Lemon – szánalmasan gyenge minőségű cucc Okulva elődeid kárából, ne hagyd, hogy a tanárok lenyomják a torkodon a teljességgel elavult és használhatatlan szókészletet és angol nyelvtani tananyagot. Gondold csak végig, hogy milyen stílusban és milyen szavakkal beszélsz – MAGYARUL. A hétköznapi életben. Hacsak nem vagy irodalmár, népművelő vagy ne adj isten kretén, akkor számodra egy új, alternatív megközelítés szükséges. Angol nyelvlecke kezdőknek youtube.co. Az angol szleng tanulható és tanítható, az angol nyelvtan "használt" része szintén. Még csak nem is ördöngösség – idő és energiakímélő. Szerencsére már nem a rigóucca-monopólium is megszűnt és mára valódi angoltudást kell prezentálni a nyelvvizsgák legtöbbjén. Álljon itt egy kis aranyos, ingyen angol szleng lecke is egy profitól:
Azonnal kapsz egy YouTube videót, ami már ki is mondta neked a vágyott szót, mielőtt még észbe kapnál. Igen, jól hallottad, kapásból kapsz egy videót, ami kapásból onnan indul el, ahol az adott szó elhangzik és kapásból megjelenik hozzá a felirat is. Ha nem tetszik az első videó, lépj tovább a következőre. Zseniális. Ráadásul amerikai, brit és ausztrál akcentus közül választhatsz. Kell ennél több? Angol nyelvlecke kezdőknek youtube film. Bízom benne, hogy ráakadtál olyan oldalra a fenti listából, amit be tudsz építeni a tanulásodba. Ha tetszett a cikk és érdekel a nyelvtanulás, keresd a Lingoholic -ot a facebookon is, és kedveld az oldalt:)
Angol: 150 Angol Kifejezések Kezdőknek - YouTube
Nem kell sietni, inkább nézzünk szét kétszer is a veszélyesebb szakaszokon. Elérünk egy olyan részhez is, ahol a patak kiszélesedik és megduzzad, majd lassítva folyik tovább. Találunk olyan pontot is, ahol fel tudunk kapaszkodni a sziklára, amelyek jellemzően kisebb barlangok bejáratai, ahonnan egyébként kiváló panoráma tárúl erlénk A hasadék több, mint 30 barlangot rejt magában. Ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang, amely 75 méter hosszú, 19 méter széles és 10 méter magas. Ismertebb barlangok még a Kis és a Nagy Balinka barlangok. A Tordai hasadék 1938-ban természetvédelmi oltalom alá került. Szerencsére elég korán felismerték ennek a jelentőségét, hiszen rendkívül gazdag, és ritka élővilága van. Közel ezer növényfaj található meg a szorosban. A szélvédett helyeinek köszönhetően a múlt korszakbeli, jégkorszakbeli növények is megmaradtak, amelyek meglehetősen ritkák. Ilyen az Erdélyi hangyabogáncs, Merev nyúlfarkfű, melyet a tömött gyepe jellemez, Tűlevelű szegfű, Díszes zabfű, Méregölő sisakvirág, Homoki nőszirom, vagy az Illatos nefelejcs.
Oldalunkon rendszeresen szeretnénk felelelveníteni nemzetünk regéit mondáit, mert ez is kultúránk része, és talán egy kicsit frissítően hat majd a napi rohanásban ha felidézzük ezeket a népi bölcsességekkel teli történeteket. Egy egy tájegység legendáit is jó felidézni, és talán lesz aki esténkét gyermekének felolvassa valamelyiket. borítókép: illusztráció Tordai hasadék, Magyar Földön A tordai hasadék Elmondom nektek a tordai hasadék történetét. Rövid, igen rövid ennek a története. Világhires Szent László királlyal csak egyetlen egyszer történt meg, hogy az ellenség elől megfutamodni kényszerült. Meg kellett futamodnia, mert azon vette észre magát, hogy egyedül van. Még egy pillanat, körülfogja az ellenség s mit ér a nagy vitézség, egy ember, mégis csak egy ember, nem birhat le százakat egymaga. Megsarkantyuzta hát Szög paripáját, szélnél sebesebben vágtatott a tordai hegyeknek. De a kunok (mert azokkal hadakozott abban az időben Szent László) szüntelen nyomában voltak a királynak, s már-már úgy volt, hogy elejébe kerekednek, körülfogják.
Az alpinisták a hatalmas sziklafalakat célozzák meg, míg mások csupán a kirándulás kedvéért látogatnak el ide. Az első benyomásunk az volt, hogy sokan nincsenek tudatában, hogy a Tordai-hasadék gyakorlatilag egy szakadék, mely önmagában is veszélyes, hát még megfelelő felszerelés nélkül. Az erdei sétát függőhíd követi, mely átvezet a patak másik oldalára. Látványos az emelkedő, ahogyan a vízpart mellől egyre magasabbra jutunk a sziklafal peremén. Az eső és a sok látogató nemcsak élesre, de tükörsimára, csúszóssá dörzsölte a köveket. Először elhaladunk a Sárga-torony mellett, ezt követi a 200 méter magas Falkolosszus, melyet sima lapos oldaláról ismerhetünk fel. Itt nincs helye a kapkodásnak és tolongásnak. A néhol alig 50 centi széles párkány megköveteli nemcsak a természet, de embertársaink iránt is a tiszteletet, hogy egymásra figyelve, óvatosan és rendezetten haladjunk előre. Újabb híd következik, mígnem elérünk a hasadék közepe táján található Csorgóhoz. Szép látvány, ahogy a mohás köveken megtisztulva kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként.
A barlangok többségének megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A hasadékhoz számos legenda kapcsolódik, ezek többsége Szent Lászlóhoz kötődik. A legenda szerint Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal, azonban a túlerővel szemben vissza kellett vonulnia a hegy irányába. A kunok üldözőbe vették és amikor már majdnem utolérték a magyar királyt és seregeit, Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott: ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt a magyar sereg mögött, így menekültek meg a kunoktól. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön. A Tordai-hasadék 1939 óta természetvédelmi terület, 2007-től pedig a Natura 2000 hálózat része, melynek fő irányelve a madarak élőhelyének védelme. Teljes területe 324 hektár és környékén több mint 100 km jól jelzett és kiépített turistaösvény ismert. A sziklamászók egyik legkedveltebb helye. Autóval legcélszerűbb Mészkő (Cheia) felől megközelíteni, itt egészen a hasadék bejáratáig hajthatunk egy viszonylag jó minőségű murvás úton.
Nem. Nem a Torockói-hegységben lévő képződményről lesz itt szó, kérem szépen. Hanem arról a bizonyos hasadékról, ami Tordai Bence fejében tátong, és markánsan szétválasztja a jó modort a gusztustalan alpáriságtól. Ez a hasadék okozta aztán azt, hogy szűzbeszédével rögtön ki is írta magát úgy kábé az elkövetkezendő négyévnyi ciklusból. Mert hát mit csinált ez a tejfeles szájú siheder (v. ö. köcsög cidabajnok)? Beszólt. Méghozzá nem is akárhogyan. Bár időnként próbálkozott becsillogni magát a rivaldafénybe, mégis rettenetesen meglepődnék, ha beszéde hallatán a többséget nem kapta el széles e Kárpátoktól ölelt hazában a "kiafaszomez" érzés. Szinte látom, ahogy a kisebbségi többség pánikszerűen rohant a szegény ember orákulumához, a Wikipédiához. S amiket ott olvashat az egyszerű pór – az elhangzottak fényében – totálisan hihetetlen adathalmaznak tűnik. Kivéve talán azt a momentumot, hogy Bence – vezetéknevét azért nem meghazudtolandó – hegy-, és sziklamászó. Na, de a többi… Aszondja rögtön így kezdésnek, hogy a Corvinus-on "hét évig volt a Társadalomelméleti Kollégium tagja".
Legenda Torda környékén a történeti feljegyzések szerint két búcsújáróhely is kialakult – az egyik ilyen kultuszhely a Tordatúr és Magyarpeterd között fakadó Szent László kútja/Királykútja volt, melyet (és a mellette épült kápolnát) a reformációig Szent László napján búcsújárás formájában látogattak a környékbeliek, sőt még Torda és Kolozsvár polgársága is. E hely a középkorban kereskedelmi utak csomópontjában feküdt: Torockóról vasat, Abrudbányáról aranyat, Tordáról sót szállították erre a Királyhágón túli országrészek felé. És mivel az országút a Hesdát völgyén át a forrás érintésével vezetett, érthető, hogy annak híre miért terjedt el olyan széles körben – mint arra már a 15–16. századi feljegyzések is figyelmeztetnek. Ebben az időben maga a hasadék is búcsújárások célpontja volt. A néphagyomány őrzi annak az emlékét, hogy a Királyerdeje csúcsán (a Patkóskő közelében) már a középkorban kápolnát emeltek, sőt idővel kolostor is létesült, amit Monasztéria néven emlegettek. Ide évente kétszer, pünkösdkor és áldozócsütörtökön Torda város és vidékének magyarsága sereglett fel emlékünnepet tartani, a pünkösdi búcsút Szent László csodás megmenekülésének az emlékére, az áldozócsütörtökit pedig a mongoloktól való ottani megszabadulás örömére.