Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1952, Mester utca. A háttérben a Ferenc körút. Ez csak úgy lehet, hogy a kép előbb készült, mint 1952. november 22. -e. Ekkor adták át ugyanis az 1945-ben felrobbantott Horthy Miklós hidat és ekkortól már Petőfi Sándorról elnevezve. Akik nem utaztak ilyen, vagy más, de nyitott peronú villamossal, ők nem tudják, hogy ez milyen érzés. Nekik ajánlom, hogy mindenképpen próbálják ki a néha-néha felbukkanó nosztalgia-járatokon! Mondhattam volna, hogy egy más ország más városának egy más hasonló járatán, de nem mondom.
"24G" jelzésű villamosvonal Combino villamos a Balázs Béla utcánál térképvázlat Történeti adatok Státusz: megszűnt Első üzemnap: 2015. augusztus 17. Utolsó üzemnap: 2020. november 6. Üzemi adatok Jellege: garázsmenet Település: Budapest Üzemeltető: Budapesti Közlekedési Zrt. Járműtelep: Ferencváros kocsiszín, Hungária kocsiszín Járművek: TW 6000, Ganz KCSV–7, Siemens Combino Supra Végállomások Induló állomás: Mester utca / Ferenc körút Érkező állomás: Keleti pályaudvar M és Hidegkuti Nándor Stadion Útvonaladatok I→É É→I Vonalhossz (km): 4, 6/5, 1 4, 6 Megállóhelyek (db): 10/11 10 Menetidő (perc): 18 15 Járatadatok Üzemidő: tanévben tanszünetben hétfő: 8. 45–10. 09 18. 35–0. 21 8. 21 kedd: 8. 21 szerda: 8. 21 csütörtök: 8. 21 péntek: 8. 21 szombat: 4. 43–5. 01 19. 06–0. 42 4. 42 vasárnap: 4. 56–0. 21 4. 21 Menetszám: tanévben tanszünetben hétfő: 0+4, 2+26 0+4, 2+26 kedd: 0+4, 2+26 0+4, 2+26 szerda: 0+4, 2+26 0+4, 2+26 csütörtök: 0+4, 2+26 0+4, 2+26 péntek: 0+4, 2+26 0+4, 2+26 szombat: 0+1, 2+9 0+1, 2+9 vasárnap: 0+1, 2+15 0+1, 2+15 Kapcsolódó vonalak Vonalcsalád: 24, 37, 37A, 51, 51A Hálózat: Budapest tömegközlekedése Villamosok: Budapest villamosvonal-hálózata menetrendi tájékoztató A budapesti 24G jelzésű villamos a Mester utca / Ferenc körút és a Keleti pályaudvar, illetve a Hidegkuti Nándor Stadion között közlekedett.
A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette. Története [ szerkesztés] 2015. augusztus 17-én a nagykörúti 4-es és 6-os villamosok kocsiszíni meneteire vezették be a 24G jelzést. [1] Ezek a villamosok a reggeli és a délutáni csúcsidőszakok, illetve az esti üzemzárás után a Nagykörútról kiállva, a Mester utca / Ferenc körúttól az Orczy teret érintve a Hidegkuti Nándor Stadionig közlekedtek. A 24-es villamoson végző járművek közül néhány késő este a Keleti pályaudvar és a Mester utca / Ferenc körút között járt ugyanezzel a jelzéssel. Útvonala [ szerkesztés] Mester utca / Ferenc körút felé Keleti pályaudvar M vá. – Festetics György utca – Fiumei út – Teleki László tér – Fiumei út – Orczy tér – Orczy út – Nagyvárad tér – Haller utca – Mester utca – Mester utca / Ferenc körút vá. Keleti pályaudvar felé Mester utca / Ferenc körút vá. – Mester utca – Haller utca – Nagyvárad tér – Orczy út – Orczy tér – Fiumei út – Festetics György utca – Keleti pályaudvar M vá. Hidegkuti Nándor Stadion felé Mester utca / Ferenc körút vá.
A Mester utca és a Ferenc körút sarkán álló ház Dr. Temesvári Rezső megrendelésére készült. Az úr végül a második emeleti saroklakásba költözött be a ház felépülése után. Az első teljes tervrajz 1893-ban készült el Paulheim József és Hudetz János építőmesterek közös munkájának eredményeként. A szabálytalan alaprajzú telekre egy háromemeletes, héttengelyes bérházat terveztek, aminek a földszintjén a Ferenc körút felől két üzlethelyiséget (egy kisebbet és egy nagyot), a Mester utca felől egyet alakítottak ki. Eleinte egy nagy kávézót képzeltek ide az építtetők, de egyes források már azt mutatják, hogy 1912-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank átépíttetési terveket adott be, vagyis a ház a bank kezébe került. Ebben az időben nyitott meg a Ferenc körút első bankfiókja, ami mind a mai napig is üzemel. Bár az üzlet sok átalakításon és bővítésen esett át az évek során, a tervezők és a kivitelezők mindig hűek maradtak az eredeti épület kialakításához, így egységesek maradtak a földszint boltíves ablakai és kapui.
Az alsó szint és az I. emelet kváderezett. A kváderezés motívuma az épület egészén folytatódik hosszanti irányban, párhuzamosan az ikerablakok szélső és középtengely felé eső oldalán. Az I. és II. emelet nyílásai egyenes lezárásúak, a III. -éi szegmensívesek, IV. emeletéi pedig félkörívesek. Az első emelet nyílásai jóval egyszerűbb díszítésűek, puritánnak mondhatók a fentebbi emeletekhez képest. A második emeletet piano nobile-vé az ott nyíló ablakok fölötti szögletes, több sorban futó, megtört szemöldökpárkányok emelik, melyek alatt növényi díszítménnyel keretezett emberi fejek láthatók (az ikerablakok felett középen egy szakállas férfifej, alatta ablakonként egy-egy kisebb gyermek- vagy női fej(? ) kapott helyet. Az ikerablakok közötti nyílásoknál az utóbbi díszítmény folytatódik). A harmadik és negyedik emeleten egyszerűbb formában ez a motívum ismétlődik. Az I., III. és IV. emelet fölött guttázott párkány húzódik. Míg a két alsóbb szinten lévő párkányok esetében a gutták egymástól egyenlő távolságra helyezkednek el, az épület tetején 2-1-2-1 ritmusban ismétlődnek.
A gang nem fut körbe, U-szerű alakjának két végpontja a bal oldali lakások bejárata; az U utcafronthoz közelebb eső szára azonban rövidebb: a teljes U-alakzathoz szükséges folytatást mintha utólag építették volna zárt verandákká. A gang lépcsőházak mellett futó részét báboskorlát díszíti. A belső udvar falait mogyoróbarnára, a díszítményeket fehérre festették; nyílásai gazdag, szintenként eltérő díszítményt kaptak. A tervezők 3 Malátinszky és Skacel (Malátinszky (vagy Malatinszky) Elek és Skacel József) A Nagykörúton és a közelében futó utcákon 1894-től új lendületet kapott a neobarokk bérházépítészet. Ettől az évtől ismerjük a körút környékének egyik legtermékenyebb neobarokk tervezőit, Malátinszky és Skacel építőmestereket. Tervezőknek tekinthetjük őket, mert az általuk aláírt tervek igen nagy hasonlóságot mutatnak, és ha egyéb aláírást is látunk nevük mellett, az nem egy műépítészé, hanem egy építőmesteré, aki a kivitelért vállalhatta a felelősséget. (Malátinszky és Skacel pecsétjüket és aláírásukat is el szokták helyezni a tervrajzokon.
Az író fiatal katonaként élte meg a második világháborút. Élményeit egy tanulságos állatmesén keresztül ismerhetjük meg. Mészöly Miklós fiatal katonaként élte át a második világháborút. A novellában szereplő elbeszélései – a látszólagos realisztikus ábrázolásmód ellenére is – inkább szimbolikusnak mondhatók, melyek etikai és filozófiai jellegű gondolatok hordoznak. A novellában az író gondolatait és a háború által kiváltott érzéseit ismerhetjük meg. A novellát olvasva világossá válik, hogy a Jelentés egy szigorú, részletező beszámoló. Ahhoz, hogy a művet igazán megértsük, nem elég egyszer elolvasni a szöveget, hanem a második olvasat után leszünk közelebb a megértéshez. A regény cselekménye teljes mértékben követi a cím alapján kialakult elvárásainkat. Az egerek lakóhelye ellehetetlenül, ezért felköltöznek a kamrába, ahol az ott lakó házaspár felfedezi és elpusztítja őket. Ha belegondolunk nem csak mesebeli hősökként lehet az egerekre tekinteni, hanem sokkal inkább közönnyel, érdektelenséggel.
Mészöly Miklós sok műfajú szerző: epikai, drámai, lírai műveket, esszéket egyaránt írt. Az epikán belül elbeszéléseket, regényeket, meséket, gyermekregényt. Pályaíve viszonylag későn bontakozott ki, s erre csak részben ad magyarázatot a második világháború, a Rákosi-kor s az utána is megnyilvánuló gyanakvás és félreállítás. Önmaga sajátosságait korán felismerő, ám az érvényes – és a hazai hagyományoktól sokban eltérő – megszólalást sokáig kereső, kísérletező kedvű és hajlamú alkotó. Így mind filozófiai-világszemléleti, mind stílusbeli-poétikai szempontból külön utakon járt, s ezt az egyöntetűségre törekvő irodalompolitika rossz szemmel nézte. Mészöly Miklós még látszatengedményeket sem tett a rendszernek és marxista ideológiájának, s nemegyszer áthágta a "játékszabályokat" is. Hivatalos engedély nélkül – amelyet nem kapott volna meg – hozzájárult például egyik regényének francia kiadásához 1965-ben. ( Az atléta halála hazai kiadására csak a francia és a német kiadás után kerülhetett sor. )
Fantasztikus lehetőség a nyelv több értelműsége, s a legnagyobb feladat "világosan megírni a homályt". A hazai irodalomnak legalábbis törekednie kell arra, hogy egyetemesebben legyen egyéni és partikuláris. Ezek az elvek már gazdag alkotói tapasztalatot is összegeztek: a hatvanas években bontakozott ki igazán Mészöly írói munkássága. Az első fontos mű még 1956-ból a Magasiskola. Maga az alkotó riportszerű írásnak nevezte, de inkább hosszú elbeszélésnek vagy kisregénynek tekinthető. A mű helyszíne egy solymásztelep, témája az állatok idomítása. Az állatok egymás közti, az állatok és az emberek kapcsolatai állnak a középpontban, tárgyias hűséggel, ugyanakkor parabolikus elvontsággal, közvetlenül nem az emberi társadalomról szólva. Két elbeszéléskötet ( Jelentés öt egérről, 1967; Alakulások, 1975), köztük három regény: Az atléta halála (1966), a Saulus (1968) és a Pontos történetek útközben (1970), végül a Film (1976) című regény a pályaszakasz legfontosabb állomásai. Mészöly példamutatóan bátor szépíró: ami megérinti, azt ki is próbálja, s van ereje és kitartása ahhoz, hogy a magyar próza által soha nem járt vagy éppen csak érintett utakon induljon el annak tudatában is, hogy törekvéseinek sok az ellenfele.