Június 3. 09:00 Környezetvédelmi Világnap A részvétel ingyenes. Előzetes jelentkezés szükséges, határidő: június 1. Június 20. 20:00 Éjszaka a karszton – szentjánosbogarak nyomában Naplemente után új szereplők lépnek a természet színpadára. A szentjánosbogár-rajzás fő időszakában apró lámpások is megvilágítják utunkat. Helyszín: Aggtelek térsége. Hossza, időtartama: 2 km, 3 óra. A túra előzetes bejelentkezéssel (legkésőbb június 19-ig) indul, min. A részt vevők maximális létszáma 30 fő. Részvételi díj: 3000 Ft/fő - teljes árú, 2250 Ft/fő - kedvezményes, 2250 Ft/fő - család (3-4 főig, további gyermekek 1500 Ft/fő) Június 27. 07:00 "Föld alatt és föld felett teljesítménytúrák" – Csillagvizsgáló 10, Baradla 20, Világörökség 25, Kecső 30, ANP 35, Szelce 50 Teljesítménytúra részben a Baradla-barlang vörös-tói és hosszútúrás szakaszán keresztül, extra jubileumi távokkal. A Vasutas Természetjáró Baráti Kör (Bánréve) és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közös szervezése. Helyszín: Aggteleki-karszt, Galyaság.
Kezdőlap állatvilág | földrajz Horváth Róbert Az Aggteleki-karszt gerinces állatai Ajánlja ismerőseinek is! (0 vélemény) Sorozatcím: Az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei II. Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Kiadás helye: Jósvafő Nyomda: Winter Fair Kft. Kötés típusa: tűzött Terjedelem: 23 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 16. 00cm, Magasság: 23. 50cm Kategória: Természettudomány földrajz Horváth Róbert - Az Aggteleki-karszt gerinces állatai Horváth Róbert további könyvei A szerző összes könyve 50% Hűségpont: Értelmező szótár 3. O-Z Kiadás éve: 1991 Antikvár könyv 900 Ft 450 Ft Kosárba 20% Tigrisvér Kiadás éve: 2004 2 200 Ft 1 760 Ft akár 20% Eszelős évek Kiadás éve: 2001 Antikvár könyvek 800 Ft-tól 40% Zahei, a vak Kiadás éve: 1972 540 Ft Az Ön ajánlója Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat. Értékelje a könyvet: Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
A már kioldott csatornákat a felszínről beszállított anyagok- közülük legfontosabb a kvarckavics - állandóan bővítik. Növény- és állatvilág Az Aggteleki-karsztvidék önálló flóravilágot képvisel az Északi-középhegységben. A szélsőséges mikroklímájú területen, a magasfekvésű fennsíkokon az Észak-Kárpátokban elterjedt növények találhatók, míg a déli fekvésű, száraz, meleg lejtőkön melegkedvelő fajok tenyésznek. Az Aggteleki Nemzeti Park számos ritka, máshol nem, vagycsak szórványosan előforduló növény élőhelye. Néhány élőhelyen előfordul a kakasmandinkó, valamint a kárpáti bennszülött ikrásfogasír, a magyarországi növényvilág két védett ritkasága. A déli hegylejtők jelentős részét jellegzetes sajmeggyes-karsztbokorerdők borítják, melyek váltakozva jelennek meg sztyepp-, illetve sziklagyep-foltokkal. A cserjeszintben a sajmeggy, a húsos som, az ostorménfa; a gyepszintben a sztyepprétekkel és sziklagyepekkel is közös fajok dominálnak. Ezek a mozaikos társulások legszebben a bioszféra rezervátum egyik központi területén, a Nagyoldalon, illetve a tornanádaskai Alsó-hegyen jelennek meg.
Természetismereti Tábor Helyszín: Szögliget, Szalamandra Ház. Forrás: Szervezők Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre. Szerves része az Cseppkőbarlang, mely a Világörökség részének is számít egyben, mely címet Magyarország és Szlovákia egyetemben visel. Kapcsolódó cikkek Az Őrség csodás kincsei Az Őrség Magyarország egyik tájegysége hazánk nyugati határa mentén. A vidék egyik jellegzetessége, hogy a Honfoglalás óta a mai napig ugyan azok az emberek lakják. A hatalmas... Ismerjük meg közelebbről Tokajt A magyar borok világhíressé váltak az évtizedek során, ebben pedig nagy szerepe van Tokajnak is! Ebben a cikkünkben elkalauzolunk titeket Magyarország egyik legszebb vidékére,... A legnagyobb erdélyi magyar író-Wass Albert Wass Albert a legnagyobb írók közé tartozott, munkássága példa értékű lehetne a magyar irodalomban is, azonban egyik tankönyvben sem olvashatjuk a műveit.
Egyenesszárnyúak: Kárpáti tarsza Isophya brevipennis Védett, és potenciálisan veszélyeztetett hazai faj. Kárpát-medencei endemizmus. Alpesi sáska Miramella sp Igen ritka, pontos taxonómiai helyzete még vitatott és tanulmányozandó. Schmidt-hegyisáskája Odontopodisma schmidtii Természetvédelmi szempontból kiemelten értékes faj. A ritka fajok között kevésbé fenyegetett. Recésszárnyúak: Rablópille Libelloides macaronius Védett hazai faj. Vendvidéki lokális előfordulása kiemelt figyelmet érdemel. Bogarak: CarabidaeSokszínű futrinka Carabus arvensis Alpokalján és a Bakonyban erős populációi élnek. Elsősorban a fenyvesek lakója. Dunántúli vízifutrinka Carabus nodulosus Előfordulásának alapvető feltétele a tiszta víz, és a növényzettel többé-kevésbé benőtt vízpart. Hazánkban a fő előfordulási helyei a sásos égerligetek. Lapos kékfutrinka Carabus intricatus A bükkösök és gyertyános tölgyesek jellegzetes faja. Előnyben részesíti a hűvös és viszonylag nedves erdőket. A számára alkalmas élőhelyeken mindenhol előfordul, de sehol sem nagy számban.
Jellemző növényfajaik a sárga hagyma, a szibériai harangvirág, a szürke gurgolya, a napvirág, a tavaszi hérics, a törpe és tarka nőszirom, a borzas vértő, a szláv kökörcsin; a Nagyoldalon az osztrák pofóka; az Alsó-hegyen a bennszülött tornai vértő, amely az európai Vörös Könyvben is feltüntetett különlegesség. 300 körüli azon élőlényeknek a fajszáma, melyek az Aggteleki-karszt barlangjaiból váltak ismertté. Közülük a leghíresebbek a Baradlában élő vakfutrinka és vakrák, valamint a Vecsembükki-zsombolyból előkerült szálfarkú ízeltlábú. A nagyobb állatok jellegzetes képviselői az emberre veszélytelen denevérek. A rovarvilág rendkívül gazdag, melyet a nagy fajszám és egyedszám is jellemez. Fokozott figyelmet igényel a futócincér, a nagy fenyvescincér és a havasi cincér élőhelye. A fennsík, főleg a Haragistya töbrei (a bioszféra rezervátum magterülete) adnak életteret a következő egyenes szárnyúaknak: erdélyi kurtaszárnyú szöcske, halványzöld rétiszöcske, sötétzöld rétiszöcske, jajgató rétisáska, kerepelő sáska.
Sokféle előadással, tantermi, terepi és kézműves foglalkozásokkal, erdei iskolai programokkal várják az óvodás és iskolás csoportokat. Tel. : (+36) 48/350-056 E-mail: Az épületegyüttes további részében a szabadtartásban élő, hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménesének néhány egyede tekinthető meg. A hucul a Kárpátok hegyvonulatának primitív kisló fajtája, mely külső jegyeiben emlékeztet az eurázsiai pusztákon élő vadlófajokra, a tarpánra és takira. Előzetes bejelentkezés alapján tereplovaglásra és sétakocsizásra, vagy szánozásra nyílik lehetőség. A ménes állományának nagyobb része Jósvafőről elindulva a Tohonya-Kuriszlán tanösvény vonalán, vagy az országos kék túra Jósvafő és Szelcepuszta közötti szakaszán, aGergés-lápán tekinthető meg. Lovasbázis látogatása: egész évben 8. 00-15. 00 között Információ: Tel. : (+36) 48/350-052 E-mail:
Nem jártam én soha Dunán túl, Hol Kupa, Vata elesett, Hol lankás dombok koronázzák Az alkonyvéres egeket. Én a Tiszának és Marosnak Szögében élek álmodón, Hol Attila, Ajtony robogtak Valaha vemhes táltoson. Az Ősi Szent Tűz szürke hamvát A szél szívembe szórja itt, Keresem a Turáni Nagyság Örök, konok Magyarjait. Keresem a kialuvó láng Maradék üszkét az egen S a Hun Király bús koporsóját Magyar Folyó mélyébe, lenn. Először a Délmagyarország 1920 május 13. -ai számában jelent meg, majd a költő beválogatta Nefelejcs kötetébe (61. Tiszaszalka. o. ) is… E költemény egyszerű A-B-A-B rímképletű, de furcsa és Gyalunktól szokatlan, hogy a 3. sor kilóg e rendből, nem rímel semmire se, míg a többi versszak azonos sorai meg igen! Az A-B-A-B rímképletét helyreállítandó ajánlom a következő korrekciót: "Hol dombok őrzik koronáúl" […] Így az első versszak: Nem jártam én soha Dunán túl, Hol Kupa, Vata elesett, Hol dombok őrzik koronáúl Az alkonyvéres egeket. Sajnálom, hogy ezt már Gyalunkkal e Földi Életben nem tisztázhatom… A " Tisza szöge " utal Szöged város néveredetére is… Szeged – a helyiek nyelvén Szöged – ugyanis a Tisza nagy, éles kanyarjában, azaz a "Tisza szögén" áll, de inkább fekszik ma is… Kupa természetesen Koppány, a méltatlanul "áruló"-ként fölnégyelt Hiteles Árpád-Örökös.
(Megjelent a Tiszatáj 2021. áprilisi számában) 50
FELLINGER KÁROLY: SZIMERING BERETI GÁBOR KRITIKÁJA Fellinger Károly kötetét olvasva az a benyomásom támadt, hogy legtöbb versének egy Möbius-szalagra emlékeztető szerkezete van, mintha opusai egy végtelenített, s önmagába visszatérő szószerpentin megtestesülései volnának. Ezért vélhettem úgy, hogy sorai a száguldás, a lebegés, a zuhanás és az ütközés talányos érzetét keltik, ámbár néhány kör után már tapasztalhattam, hogy a költő olykor a naivitás álarcában, máskor meg nem is titkolva, nyíltan a meghökkentés és a váratlanság keltette hatásra játszik. Például az elhallgatott, a meg nem nevezett, az ismeretlen, a hiányzó alany jelenlétéből fakadó hatásra, amit – a hiány mértékét tekintve – paradox módon akár a hiánnyal zsúfolt lét jelenlétének is érezhettem volna. Markó Béla versei | Tiszatáj online - irodalom, művészet, kultúra. Ennyi bizonytalanság és gyanú viszont már bizonyosság után kiált, s az olvasó immár nemcsak csodálkozva, de elemző szándékkal kezdi figyelni a szavak, a mondatok, a nyelv és a fantázia egymásra hatásának a szeme előtt kibontakozó – hol szeszélyes, hol pedig virtuóz – játékát.