1994) 152 Jovánovics György: Nemes Nagy Ágnes-vers kőben, bronzban 153 Domokos Mátyás: Csillag Ninivében (Kortárs, 1994. 6. ) 159 Szabó Magda: Sztélé (Orpheus, 1996. 1) 161 Orbán Ottó: N. N. Á. az égben (Orpheus, 1996. 1) 168 A nehezen mondható Ottlik Géza: A mondhatatlan és a nehezen mondható (Orpheus, 1993. ) 173 Vas István: Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban (Vas István: Évek és művek. 1958) 178 Somlyó György: Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban (Somlyó György: A költészet vérszerződése. 1980 - Újhold, 1947) 181 Villamos (Nemes Nagy Ágnessel beszélget Kabdebó Lóránt. - Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság. 1980) 185 Rónay György: Napforduló (Rónay György: Olvasás közben. 1980) 193 Lengyel Balázs: Között (Lengyel Balázs: Közelképek. 1980) 196 Lator László: Líra és természettan (Lator László: Szigettenger. 1993) 212 Rónay György: Nemes Nagy Ágnes, vagy az úgynevezett objektív líra (Új Írás, 1971. 11) 216 Ferencz Győző: A teremtés konstrukciója 220 Beney Zsuzsa: Egy félsorra (Élet és irodalom, 1991.
Szerző Nemes Nagy Ágnes Kiadás éve 1981 Műfaj vers Kiadás helye Budapest Kiadó Magvető Könyvkiadó Oldalszám 218 A szócikk szerzője Horváth Kornélia A Között Nemes Nagy Ágnes első, még életében megjelent gyűjteményes kötete (ezt alcíme, az Összegyűjtött versek is jelzi). Szerkezetét tekintve az eredetileg a Napforduló kötet első költeményeként szereplő Fák című vers nyitja a könyvet, s utána következnek a szerző korábban, illetve később megjelent köteteinek anyagai: a Kettős világban (1942–1946), a Szárazvillám (1946–1957), a Napforduló (1957–1969), valamint az Egy pályaudvar átalakítása (1969–1979) és a Három történet (1946, 1949, 1966) ciklus. Újszerűségük miatt e két utóbbit tárgyaljuk részletesebben. A Három történet ( Elégia egy fogolyról; Mihályfalvi kaland; Ház a hegyoldalon) érdekessége, hogy közülük az első kettő már az 1957-es Szárazvillám kötetben megjelent, míg az utolsó az 1967-es Napforduló ban került közlésre. Az első kettő műfaját tekintve elbeszélő költemény (a Mihályfalvi kaland alcíme – Részlet egy elbeszélő költeményből – ezt explicit formában is jelzi), míg az utóbbi párbeszédes szerkezete ( A vezető és A látogató között folyó dialógus) egyfelől Radnóti eclogáit, másfelől Platón dialógusokban írt filozófiai műveit idézik meg.
Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs (forrás: Fortepan) Lengyel Balázs kritikus és esszéíró életében kétszer járt Rómában. Először harmincévesen 1948-ban, Nemes Nagy Ágnessel az oldalán mint a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa. Másodszor pedig negyvenöt évvel később a második feleségével, Kerek Verával. Az első utazás annyira meghatározó élmény volt számára, hogy azután évtizedekig kerülte a várost. Vitte mindenfelé a családját Olaszországban, csak épp Rómába nem akart menni. Nemes Nagy Ágnes halála után azonban mégis visszatért. Az emlékeit, érzéseit és az élettörténetét keretező két utazást végül egy személyes esszében, a Két Rómában írta meg. Ezt a különleges könyvet, valamint a Nemes Nagy Ágnes interjúit összegyűjtő A gyufaskatulyától Prométheuszig című kötetet mutatták be és olvasták egymásra tegnap este a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol az emlékezés fókuszában a magyar irodalom két meghatározó alakjának, Nemes Nagy Ágnesnek és Lengyel Balázsnak a kapcsolata állt. Lengyel Balázs: Két Róma Jelenkor Kiadó, 2018, 272 oldal, 2999 HUF A két életművet és két könyvet bemutató est kiindulópontja a Két Róma volt.
A szaggatások, hasgatások, a víziók, a vízhiányok, a tagolatlan feltámadások, a függõlegesek tûrhetetlen feszültségei fent és lent között -- Éghajlatok. Feltételek. Között. Kõ. Tanknyomok. Egy sáv fekete nád a puszta-szélen, Két sorba írva, tóban, égen, két sötét tábla jelrendszerei, csillagok ékezetei -- Az ég s az ég között.
Fotó: Fortepan/Rádió és Televízióújság Ne haragudjon, hogy ezzel kezdem, de nem lett igaza. Abban a bizonyos utolsó interjúban, a heidelbergi klinika betegszobájában ülve azt mondta keserűen és tehetetlenül, hogy "percek alatt el fognak felejteni". Huszonhét év telt el azóta, de ma is velünk van. Itt, bent, ma is az a Déri János él, aki az Ablakban lezseren felült az íróasztalra és úgy konferált fel egy riportot, az a Déri János, akinek a pocsék áruk fórumában elejtett poénjaiba beleremegtek a pesti bérházak, a földszinttől a negyedikig mindenki azokon nevetett. Déri jános felesége. Tudja, piszkosul hiányzik a képernyőről! Az utolsó Hócipős cikkében azt írta – már Mexikóból, a betegség elleni egyenlőtlen küzdelem utolsó felvonása közben -, hogy "a kórházban, ahol japánokkal és amerikaiakkal várom a feltámadást. " Szívszorító, fájdalmas önirónia. Talán ez volt a legrosszabb az egészben. A sors ugyanis úgy rendezte, hogy egy olyan intellektuális, gondolkodó, s állandóan vívódó embernek, mint ön, végig kellett néznie a saját halálát.
Szokatlan bölcsesség sugárzott belőle, vállalta, hogy rákkal a testében is dolgozzon, más már összeomlott volna. " – Nagy Bandó András Néhány nappal halála előtt azt mondta: "Három év múlva már senki nem fog emlékezni rám. " Emlékét ma is őrzi az Április 14. Alapítvány és a Déri János-díj, melyet minden évben olyan sokoldalú, kimagasló közéleti szereplőknek adományoznak, akik maradandót alkottak pályájuk során. Az 1992 -ben eltávozott riporter emléke előtt tisztelegve az ő nevét vette fel 2005. DÉRI JÁNOS, BÁLINT GAZDA ÉS A TÖBBIEK, AVAGY AZ ABLAK SIKERSZTORIJA - Újságmúzeum. január 13-án a Dunaújvárosi Főiskola Kommunikációs Intézete és Médiacentruma. A névadó ünnepségen a családtagok mellett feltűntek egykori pályatársai és barátai is. A róla készült térplasztikát az édesanya, dr. Déry Jánosné, dr. Bognár László rektor, Sváby András, az intézet első szakmai igazgatója és Molnár István, a Kerpely Antal Kollégium igazgatója leplezte le. 2005-ben adta ki Rózsa Péter az életéről szóló könyvet A Déri: egy profi civil karrierje címmel. Fényképe a mai napig megtalálható a Hócipő minden számának 31. oldalán.
Az operáció előtt adott utolsó tévéinterjúban arról beszélt, mennyire megváltoztatta a betegség, és ha túléli, a békés, polgári életet választja. Mindenki segíteni akart neki Egy magyar származású angol nő gyógyulásának ott bemutatott története után gondolt arra, hogy már neki sincs más esélye, csak a mexikói Gerson Intézet. A kórházhoz érve azonban azt mondta édesanyjának: ez sem ér semmit, mert ha itt valóban meggyógyítanák a rákosokat, akkor sorban állnának a betegek, itt pedig senki nincs... De nem adta fel: a kórházi ágyon is írt, utolsó cikke egy héttel halála előtt jelent meg a Hócipőben, Napló gyermekeimnek című sorozatában. Sokan segítettek, hogy ki tudja fizetni a drága kezelést. Az Erkel Színházban tartott jótékonysági est végén telefonon kapcsolták Mexikóból, s ő a hangszálait is megtámadó kór miatt rekedten, de régi humorával válaszolt könnyeikkel küzdő barátainak. Azt mondta, ha hazatér, kimegy az utcára és minden szembejövővel kezet fog. Röviddel később elvesztette eszméletét.