan végezte a jogi stúdiumokat. A társasági élet az irodalom miatt vonzotta, színi-előadásokat rendezett, rajztehetségével kitűnt kortársai közül. Első igazi siker ekkor érte, a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára küldte be a Zsidó fiú című darabját, mely dicséretben részesült. Jogi tanulmányai után jurátusként tevékenykedett, de inkább Pestre vágyott Petőfi közelébe, aki akkor már ünnepelt költő volt. A félénk fiú vonzódott az irodalom után, sok ambivalens érzés ellenére sem vágyott a biztos megélhetést nyújtó ügyvédségre. A gyakornokoskodás mellett, amikor csak tehette írt, Petőfi kellő rábírásával az estéket Lisznyay, Czakó, Pákh és Vahot Imre társaságában töltötte.
Jókai pályája történésekben gazdag, bőséges adatokkal, élményekkel, mesebeli elemekkel. A valódi író megtalálását mindenkinek magának kell elvégeznie, a Jókai kép tisztán csak egyénekben élhet, a szakirodalom kanonikus, egységes képet nem alkotott róla. 1825. február 18-án született, két évvel későbbi barátja, Petőfi után. Apja és anyja a világi élettől elvonultan éltek, gyermekeiknek felváltva meséket szőttek. A kis Jókay Móric zárt burokban, szülei oltalmában sok szeretettel körülvéve, csodagyereknek titulálva nőtt fel. Iskoláit Rév-Komáromban, Pozsonyban végezte. 15 éves volt, mikor édesapja, Ásvay Jókay József meghalt, az eset ágynak döntötte, csak testvére, Eszter ápolása hozta vissza az életbe. Komáromban folytatta tanulmányait, már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveket is forgatta a jeles diák. 1841-ben Pápára került, távol a családias közegtől, itt ismerkedett meg Petőfivel, barátságuk azonban csak a kecskeméti években alakult ki. Az irodalom szeretete itt kerítette végzetesen hatalmába, a szerény fiú megnyílt társai előtt, az irodalmi képző-társulatban gyakran olvasta fel műveit, megismerve mások tehetségét is.
Polcz Alaine és Mészöly Miklós szerelmének történetét elevenítik fel Szentendrén a két író levelezésén keresztül. Mindenen átsegítő romantikus szerelem? Megcsalás, kihasználás és szenvedés? Évtizedek távolságából megítélhetetlen kötelék fűzte össze az házaspárt, akinek 900 oldalnyi levelezése, 52 év házasság termése A bilincs a szabadság legyen címmel jelent meg 2017-ben. Az összesen 744 képes levelezőlap és levél mellett gyakran az eredeti kézirat vagy gépelt oldal fotója is szerepel. Ónodi eszter ferme les. A felbukkanó szereplők kilétét és a helyszíneket a gazdag lábjegyzet teszi követhetővé. A kötet Nádas Péter Bármi jő – Emléklapok halott barátaimról című esszéjével zárul. Ebben vall ellentmondásos kapcsolatáról a házaspár tagjaival. A Párhuzamos történetek írója volt az, akit Alaine véleménye szerint férje talán legközelebb engedett magához. A házaspárról ismert fotók közül többet, köztük a kötet borítóján látható képet is Nádas készítette róluk. A kötetből a Petőfi Irodalmi Múzeum kérésére, Seres Tamás rendezésében született előadás, melyben Ónodi Eszter és Trill Zsolt enged intim bepillantást az Örkény által "legszebb írópárnak" titulált szerelmesek hétköznapjaiba.
Mozgó falak és bútorok, megőrülő családtagok, hisztérikus rendőrök és embertestben bujkáló ufók. A Pánik Klinika tárt kapukkal várja az idegbetegeket. A Netflix újdonságai között nemrég Till Attila egyik rendezése bukkant fel. Az előzetese ígéretesnek tűnt, hát még a címe - Pánik. Manapság minden harmadik ember pánikbeteg, de a legtöbben nem is tudják, hogy ezért vannak folyton rosszul, nem csak a túlhajszoltságtól és a stressztől. Kíváncsi voltam: vajon a készítők maguk is átéltek-e ilyen rohamokat, vagy csak úgy vaktában nekiláttak feldolgozni a témát, mondván, ez így is, úgy is nagyot szól majd? Ónodi Eszter: „Meg kell becsülni a hópelyheket” - Fidelio.hu. A történet egy fiatal, sikeres, PR vezetőként dolgozó nőre fókuszál. Zsuzsi (Gubik Ági) hibátlannak tűnő élete azonban egy pillanat alatt összeomlik, amikor a pasija (Kolovratnik Krisztián) - meglehetősen gusztustalan módon - szakít vele. Zsuzsi sokkos állapotba kerül, nem tudja magát túltenni a történteken. Rosszullétei olyannyira súlyosbodnak, hogy úgy dönt, orvosi segítséget kér, ezért beköltözik a Pánik Klinikára.
Nők és férfiak, felnőttek és gyerekek, hatalom, pénz, színlelés - karácsony Helmeréknél. Nóra - Karácsony Helmeréknél Katona József Színház
Prózájának hatása azonban eddig is jelen volt a magyar irodalomban: a "három Péter" - Esterházy, Nádas és Balassa - is az ő tanítványának vallotta magát. Az eredetileg Molnár Miklós néven született szerző 1947-től publikált tárcákat, verseket, ekkor jelent meg első novelláskötete. 1951–52-ben a Bábszínház dramaturgja volt, majd 1956-tól szabadfoglalkozású író. ebben az évben jött ki Magasiskola című regénye, melyből film is készült. A következő kötetre, Az atléta halálára tíz évet kellett várni, ahogy A Jelentés öt egérről-t (1967) is egy nagyobb hiátus követte. Ónodi Eszter karácsonyai | 168.hu. Majd gyors egymásutánban érkezett a Film (1976), A tágasság iskolája (1977), valamint az Érintések (1980), a Megbocsátás (1984) című kisregény. Elbeszélések, novellák, kisregények mellett több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. A bilincs a szabadság legyen felolvasószínházi előadás Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése augusztus 11., 20:30 - 22:00 Ferenczy Múzeum udvara Esőhelyszín: Városháza díszterem (Városház tér 3. )