Ezután dönthetünk úgy, hogy levágjuk a nem kívánt felvételeket, és a készített kép szélességén is tudunk változtatni (levágni, ha túl széles lett. ) Van egy forgatás funkció, amellyel fel tudjuk venni a felvételt a telefonunkkal. Ezenkívül van még egy Chrome-bővítmény is, így könnyebben hozzáférhetünk az eszközökhöz. Ha elégedettek vagyunk az elvégzett változtatásokkal, választhatunk számos népszerű videoformátum közül, valamint választhatunk alacsonyabb minőségi beállítást, ha a fájl méretét minimalizálni kellene. #5. Kioza – videoszerkesztő programok online zászlóshajója Készíts szórakoztató videókat és diavetítéseket majd oszd meg a Twitteren és a Facebookon. A Kizoa online videoszerkesztő szórakoztató diavetítés stílusú videókat készít, amelyeket megoszthatunk a közösségi médiában, ahelyett, hogy filmes remekművet készítenénk. Apowersoft Online Videószerkesztő – a legjobb ingyenes online videószerkesztőTitle: Apowersoft Online Videószerkesztő. Habár videofájlok forgatására és kivágására, több videó darab összeillesztésére és címek hozzáadására is használható, tapasztalataink szerint a Kizoa legjobban az állóképek sorozatát tudja izgalmasabbá tenni.
élesítést, világosságot, szaturációt, kontrasztot és sok más dolgot állíthatsz. A szöveg szerkesztő része intuitív és sokfajta háttérképet és egyéb grafikát tartalmaz amit felhasználhatsz a munkád során. 6. Fotor A legjobb az egy kattintásos szűrőkhöz és javító eszközökhöz Profi szűrők Tömeges képfeldolgozás Online elérhető, nincs szükség telepítésre Nincs plugin támogatás Létezik ingyenes és fizetős változata. Ingyenes Videószerkesztő Program Online – Uriify. A fizetős változattal extra funkciókat kapunk, hasonlóan a Canva-hoz. A Fotor sokkal inkább egy képjavító szoftver, semmint egy képszerkesztő eszköz. Ha valami speciális klónozásra van javítási eszközre van szükséged, akkor rossz hírem van, ez a szoftver nem fogja tudni. De ha valami nagyon profi, egyszerűen kezelhető szűrőt keresel, akkor arra ez lesz a legalkalmasabb. Érdemes átnézni a kipróbálni a Fotor menüiben rejlő szűrőket, mert egészen elképesztő választékot nyújt a többi szoftverhez képest. Tömeges képfeldolgozásra használatos eszköze szintén nem sok online képszerkesztőnek van.
Ars Hungarica 1. (2019) pp. 103–118. ) 5. kép: Kőcsiszolással készült iparművészeti tárgyak a zalatnai iskola műhelyéből 1900 körül Az ipari szakoktatás témájában a BTK Művészettörténeti Intézete, a Pécsi Tudományegyetem "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2020. március 5-én rendezett tudományos konferenciát A szabálytól a képzeletig címmel. A dualizmus korának társadalma -. Az elhangzott tucatnyi előadásból összeállt folyóiratszám ( Ars Hungarica 1. (2020), a szakiskolai környezetben létrejött művészi igényű tervek és tárgyak első modern és interdiszciplináris szemléletű tudományos feldolgozása. A konferencia célja túlmutatott a dualizmus kori középfokú magyar iparoktatás kutatásának legújabb eredményeinek bemutatásán, az előadások és a publikációk a modern iparoktatás történetét a gazdaság-, társadalom-, illetve művészettörténet eltérő diszciplináris megközelítéseinek helyt adva vizsgálták. 6. kép: A zalatnai kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskola kőfaragó műhelyének tárgyai, a tárlóban kőzetminták és vegyszerek 1900 körül
"A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2018–2021 között három éves időszaka az erdélyi iparoktatás szerepét vizsgáltam a dualizmus kori magyar építészetben, belsőépítészetben és tárgykultúrában. A kutatás a 2014–2017 között a kolozsvári egykori I. Ferenc József Iparmúzeum kapcsán az OTKA/NKFIH 108670 Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon című programban elvégzett feltárómunka szerves folytatása volt. Dualizmus kori ipar és szovjet ideológia – Szerdán történelemből érettségiztek | OrosCafé. " Székely Miklós rövid kutatási beszámolója. Az OTKA kutatásban érintett kolozsvári iparmúzeum esete rávilágított arra, hogy ezek a speciális gyűjtőkörű intézmények és az ipari szakiskolák egymással szoros együttműködésben álltak. A helyszínválasztást az indokolta, hogy a Monarchia korában létesített három iparmúzeum közül kettő Erdélyben épült fel, az ipari szakiskolák fele ugyanebben az országrészben jött lére. Az egykor az egész ország területén szétszórtan működi muzeális-oktatási intézmények az első világháborút követően fokozatosan elvesztették eredeti funkciójukat, mintagyűjteményeik, a műhelyeikben készült tárgyak és a működésükre rávilágító archívumaik, a vizsgált erdélyiek kivételével, nem ismertek.
egy gyűjtőmedence, amely megkönnyíti a társadalmi rétegeken belüli mozgást * "gyűjtőmedence" volt az úri jelzővel díszített középosztály Magyarországon is –> könnyű bejutni, elég egy érettségi + látványos magyarosodás + el kell sajátítani a dzsentri értékrendet * de M. o. -n az úri középosztály elzárkózott a több társadalmi osztálytól –> megmerevítette a társadalom szerkezetét A Kispolgárság * létszámban megközelítette a munkásságot (többi mint kétmillió) * állt.
A korszak fővároson és a mai Magyarország területén kívüli ipari, iparművészeti szakképzéshez kapcsolódó tárgyi emlékanyagának és forrásainak feltárása ezért alapvetően járulhat hozzá a korszak magyar iparművészetéről alkotott tudományos ismeretek bővítéséhez, a jelenlegi tudásunk árnyalásához. 1. kép: A kolozsvári iparmúzeum egyik kiállítási terme, 1914 körül Kolozsváron sikerült azonosítani a szakiskolai oktatásban használt mintagyűjtemények egy részét a Néprajzi Múzeum gyűjteményében, valamint a szakiskolához készült építészeti terveket a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárában. A kolozsvári iskola mintagyűjteményének jellegét az iskolai évkönyvek alapján lehetett meghatározni, ezek Kolozsváron nem maradtak fent, de nagy részükhöz hasonló tárgyakat sikerült azonosítani az egykori Marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum fennmaradt anyagában (ma a Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályán). A város mai oktatási intézményeiben az egykori ipari szakiskolai évkönyvek leírásaiban szereplő – azóta is lappangó – tárgyakhoz hasonlókat sikerült azonosítani: három olyan tárgycsoport került elő, amelyek mennyiségükben és minőségükben is kitűnnek a korszak oktatási mintagyűjteményei közül, és egykori polgári iskolai használatuk ellenére alkalmasak a szakiskolai oktatási gyakorlat értelmezésére, illusztrálására.
Másrészt olyan műalkotások kerültek bemutatásra, amelyek a modern és kortárs művészetnek a művészeti örökséghez való folyamatosan változó viszonyát jelzik, a kiállító művészek között a 20–21. századi erdélyi képzőművészet olyan jeles alkotói mellett mint Corneliu Baba, Victor Ciato, Sorin Dumitrescu, Eugen Gâscă, Kádár Tibor, a kolozsvári iskolák gipsz- és rajzgyűjteményeit is első alkalommal mutattuk be a nagyközönségnek. Az iskolai és így az ipariskolai oktatásban felhasznált modellek kortárs művészeti recepciójának, értelmezésének fontos mozzanata volt ahogy a román kortárs művészet kiemelkedő alkotója, Ciprian Mureșan (1977) reflektált a történeti anyagra. 2. kép: A marosvásárhelyi szakiskolában készült kovácsoltvas kerítések az iskola udvarán 1900 körül Marosváráshelyen emellett feltártam és azonosítottam egy 107 tételes egykori szakiskolai tárgyanyagot a Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályában. Emellett az egykori iparmúzeum épületének bejárásakor a padláson azonosítottam az intézmény nyitókiállításának egyik elfeledett installációját, valamint az egykor a múzeumépület előcsarnokában elhelyezett magyar királyok galériájának néhány szobortöredékét.
A második ipari forradalom (1870-1914) okozta gazdasági fejlődés átalakította a dualista magyar társadalmat. Általánosságképpen elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági népesség aránya csökkent, de nőtt a munkásság az ipari fejlődés miatt, a középosztály és az alkalmazotti réteg a polgári állam kiépülése végett. Az átalakulás egész Európában megindult, viszont korántsem egyformán zajlott le. Kelet- és Közép-Európában egymás mellet éltek a régi, földbirtokos és parasztokból álló preindusztriális; és az új, polgárokból és munkásokból álló posztindusztriális társadalmi rétegek. Az ilyen átmeneti szerkezetű társadalmat nevezik torlódó társadalomnak. Az 1867-1918 között fennálló Osztrák-Magyar Monarchiára is ilyen szerkezetű társadalom volt a jellemző. Ennek a jelenségnek demográfiai háttere van: a gazdaság és az egészségügy fejlődése életszínvonal emelkedést okozott. Nőtt a természetes szaporulat is a korban. Ennek ellenére akadnak csökkentő tényezők is, úgymint az egykézés, az öngyilkosságok számának emelkedése, és a migráció.
Levéltári források és korabeli műhelymunkák archív fotográfiái alapján igazoltam a marosvásárhelyi ipari szakiskola jelentőségét a város 20. századi építészeti fellendülésében (Marosvásárhely 1892–1902. A felkészülés évtizede. Ars Hungarica 1. (2021). pp. 5–29). 3. kép: Elkészült kőfaragványok raktáron a székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola raktárában 1905 körül A székelyudvarhelyi ipari szakiskola kapcsán felmértem a szakiskolában készült kőfaragó emlékeket a városban és környékén, sikerült azonosítani egy 2014-es ásatáson előkerült kőfaragó mintagyűjteményt. A többi erdélyi szakiskolával összevetve egyértelművé vált, hogy a székelyudvarhelyi iskolához kötődően maradtak fenn számban és sokrétűségében ehhez a székelyföldi szakiskolával kapcsolatban források: elkészült műhelymunkák és minták mellett egy páratlanul gazdag archív fotográfiai anyag, valamint az iskola működését dokumentáló anyakönyvek teljessége. Ezen máshol már elpusztult forráscsoport alapján lehetővé vált a szakiskola monarchia-korabeli történetének feldolgozása.