Ha nem melegágy, hanem sima szimpla falú fűtetlen fóliasátor, ott éjszakánként csak 1-2 fokkal van melegebb, mint a szabadban. Majd mérd meg, ha nem hiszed. Ennek következtében, a március közepe is kicsit még korai a veteményezéshez. Különben meg ne oda tedd a magvetéseket, hanem szobába, hogy ne egy hónap múlva bújjanak elő össze-vissza, hanem gyorsan, és viszonylag egyszerre. Ami kikelt, az menjen ki a fóliába, ha megfelelő az idő. Ha nem megfelelő, ilyen célra meg legyen egy nagyon világos, szobahőmérsékletnél hűvösebb helyiséged. Lehet, hogy nappal elég meleg lesz, de éjszakára be kell hordani. Ha tudod bent is nevelni őket valameddig, akkor március közepén lehet veteményezni dobozba, de ha nincs megfelelő helyiséged, akkor csak április elején fogj hozzá. Az igazi télben nem nagyon nő ott sem semmi, viszont az őszi szezont meg lehet nyújtani és a tavaszit hamarabb indítani. Fűtetlen fóliasátorban télen lehet termeszteni valami növényt? Pl. Saláta És.... De csak mérsékelt hőigényű növényekkel, mert mint írtam az elején, ha kint rendes vagy van, nem csak ilyen talajmenti, akkor bent is fagyni fog.
Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 2. Fólia alatti zöldségtermesztés általános szabályai 2. 1. A fóliasátrak elhelyezése 2. 2. Fóliatípusok, tartozékaik, építésük és üzemeltetésük 2. 3. Hajtatott növények szaporítása 2. 4. Talajelőkészítés 2. 5. Izolált vagy konténeres termesztés 2. 6. Mulcsozás vagy talajtakarás 2. 7. Öntözés 2. 8. Klímaszabályozás 2. 9. Növényvédelem 2. 10. Szedés 3. Fóliasátrak hasznosítása 3. Burgonyafélék hajtatása 3. A paradicsom hajtatása 3. A paprika hajtatása 3. A tojásgyümölcs hajtatása 3. A burgonya hajtatása 3. A kabakosok hajtatása 3. Az uborka hajtatása 3. A sárgadinnye hajtatása 3. Hajtatás, fólia alatti munkák. A cukkini, spárgatök, patisszon hajtatása 3. A gyökérzöldségek hajtatása 3. A hónapos retek hajtatása 3. A sárgarépa és petrezselyemgyökér hajtatása 3. A levélzöldségfélék hajtatása 3. A fejes saláta hajtatása 3. A spenót hajtatása 3. A sóska hajtatása 3. A cikóriasaláta hajtatása 3. Káposztafélék hajtatása 3. A karalábé hajtatása 3. A karfiol hajtatása 3. A fejes és kelkáposzta hajtatása 3.
A vetéshez 15-20 cm-es sortávolsággal alakítsunk ki sorokat, a magokat vessük ritkásan, drazsírozott magok esetén 4-5cm-re. A magokat vékonyan takarjuk földdel, majd pedig tömörítsük egy kicsit a talajt. Végezetül jó alaposan öntözzük be a vetést és később se feledkezzünk el az öntözésről, valamint a gyomlálásról sem. Fogyasztásra mindig a legnagyobb gumókat húzzuk ki először, így a kisebbeknek elég hely, tápanyag és nedvesség jut a további fejlődéshez. Kevésbé klasszikus vetési időpont a szeptember eleje, ha ilyenkor vetünk retket, akkor október közepén takaríthatjuk be. A vetés menete és a vetemény gondozása a korábban ismertetett módon történik. Sikeres kertészkedést, bőséges termést kívánunk! Képek forrása: Hirdetés Hirdetés
A nagy párában a pollen "megszívja" magát, nehezebb lesz, nem repül, emiatt rossz lesz a kötődés, hiányosak maradnak a fürtök. Kora tavasszal és késő ősszel a nagy páratartalom – 90% felett – zavarja a növény víz- és tápanyagfelvételét is, ez egy idő után a fejlődés és a növekedés lassulását, sőt a teljes leállását is okozhatja. Párás viszonyok között a baktériumos és gombabetegségek is jobban terjednek. Nyáron, főleg szeles időben előfordul, hogy 60% alá esik a levegő nedvességtartalma, ami hasonlóan káros lehet, mint a magas páratartalom. Ilyenkor a levelek – főleg az idősebbek – erősen pödrődnek, a pollen nem tapad a bibére, rosszabb a terméskötődés, vagy a már kötött bogyók aprók maradnak. Naponta egy-két alkalommal történő párásító öntözéssel (alkalmanként 1–2 mm) a 80% körüli értéket a meleg napokon is tartani lehet. Fényigénye jelentős, amit legjobban az bizonyít, hogy a téli hónapokban borús idő esetén gyakran előfordul, hogy nem köt termést. A fólia tisztántartásával, cseréjével, reflektív, azaz fényvisszaverő fóliák alkalmazásával (48.
Mindez az epehólyag meridián funkcionális zavara miatt. Kialakulhatnak a hónaljban nyirokcsomó duzzanat, de a lágyék és a hasi nyirok rendszer is érintetté válhat. Ennek oka, hogy gyulladás következtében a vékonybél kérdéses szakaszában felborul a mikrobiológiai egyensúly és az immunrendszer ilyen formában válaszol a kialakult helyzetre. Ha a kórokozók igen nagy mértékben elszaporodnak, a gyulladás gennyes tályogos formává is átalakulhat, s ennek csak a sebész tud sikeres megoldást adni. A következõ érzet, a krónikus görcsösség, a széklet egyidejû kivilágosodásával, s a felületet tartósan zsíros lesz. A göcsök fõleg késõ este, éjfél körül jelentkeznek. Ennek oka, hogy az epehólyagból az epe képtelen ürülni. Ez visszavezethetõ az epe besûrûsödésére, az epevezetõ elzáródására, a patkóbél gyulladására. Ilyenkor az epe részben visszaszorul a májban, részben az epehólyag tágul, de az epe megjelenthet a gyomorban is. Epe hol helyezkedik el az eszaki sark. A besûrûsödés következtében epehomok, késõbb kõ képzõdik. A kö aztán vagy képes ürülni, vagy elézárva az epevezetõt kegyetlen görcsöket eredményezhet, aki szintén sebészetileg kerül megoldásra.
Epebetegség kezelése kutyákban Ha kutyája epebetegsége nem klinikailag súlyos, vagy akár klinikailag jelentős sem, állatorvosa kipróbálhatja az orvosi kezelést. Lehet, hogy a kutyáját antibiotikumokkal és Ursodiol nevű koleszterin gyógyszerrel szedik. Azt is javasolhatják, hogy alacsony zsírtartalmú táplálékot adjon kutyájának, legyen az a kereskedelemben kapható kutyaeledel vagy vényköteles diéta. Ezek elegendőek lehetnek a kutya epebetegségének tünetei kezeléséhez, de sajnos ezek nem elegendőek a gyógyításhoz. Ott ahol az epehólyag helyezkedik el, érzek egy nyomó, alig észrevehető, máskor.... Ha kutyája epebetegsége súlyosbodik, vagy ha a gyógyszerek és az étrend nem segítenek, akkor kutyája műtétet igényelhet. A leggyakoribb műtéti kezelés az epehólyag teljes eltávolítása lenne, és a legtöbb kutya jól viselkedik ezzel a műtéti kezeléssel. Hogyan lehet megelőzni az epebetegséget kutyákban Sajnos egyetlen konkrét dolgot sem tehetünk a kutyák epebetegségeinek megelőzésére. A fiatalabb vagy felnőtt kutyának az állatorvosnál végzett éves vizsgálatok, valamint az idősebb kutyákra évente kétszer elvégzendő vizsgák segíthetnek észlelni a fizikai vizsgálatuk során fellépő rendellenességeket, az éves vérvizsgálat pedig felismerheti a szervek működésének korai változásait.
Elõször tisztázzuk, hogy mi az epe és hol helyezkedik el, mennyi termelõdik belõle és mi a feladata: Az epe a máj által termelt folyékony nedv, amely mintegy 5o% ban közvetlenül a vékonybélbe ürül, másik 5o% pedig az epehólyagban tárolódik. Átlag mintegy o. 8 liter a keletkezett mennyiség, amely folyamatosan sûrûsödik be mintegy egy dl-re. Összetétele: epesavas sók, koleszterin, mészsók és bilirubin. Ez utóbbi az elhalt vörösvértestekbõl alakul ki. A közbülsõ anyagcsere végtermékként minden lebontott élelmiszer végsõ soron vízben oldódó formában jelenik meg. Az epesavaknak a zsíremésztésben van kimondott jelentõsége, mert ebben az esetben a végtermék az epesavas sók és a glicerin. Epepanaszokkal általában a nõk mintegy kétszeres gyakorisággal szoktak jelentkezni, s ennek oka valószínûleg a nõi hormonális rendszerben van. Az epe panaszok számtalan érzet, elváltozás, az epe megbetegedések mindenkori állapotára utalnak. Epe hol helyezkedik el a maj az emberi testben. A kialakult helyzet ok okozati összefüggéseinek elemzése a következõ, s innen már csak egy lépés a helyes terápia kialakítása.