Karrierje 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult, a zenei életbe Ránki Dezsővel együtt robbantak be. 1973-ban egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten itt lettek tanársegédek, majd adjunktusok, 1979-től pedig docensek. A két fiatal zongoraművész 1973-ban egyszerre kapott Liszt Ferenc-díjat, öt évvel később Kossuth-díjat, 1984-ben érdemes művész címet, 1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, és 1990-ben ugyanabban az évben lettek kiváló művészek. Pályájuk párhuzamos szakaszában több közös, ritkaságszámba menő lemezfelvételt készítettek, köztük Mozart összes zongoraszonátáját négy kézre, vagy Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait. Kocsis Zoltán számtalan koncertmeghívást kapott a világ minden tájáról. Adott közös koncertet Franciaországban Szvjatoszlav Richterrel, huszonöt évesen már a világ szinte valamennyi jelentős zenekarával fellépett, és a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt. 1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellépett.
Jelentős mennyiségű, mintegy 140 zenekari hangszerelést, illetve zongorára való átdolgozást is készített Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből. Nevéhez fűződik Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának 2009-es magyarországi ősbemutatója Miskolcon. A darabot egy évvel később a budapesti Művészetek Palotájában is előadták, erre az alkalomra - világpremierként - az osztrák zeneszerző vázlatainak felhasználásával megkomponálta a mű harmadik felvonását. Kocsis Zoltán A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója volt, 1990 óta minden évben születésnapján koncertet adott a szervezet javára, amelynek bevételeit a szolgálat javára ajánlotta fel. Kocsis Zoltán azt vallotta: "Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket. "
Kocsis Zoltán 2012 szeptemberében életmentő szívműtéten esett át, október közepén pedig közleményben tudatta, hogy orvosai tanácsára nem vesz részt a Nemzeti Filharmonikusok távol-keleti turnéján. Kapcsolódó Nyugtalanító Kocsis Zoltán állapota A Nemzeti Filharmonikusok közleményt adott ki, amelyben többek között azt írják, hogy Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester orvosai tanácsára részlegesen visszavonul a koncertpódiumtól. A halálhírt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is megerősítette Facebook-oldalán. Kocsis Zoltán 18 éves volt, amikor megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét, három évvel később pedig megkapta a Liszt Ferenc-díjat, és mindössze 25 éves volt, amikor Kossuth-díjjal jutalmazták, amit aztán 2005-ben másodjára is kiérdemelt. Kocsis Zoltán nem csak kiváló zeneművész, de a szó szoros értelmében vett bölcs írástudó volt. Írásait kisebb-nagyobb rendszerességgel a is publikálta. 1983-ban Fischer Ivánnal alapította meg a Budapesti Fesztiválzenekart, 1997 őszétől vezette a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.
Hatvannégy éves korában elhunyt Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester. Hatvannégy éves korában, vasárnap elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, a Nemzeti Filharmonikusok vezetője - közölte a zenekar. "A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen. " Temetéséről később intézkednek - olvasható közleményükben. A kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes és kiváló művész halálának híréről Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is beszámolt a Facebookon: Október közepén arról szóltak a hírek, hogy a 2012-ben aortaműtéten átesett Kocsis Zoltán számára több hónapos pihenőt írtak elő az orvosok, emiatt külföldi és hazai koncertjei többségét is lemondták. Kocsis Zoltán: "sikerült valamelyest fékeznem a tempót" Nehéz és kockázatos szívműtéte után 2012 decemberében tért vissza az aktív munkához Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója azóta külföldön és vidéken is koncertkörúton járt, az MTI-nek adott interjújában pedig több szempontból is jelentősnek nevezte az elmúlt egy évet.
2012. 12. 11. Módosítva: 2015. 11. 04. A Nemzeti Filharmonikusok december 22-i Müpa-koncertjén tér vissza a pódiumra Kocsis Zoltán, a zenekar főzeneigazgatója, aki szeptemberben váratlan betegsége miatt súlyos kardiológiai műtéten esett át. Orvosai tanácsolták neki, hogy ekkorra térhet vissza kockázat nélkül a zenekarhoz. Az otthonában lábadozó Kocsis Zoltán betegségéről, gyógyulásáról, jövőbeni terveiről adott interjút az MTI-Pressnek. - Szeptember 21. óta szűkebb környezete kérésére érzelemmentes, tényszerű közlések láttak napvilágot, nyilván a bulvárhisztériát kívánták így megelőzni. Pedig aggódtak, aggódtunk. Most, hogy már otthon van, láthatóan nagyszerű fizikai állapotban, akar-e beszélni arról, hogy mi történt? Mennyit kíván megosztani a nyilvánossággal? - Szívesen elmondok mindent. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben Schobert Norberttel feküdtem együtt, ő csodálatos álmokról számolt be mint halál közeli élményről. Én semmi ilyenre nem emlékszem, csak annyira, hogy a műtétre felkészítve még Kovács Janó (Kovács János karmester) nevét motyogtam az altatóorvosnak.
"A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen. " Temetéséről később intézkednek - olvasható közleményükben. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar október közepén jelentette be, hogy Kocsis Zoltán lemondta külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét egészségi problémák miatt, mert orvosai néhány hónapos pihenést írtak elő számára. Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, a tőle megszokott intenzitással vetette be magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna - írták akkor. Kocsis Zoltán több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, 1997 óta vezette Magyarország egyik vezető szimfonikus zenekarát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart. 1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt.
Adott közös koncertet Franciaországban Szvjatoszlav Richterrel, huszonöt évesen már a világ szinte valamennyi jelentős zenekarával fellépett, és a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt. 1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellépett. 1992-ben a BFZ művészeti vezetője, majd első vendégkarmestere, szólistája és kamarazenésze lett. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy lemezéért Gramophon-díjat és az Év hangszeres felvétele díját nyerte el. 1997 óta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója volt. 2012-ben súlyos, életmentő műtéten esett át. Legendásan híres volt tiszta, precíz zongorajátékáról. Képes volt a legvirtuózabb megoldásokra is, drámai hangulatteremtő képessége mély nyomokat hagyott közönségében. Az 1970-es években létrejött zeneszerzői csoport tagjaként egy, a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekedett, s egyik alapítója volt a kortárs zenei közéletet alaposan felkavaró Új Zenei Stúdiónak.
Az íze finom, krémes, de az árát nem hiszem, hogy megéri.
Ha többet szeretne megtudni a tej habosításáról, olvassa el útmutatónkat A tej gőzölése és a kávé habosítása című útmutatónkban.
A divatos specialty kávézóktól megszokhattuk a letisztult belső tereket, a halk lounge zenét és a laptopozó nerdeket. Barista növényi tej app. A történészvégzettséggel is rendelkező Ujpál Istvánnak azonban egészen más koncepciója volt, amikor létrehozta saját kávézóját, neki ugyanis két szenvedélye van: az ókori Róma és a jó kávé tetejére öntött, különleges latte art. Istvánról készült fotónkat egyébként úgy nézzétek, hogy hiába mondtuk neki, hogy a képhez csak arra van szükségünk, hogy egy nem üres csésze legyen a kezében, ő rögtön készített magának egy saját délutáni lattét, amire aztán kiöntött egy hattyút, hiszen annyira snassz lenne egy üres ital. Ha kávéról van szó, meglehetős szenvedély és eltökéltség jellemzi Istvánt, aki otthon is inkább minden reggel felkel korábban, hogy megfelelően, karos gépen készíthesse el párja és saját maga számára a kávét. Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest Ujpál István Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest Hattyú lattén Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest A barista másik szenvedélye Róma, történészvégzettsége is van, Olaszországban rendszeres vendég, Pompejiben is járt.
Kinézetre olyan, mint egy kisebb méretű kancsó, egy henger alakú talapzaton áll és tud hidegen vagy melegen is habosítani. Ezzel teljesen más a habosítás menete és más tejek váltak be, mint régen! Tapasztalataimat alább olvashatjátok: Ami eddig bevált, az a kókusz- és mandulatej kombinációja. Kókusztej azért, mert ez a kedvencem (kávéhoz is) -szerintem remek ízt ad a tejeskávénak-, de nem habosodik szinte semennyire sem ebben a habosítóban sajnos. Ezért szükséges hozzá a mandulatej, ami viszont kiváló habot ad! 90 ml kókusztejhez adok 50 ml mandulatejet és így habosítom. Ami még fontos, hogy a habosítóban alulra kerül (azaz először öntöm be) a kókusztejet, erre jön a kb fele annyi mandulatej és mehet is a "program". Nem szoktam végigvárni a melegítős programot, előbb kikapcsolom a gépet, mert sokszor összeesett a hab ha túl sokáig gőzöltem (hideg programmal még nemigazán próbálkoztam, így azt nem tudom). Legjobb eredményt akkor érek el, ha hideg, hűtőben tárolt tejeket használok. Barista növényi tej tv. Az sem volt eddig mindegy, melyik márkájú tejet használom.