Egyes nyelvek történetében az tapasztalható, hogy szintetikus jellegük fokozatosan leépült az analitizmus javára. Például az indoeurópai nyelveket külön-külön vizsgálva megfigyelhető, hogy mai állapotukban nagyon különböző mértékben maradt fenn a névszóragozás. Például a legtöbb mai szláv nyelvnek ( orosz, szerb stb. ) viszonylag gazdag az esetragozása. Hogy írjuk helyesen -val, -vel toldalékkal, hogy:Garass, Vastagh?. A germán nyelvek közül a németben fejlettebb a névszóragozás, mint az angolban, melyben csaknem teljesen kihalt az óangol nyelvhez viszonyítva. [9] A latinban a főnévnek hat esete volt, az ófranciában már csak kettő, [10] és a mai újlatin nyelvek többségében már egy sem. Csupán a román nyelvben maradt fenn több a névszóragozásból. [6] Amilyen mértékben csökkent a mondattani funkciók kifejezése az esetragok segítségével, olyan mértékben nőtt benne az elöljárószók szerepe, például a birtokos kifejezésében: (franciául) la maison du père 'az apa háza' [11] (a határozott névelővel egybeolvadt de elöljáróval) vs. (románul) casa tatăl ui (a birtokos eset ragjával ellátott határozott végartikulussal).
21:50 Hasznos számodra ez a válasz? 4/16 anonim válasza: 100% 2-esnek A Végh-gel, Vastagh-gal nem helyes. Kapcsolódhat a három betű, mert kiejtés szerint hasonul, és a három msh nem azonos: Véghgel, Vastaghgal. Csak a hosszú egyjegyű msh-ra végződőre igaz, hogy kötőjellel kapcsoljuk, mert három AZONOS msh nem kapcsolódhat egymáshoz: Kiss-sel 2013. 21:53 Hasznos számodra ez a válasz? 5/16 BringaManó válasza: 89% Vastaghgal #3-es, #4-es nyert, #1-es, #2-es három kör békaügetés:-) néhány kieg. a teljesség kedvéért: - természetesen a *Németh-tel sem stimmel: Némethtel - és most csak a tulajdonnevekről beszélünk, a közneveknél nem kötőjelezünk, egyszerűsítünk: sakkal - a tulajdonnevek közül a keresztnevekre szintén az egyszerűsítés igaz: Mariannal -.. a majd-valamikor-egyszer megjelenő új helyesírásban várhatóan már a keresztnevek is kötőjelesek lesznek, hogy ne legyen olyan bonyi 2013. Val vel milyen rag 1. 9. 10:30 Hasznos számodra ez a válasz? 6/16 anonim válasza: Én most fel vagyok mentve tesiből a köhögésem miatt.
5§ A magyarban nem használt mellékjeles mássalhangzóra, vagy a magyarban ugyan használt, de más hangértékkel bíró (pl. : angol "s") mássalhangzóra végződő szavakhoz ejtés szerint, közvetlenül kapcsolandók.
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom IRODALMUNK KEZDETEI A LATIN NYELVŰ EGYHÁZI IRODALOM (Madas Edit) Szent Gellért püspök legendái Teljes szövegű keresés Szent Gellért két fennmaradt legendájának keletkezési sorrendje sok vitát váltott ki. A Kisebb legenda rövid, kerek történet, csodás elem alig van benne. A szerző szól Gellért velencei származásáról, szentföldi zarándokútjának tervéről, melyet a magyarországi kitérő örökre meghiúsított, remeteségéről, egyházépítő és írói tevékenységéről, megemlíti a malmot hajtó asszony énekét, majd a püspök szembeszegülését az új királlyal, s végül mártírhalálát. A legenda korai keletkezése ellen az szól, hogy hiányzik belőle a 11-12. századot jellemző rímes próza stíluseleme. A Nagyobb legenda mai formájában a 14. században készült, szerzője számos ekkori jelenséget vetít vissza Gellért korára. Rímes prózai részletei viszont arra vallanak, hogy a Kisebb legendá nál egy korábbi változat regényes átdolgozásáról van szó. A részletek kiszíneződnek, a szereplők nevet kapnak.
Szent Gellért püspök pedig azokra, akiket kövekkel dobáltak, szüntelenül a kereszt jelét vetette…, a földre térdelve hangosan így kiáltott: Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják, mit tesznek. Ám azok ezt látva még jobban megdühödtek, nekitámadtak, és kocsiját felfordították a Duna partjára". "Ott leráncigálták kocsijáról, taligára rakták és Kelenföld hegyéről letaszították. Mivel pedig még mindig lihegett, mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották. Így költözött el Krisztus dicsőséges vértanúja e világ nyomorúságából az örök boldogságra az Úrnak 1047. esztendejében. A Duna ugyan mindig meg-megáradt, arról a kőről azonban, amelyen Szent Gellért fejét összetörték, hét évig nem tudta a vért lemosni…" "A következő napon aztán nagy sírással temették el Pesten a Boldogságos Szűz templomában ugyanabban a ruhában, amelyben a vértanúságot elszenvedte. Ahány beteg csak a testét érintette vagy vérét a földről felszedte, mindenféle betegségből tüstént kigyógyult. "
Püspöktársaival kijött a biztonságot nyújtó Székesfehérvárról, és kíséretükkel a pesti révhez indultak, hogy az érkező hercegeket – Andrást és Leventét – tisztességgel fogadhassák. Bár a legenda szerint sietve mentek, Diódon mégis megálltak Szent Szabina egyházánál. A püspök csoport délután vagy estefelé érkezett Diódra. Másnap, 1046. szeptember 24-én, Gellért püspök misét mondott és ünnepi beszédet intézett az összegyűltekhez, melyben megjövendölte saját mártírhalálát. Valamennyien megáldoztak, majd elindultak Buda felé. Gellértet és társait a rév budai oldalánál hídfőállást kiépítő pogányok és eretnekek kőzáporral fogadták. Akit a lezúduló sziklák nem zúztak agyon, azokat fegyverrel gyilkolták le. A kocsin utazó Gellértet is megrohanták. Gellért püspök keresztet vetett a dühöngő pogányokra, de azok megragadták az idős püspököt, és a Kelen hegyéről kocsistól a mélybe taszították. Összezúzódott ugyan, de még élt, ezért egy sziklához vonszolták, "mellét dárdával átütötték és agyvelejét szétloccsantották. "
Giorgio Sagredo Velencében született 980-ban egy gazdag kereskedőcsalád gyermekeként. Öt évesen súlyos beteg lett, mire szülei megfogadták: ha életben marad, Isten szolgálatába adják. Így került igen korán a San Giorgio Maggiore-szigeten épült bencés kolostorba. Nevét édesapja tiszteletére változtatta Gellértre, miután az 995-ben elesett a szentföldön, az arabok ellen vívott harcban. Miután édesanyját is elveszítette, lemondott örökségéről, és a tanulásnak, az imádságnak szentelte életét. Kivételes tehetségű ifjú volt, 25 éves korában a monostor perjelévé lépett elő, majd tanári állást kapott a bolognai kolostori iskolában, 1012-ben pedig a velencei rendház apátja lett. Ám többre vágyott: 1015-ben a Szentföldre indult hittérítőnek. Ám már útja elején viharba került, hetekig volt kénytelen rostokolni a Szent András-sziget bencés rendházában. Itt ismerkedett meg Razina pannonhalmi apáttal, aki igyekezett őt István király udvarába csábítani – írja a. Tanító, remete, püspök Gellért makacsul kitartott eredeti úti célja mellett, ám annyi engedményt mégis tett, hogy a Magyarországon átvezető zarándokúton jut el a Szentföldre.
15 éves volt, mikor édesapja a Szentföldre zarándokolt és ott meghalt. György ekkor édesapja emlékére a Gellért nevet vette fel. Hamarosan édesanyját is elvesztette. 25 éves korára Gellért mintaszerű szerzetessé vált tudományban, imádságban, önmegtagadásban és munkában egyaránt. Vilmos apát javaslatára ezért Bolognába küldték tanulni. 7 év múlva tért vissza a kolostorba, ahol Vilmos apát halála után a társai az apáti tisztséggel bízták meg. Akárcsak édesapjának, Gellértnek is élete nagy álma volt, hogy a Megváltó nyomdokain járva a Szentföldre eljusson. Ezért 3 év múlva lemondott apáti címről, és hajóra szállt. Velencéből először Zára kikötőjébe akart hajózni, de egy vihar miatt Isztria partvidékén kötöttek ki. A kényszerű várakozás során a Szent András kolostorban találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki Rómából hazafelé tartva rábeszélte, hogy kísérje el őt, és látogassa meg a magyarok istenfélő királyát, Istvánt. A legenda szerint 1015 júliusában érkezett meg Pécsre Mór püspökhöz, akivel István királyhoz ment Székesfehérvárra.