Az Alföld geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai Az Alföld a legnagyobb kiterjedésű kárpát-medencei nagytáj. Az ország középső és keleti részén található, s átnyúlik a szomszéd országokba is. Az Alföld mélyén óidei kristályos kőzetek (gneisz, gránit) húzódnak, erre települtek a Thetys-tenger, a Pannon-tenger, majd a Pannon-beltó közép- és újidei üledékes kőzetei (mészkő, dolomit, agyag, homokkő, homok, kavics). Felszínén folyóvízi üledék (újidei kavics, agyag, homok), öntésiszap és lösztakaró terül el. Az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez ütközése során az összetöredezett átalakult kőzetekre üledékes kőzetek rakódtak. A harmad- és a negyedidőszakban vetődéssel kialakult süllyedéket a folyók töltötték fel, így alakult ki a feltöltött síkság: az Alföld. A feltöltésben jelentős szerepet játszott az Ős-Duna és az Ős-Tisza, valamint a szél. Így lett a nagytáj a Kárpát-medence legalacsonyabban fekvő medence-süllyedéke. Ezt hegylábi hordalékkúp-síkságok veszik körül. A magasabb térszínű homok-hordalékkúpok és homokvidékek: a Nyírség, a Kiskunság.
a(z) 1507 eredmények "alföld tájai" Alföld tájai Diagram Általános iskola 6. osztály Természetismeret Alföld Keresztrejtvény Kvíz 4. osztály Környezetismeret Olvasás Egyezés Üss a vakondra természetismeret Szókereső Irodalom ALFÖLD Játékos kvíz Anagramma 5. osztály Földrajz Párosító Környezetismeret
Hányszor álmodik az ember a szürke hétköznapokon fáradtan arról, milyen jó is lenne kicsit megállni, megpihenni, kiszakadni a nap mint nap hajtott mókuskerékből, s az álmodozás tárgya ilyenkor legtöbbször egy külföldi város, egy tengerpart, valami különleges hely, ahol még nem jártunk. S arra nem is gondolunk, hogy nem feltétlenül kell egy idegen országba utazni ahhoz, hogy élményektől gazdagon térjünk haza, hiszen gyönyörű, varázslatos helyeket, városokat rejt maga Magyarország is. Hazánk egyik legszebb, leghangulatosabb része nem más, mint az Alföld, mely számtalan élménnyel képes elhalmozni, és megannyi szépséggel tudja az ember lelkét feltölteni. Hiszen leírva, elmondások alapján soha nem olyan hiteles egy látvány, még ha gazdag fantáziával rendelkezünk is, az Alföld olyan hely, amit saját szemünkkel kell látnunk ahhoz, hogy megértsük, miért kívánkozik vissza az, aki egyszer részesévé vált, miért volt Petőfi verseiben visszatérő alapgondolat. Ha módunkban áll, szánjunk rá egy kis időt, álljunk meg egy percre, és vessünk egy pillantást erre a tájra, ha más nem, ezen a cikksorozaton keresztül, hátha ad némi ízelítőt, s kedvet ahhoz, hogy közelről is meg akarjuk ismerni.
Fotó: Palcsek István Szilárd A pajzsoscankók poligám madarak. A hímek a dürgőhelyeken gyülekeznek és több tojóval is párzanak. A tojók szintén több hímet keresnek fel. Dürgéskor a hímek a nyakuk körül növesztett tollpajzsot és a fejtetőn lévő bóbitát felmeresztik, ez igen látványos jelenség. Amikor vége a nászidőszaknak, levetik a tollgallért és bibircsókjaik is visszahúzódnak. Érdekesség, hogy a pajzsoscankókra nem jellemző a helyhűség. A gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy nem minden évben ugyanoda járnak fészkelni, így a populációk nagymértékben keverednek egymással. A pajzsoscankók százas, gyakran ezres, homogén csapatokban vonulnak, nem keverednek más fajokkal. A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén február közepén figyeltük meg az első, kisebb csapatokat. Március közepén egyedszámuk hirtelen megnövekedett, elérte az 1500-at, s várhatóan az elkövetkező napokban tovább emelkedik majd. A tavon most csupán 5 százalék körüli a vízborítás, ami ideális a partimadarak számára.
Megkezdődött a túzokdürgés A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén megkezdődött a túzokdürgés időszaka. A kakasok látványos násztáncának megfigyelése különleges élményt jelenthet a természetszerető emberek számára. Pajzsos cankók vonulnak a Dél-Alföldön Ahogy melegszik az idő, úgy egyre nagyobb számban vonulnak át pajzsoscankók a Dél-Alföld felett. Esetenként már nászruhás hímeket is megfigyelhetünk köztük. A szalonkafélék családjába tartozó pajzsoscankó Magyarországon az egyik legnagyobb számban átvonuló partimadár. Jellemző rá az ivari kétalakúság, azaz a hímek és a tojók…
Munkatársaik létszáma megduplázódott, 2010-hez képest 693-ról 1372-re emelkedett. Bővült az országos jelentőségű védett természeti területek hálózata, 82 db új védett természeti terület létesült, amelyek teljes kiterjedése 4200 hektár. Országszerte több száz helyszínt érintve 320 ezer hektáron – ami Budapest területének több mint hatszorosa - értünk el javulást a természeti környezet állapotában. 78 milliárd forint eredményes felhasználásáról tanúskodnak a revitalizálált Duna-ágak, az újjáélesztett alföldi löszpusztagyepek, vagy a mátrai kisvízi élőhelyek – sorolta. A Varázslatos Magyarország fotópályázat a hazai nemzeti parkokban készített lélegzetelállító fotókkal, stratégiákon, intézkedéseken, projekteken, beavatkozásokon túlmutatóan, egy egészen más nyelven szólítja meg a nagyközönséget. A természeti örökségünk megőrzéséhez szükséges további változások inspirálásában, fontos szerepet vívott ki magának a pályázat azzal, hogy testközelbe hozza azokat a természeti jelenségeket, értékeket, amelyeket nemzeti parkjaink őriznek számunkra – zárta gondolatait Balczó Bertalan.
1) Ki fedezte fel Amerikát? a) Kolumbusz Kristóf b) Fernão de Magalhães c) Bartolomeu Diaz d) Vasco da Gama e) Francisco Pizzaro f) Fernando Cortez 2) Mikor fedezték fel Amerikát? a) 1458 b) 1439 c) 1426 d) 1517 e) 1492 f) 1505 3) Kiről nevezték el Amerikát? a) Kolumbusz Kristóf b) Fernão de Magalhães c) Bartolomeu Diaz d) Francisco Pizzaro e) Vasco da Gama f) Amerigo Vespucci 4) Ki hajózta körbe a földet? a) Fernão de Magalhães b) Amerigo Vespucci c) Kolumbusz Kristóf d) Vasco da Gama e) Francisco Pizzaro f) Bartolomeu Diaz 5) Kik a portugál felfedezők? a) Bartolomeo Diaz b) Amerigo Vespucci c) Fernão de Magalhães d) Vasco da Gama e) Kolombusz Kristóf f) Fernando Cortez 6) Merre indultak a spanyolok? a) Észak b) Dél c) Kelet d) Nyugat 7) Hova szerettek volna eljutni a spanyol és portugál felfedezők? a) Európába b) Indiába c) Amerikába d) Afrikába 8) Miket hoztak létre a Portugáloknál? a) könyvtárakat b) múzeumokat c) tengerésziskolákat Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól.
Kiről nevezték el Amerikát? - [Középsuli Villáminterjúk] - YouTube
1) Ki fedezte fel Amerikát? a) Kolumbusz Kristóf b) Fernão de Magalhães c) Bartolomeu Diaz d) Vasco da Gama e) Francisco Pizzaro f) Fernando Cortez 2) Mikor fedezték fel Amerikát? a) 1458 b) 1439 c) 1426 d) 1517 e) 1492 f) 1505 3) Kiről nevezték el Amerikát? a) Kolumbusz Kristóf b) Fernão de Magalhães c) Bartolomeu Diaz d) Francisco Pizzaro e) Vasco da Gama f) Amerigo Vespucci 4) Ki hajózta körbe a földet? a) Fernão de Magalhães b) Amerigo Vespucci c) Kolumbusz Kristóf d) Vasco da Gama e) Francisco Pizzaro f) Bartolomeu Diaz 5) Kik a portugál felfedezők? a) Bartolomeo Diaz b) Amerigo Vespucci c) Fernão de Magalhães d) Vasco da Gama e) Kolombusz Kristóf f) Fernando Cortez 6) Merre indultak a spanyolok? a) Észak b) Dél c) Kelet d) Nyugat 7) Hova szerettek volna eljutni a spanyol és portugál felfedezők? a) Európába b) Indiába c) Amerikába d) Afrikába 8) Miket hoztak létre a Portugáloknál? a) könyvtárakat b) múzeumokat c) tengerésziskolákat Tabela Ova tabela je trenutno privatna. Kliknite na Podeli da biste je objavili.
Támogass minket Ha tetszik amit csinálunk és támogatni szeretnéd a munkánkat, olvasd be az fenti QR kódot egy arra alkalmas eszközzel, vagy kattints a kódra! Itt beállíthatod mennyivel támogatnál, akár havi szinten is. Bármilyen apró támogatást előre is köszönünk!