A beszélgetést SOÓS KINGA moderálta. PARTIZÁN VIDEÓ Januárban lesz 4 éve, hogy öngyilkos lett Mark Fisher, az egyik legfontosabb brit kiritkus, blogger, egyetemi tanár, aki bestseller könyveket írt radikális politikáról, filozófiáról és kultúráról. A leghíresebb könyve nemrég megjelent magyarul. Érdekelhetnek még…
Mark Fisher Kapitalista realizmus c. könyvében a kapitalizmus központalanságára azt mondja: " A legtöbb ember legközelebbi talkálkozása a kapitalizmus központalanságával a kólcenter. Fogyasztóként a kései kapitalizmusban egyre inkább két valóságban létezünk: az egyikben problémamentesen szolgáltatásokat kapunk, míg a másikban bekerülümk a kólcenterek őrült, kafkai útvesztőjébe, mely egy emlékezet nélküli világ, ahol az ok és az okozat titokzatos, felfoghatatlan módon kapcsolódik össze, ahol csodaszámba megy, ha valami elintéződik, s az ember elveszt minden reményt, hogy valaha is visszakerülhet a másik valóségba, ahol a dolgok zavartalanul mennek. Mark Fisher: Kapitalista realizmus - Nincs alternatíva? - 2. javított kiadás. Semmi sem példázza jobban a neoliberális világ képtelenségét, hogy megfeleljen a saját PR-jának, mint a kólceter. S mégis, a kólcenterekkel való általános rossz tapasztalatok ellenére, senki se bizonytalanodik el a kapitalizmus hatékonyságát illetően, mintha a kólcenterek működési logikája nem a tőke logikájának rendszerszintű következménye lenne, azaz annak, hogy a cégek annyira a profitszerzésre összpomtosítanak, hogy valójában még eladni se képesek. "
Ezután a szerző meg is nevezi, mi a helyzet abszurditása: mndent sokszor el kell ismételni, felesleges részletekkel, s ha a sok ismétlés után meg is érti valaki mi a gond, a kólcenteresek akkor se értenek igazán ahhoz, amit csinálnak, de még ha hozzá is ért a kólcenteres, akkor se tud segíteni, mert nincs meg hozzá a megfelelő jogosultsága, az ügyfél azonban mégse lehet senkire dühös, hisz a kóülcenteres is áldozat, így a dühe csak őt magát nyugtatná meg, maga az igazi felelős mindig elérhetetlen. A következtetés: a központtalan, "piaci" bürokrácia abszurdabb, mint a totalitárius, ahol legalább van egy központi hatóság. Mindezt mint 13 éve kólcenteres alá tudom írni. A legviccesebb típusú kólcenter a terméktámogatás típusú. Mark Fisher: Kapitalista realizmus (Napvilág Kiadó, 2020) - antikvarium.hu. Magam is dolgoztam már ilyen helyen. Itt tulajdonképpen az van, hogy a témában nem szakértő embereket kiképeznek 1-5 hét "tréning" alatt a téma alapjaira, a nulláról indulva. A tréning után a dolgozók jó esetben kb. olyan szintű tudással rendelkeznek, mint a termék egy átlagos, nem szakember használója.
Fisher részben megoldást próbál adni erre a problémára, hiszen mondanivalója ezer szállal ágyazódik be a kortárs populáris kultúrába: kötetét ezért Baudrillard-tól A Bourne-rejtély ig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementó ig, a Nirvanától Nietzschéig terjedő utalásokkal, példákkal színesíti. A podcast egyik legfontosabb témája a rendszeralternatíva kérdése, pontosabban az, hogy a neoliberalizmus hogyan rombolta szét a kapitalizmussal szembeni rendszer-alternatívákat. Azonban – ahogyan erre a kötet fordítói is utalnak – ennél jóval többet tett a neoliberalizmus "depressziós realizmusa": magának a kapitalizmusnak a leválthatóságába vetett hitet semmisítette meg. Ennek egyik fontos eszköze a prekorporáció (Fisher által alkotott kifejezés), amely a neoliberalizmusnak arra a fantáziákat, vágyakat, képzeletet uraló technikájára utal, hogy eleve a kapitalista rendszer képére formált (fogyasztói) igényeket, reményeket termel. Fotó: Jon Tyson (via Unsplash) Ezzel el is érkezünk a Fisher-kötet által felvetett problémákat továbbgondoló és aktualizáló beszélgetés legfontosabb dilemmáihoz: miért nem sikeres az elméleti és a politikai baloldal kapitalizmus ellen folytatott harca, egyáltalán kapitalizmusellenesnek tekinthetők-e az elmúlt évek baloldali megmozdulásai, vagy a kapitalista realizmus ezeket is bekebelezte?
A magyar romantikus költészet nagy alakja. Verses költészet jellemzi, de alkot: líra, epika, dráma. {Elbeszélő költeményei: Szép Ilonka; Drámája: Csongor és Tünde, Líra: szózat} Fejér megyében, 1800-ban született Pusztanyéken. Köznemesi család gyermeke, apja gazdatiszt, korai halála után a Perczel családnál lesz házi tanító. Meghatározó élmény Perczel Etelka iránti reménytelen szerelem. Műveinek fő témája a boldogságkeresés. Jogot végez Pesten a '20-as években, majd Görgőn joggyakornok. 1825: Zalán futása eposza országos hírnevet szerez számára, ezek után megválik az ügyvédi pályától és az irodalomból él meg. A '30-as években a romantikus triász tagja, az irodalmi élet vezéregyénisége. Folyóiratot szerkeszt, műfordító. 1836: közéleti költészete csúcspontjára ér a Szózat című versével. 1843-ban feleségül veszi Csajághy Laurát. '40-as évek közepétől a népvezér szerepet Petőfi veszi át tőle a költészetben. A forradalom előkészítésében nem vesz részt, de az üggyel azonosította magát. '48-ban képviselő, állami állást vállal, emiatt a bukás után bujdosni kényszerül.
Kegyelmet kap, majd szülőfaluján gazdálkodik. Utolsó évei lassú haldoklásban telnek el, majd '55-ben meghal. Temetése tüntetéssé válik az önkényuralmi rendszer ellen. Csongor és Tünde (1830) A történet alapja egy régi mese. A témát Gyergyai Albert XVI. Századi széphistóriájából vette. (Árgyélus királyfi és Tündér Szép Ilona alakja) Műfaja: drámai költemény, bár ő színjátéknak nevezi. Drámai költemény: a romantika sajátja a műfajok összekapcsolása, általános, az egész emberiségre vonatkozó kérdésekre keresi a választ. Filozofikus mű, az élet értelmét, célját kutatja, és azt, hogy hogyan találhatja meg az ember a boldogságot. Két szerelmes történetéről szól a mű, az egyikük ember, a másik földöntúli lény. Ármány szakítja szét őket, így a tündér visszatér hazájába, a földi férfi pedig keresi, majd kalandok és küzdelmek árán boldogan egymásra találnak. A mű középpontjában Csongor út és boldogságkeresése áll. Először térben keresi a boldogságot. A helysín Csongor kertje, a kert közepén egy virágzó almafa.
Végül Csongor rátalál Tündére, a boldogságot, a földi mennyországot a szerelemben találja meg. Vörösmarty, a magyar költői nyelv addig nem látott színpompáját mutatja fel a Csongor és Tündében: mesés és valóságos, tündéri és parlagi, fennkölt és rút, szárnyaló és botorkáló, játék és filozófia, reális és irreális van itt "egy tökélybe összetéve. " A(z) Nemzeti Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Mirigy akadályozza meg a két fiatal egymásra találását. Minden rossz, ártó szándék megtestesítője, aki minden nemes törekvést megakadályoz. Legfontosabb jelenetei a műnek: – a hármas út motívum – kétszeres megjelenése a vándoroknak A három vándor, a polgári élet háromféle kiteljesedését jelképezi. – a fejedelem: Mind nagyobb és nagyobb hatalomra, területekre és birtokokra vágyik. Saját területét tartja tündérhonnak. Úgy véli a boldogság útja a hódításban, és a győzelemben van. – A tudós: Sok tudást felhalmozott, és rájött, így sem tud semmit. De saját igazát, amivel ő bölcsebb másoknál, nem adná semmiért. – A kalmár: gazdag kereskedő, úgy véli, hogy pénzzel bármit megvehet, szerelmet, barátokat, palotát. Számára a pénz tündérhon. Az ötödik felvonásban Csongor újra találkozik a vándorokkal. Végkicsengése: minden út tévút volt. A pénz a tudás és a hatalom önmagában nem tehetik boldoggá az embert. Az öncélú okoskodást, filozofálást mutatja Vörösmarty céltalannak, oktalannak. Az Éj monológja a semmit jeleníti meg.