Írta: Jenő 2010. október 30. szombat, 05:43 BERZSENYI DÁNIEL A magyarokhoz I. Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben. Berzsenyi dániel magyarokhoz 1.3. Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik!
Tételmondat szerűen fogalmazza meg a dicsőséges mát és a hanyatló jelen szembeállítását. A következő versszakokban végigvonul ez a szembeállítás. Ebben a szakaszban számon kérő, ostorozó kérdésekkel indít, de nem igazi kérdések ezek, költőiek csak. A második versszakban a múlt helytállásait idézi, a dicső múlt példáihoz fordul a jelen kétségbeejtő zűrzavarából. A múltbeli erős nemzetet szembesíti a jelen pusztuló, hanyatló magyarságával. Megidézi Buda ostromát, a vár jelképe a nemzeti függetlenségnek ezt rombolja le a veszni tért erkölcs. A harmadik szakaszban megjelenik a vers kulcsszava, s szembeállítja a régi tiszta és a mostani romlott erkölcsöt. Három versszakon át (4-6. ) a múlt tényei sorakoznak. A negyedik versszakban a külső hatalmaknak ellent álló dicső szembeszállást jeleníti meg, a magyarság helytállását. Segítene valaki Berzsenyi Dániel A magyarokhoz (romlásnak indult. ) című.... Felidézi a tatár, török támadásokat, s említést tesz Szapolyai Jánosról is. A hatodik szakaszban visszatér a kulcsszó, mely a régi erő alapja is volt egyben. A következő négy versszakban (7-10. )
Jelentős vagyona ellenére paraszti egyszerűségben él nála is igénytelenebb nejével. Emberi és művészi konfliktusai is életviteléből adódnak. Pesti utazásai során rajongói mogorva, a nagyváros zajától, fényeitől megszédült emberrel találkoznak. A Kölcsey részéről verseit ért kritikákra még nagyobb bezárkózással, visszavonulással válaszol. Csak lassan, később közeledik ismét a nyilvánossághoz, miközben sokat tanul, csiszolja műveltségét. Romantikus költészetét - különösen ódáit - látszólag antik minták inspirálják, de a horatiusi sorokon a korhangulat csendül keresztül. Legfőbb mondanivalója a múlandóság, amely témában Berzsenyi eléri a költészetben elérhető végső pontokat, ahol a világköltészetben az első mesterek között állna, ha nem volna "néma gyermek minden kis magyar". Berzsenyi Dániel - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 1830-ban az Akadémia soraiba fogadja, s annak haláláig tagja. Műveiből Osztályrészem (1799 körül) Horác (1799 körül) Búcsúzás Kemenes-aljától (1804) Levéltöredék barátnémhoz (1804 után) A közelítő tél (1804 után) A magyarokhoz I.
Sem béhunyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! A magyarokhoz I. Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (II). Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben. Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik!
Antikvár könyv jelenlegi ára Szállítás: 2 -4 munkanap Ingyenes szállítás 8 000 Ft felett Foxpost Csomagautomatával a szállítás most csak 890Ft! Mint valamennyi ihletett Fitzgerald-könyv, Az éj szelíd trónján is a kor és a nemzedék alapélményét örökíti meg: a kiábrándulás, a lassú felmorzsolódás szívszorítóan hiteles krónikáját nyújtja. Egy rendkívül tehetséges, elbűvölő egyéniségű, nagy reményű fiatal amerikai elmegyógyász beleszeret gyönyörű betegébe, és vállalkozik rá, hogy egy életen át férje, ápolója, biztonságot jelentő támasza lesz. A házassággal azonban nemcsak a szerencsétlen lányt köti magához, hanem a fatális szerencsét – egy mesés vagyont is. A pénz gyilkos hatalom: kikezdi a nemes értékeket, összezilálja a harmonikus kapcsolatokat, elemészti az embert. Az Amerikai Álom fájdalmas, kegyetlen kritikája a regény: a hamis illúziók szétfoszlanak, s a káprázatoktól megszédített, olcsón ellobbant életek sivár maradéka: a maradék keserű hamu. Követhető csomag állapot Kedvező árak minden nap Állapot: Jó állapotú könyv Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás éve: 1988 Kiadás helye: Budapest ISBN: 9630745267 Kötés típusa: ragasztott papír Oldalszám: 389 Nyelv: magyar Ezek is érdekelhetnek... -31% -38% -20% -21% -35% -24%
Mivel Fitzgerald kezdettől fogva jellemzően önéletrajzi elemekből merített, a két főszereplőben nem nehéz felfedezni saját és felesége alakjának alig leplezett irodalmi másait. Dick alkoholproblémái, a házas életből fakadó és a pusztán anyagi gondok miatt ki nem teljesedett karrier, a szegénységből való felemás felemelkedés az író, míg a kedves és gyönyörű Nicole skizofréniája Zelda valós problémáira rímel. Elsősorban ez adja a regény hitelét, valószerűségét. A jelképek szintjén azonban Dick Diver története Jay Gatsby monomániás vagyonszerzésének és elbukásának kiegészítése és ellenpontozása is. Az irodalomkritikusok közül sokan úgy vélik, hogy a főhős kényszerű, ámde cseppet sem tragikus elbukásában a pénz lélekromboló hatalmának allegóriája jelenik meg, és a történetnek valóban létezik egy efféle, érvényes olvasata is. A harmincas évek közepére ugyanis Fitzgerald számára végérvényesen egyértelművé vált, hogy a romantikus egoistának nincs helye a pénzközpontú nyugati társadalmakban, ahol az érték egyedüli mérőeszköze a vagyon, s nem a lovagiasság, vagy más egyéb tisztán szellemi-erkölcsi erény.
A novella kilenc évnyi írói szünet után jelent meg, és ez volt Fitzgerald utolsó nagyobb írása. A könyv írása közben többször is elfogyott a pénze. Sokszor szerkesztőjétől és ügynökétől kölcsönzött pénzből vagy a rövid kisregényeiből befolyó összegekből kellett fenntartania magát. A korai 1930-as évek, amikor Fitzgerald a könyvön dolgozott, kétségkívül az író legnehezebb évei voltak és ennek megfelelően a műnek vannak zord elemei. Figyelemre méltó, hogy a könyvnek két kiadása is létezik. Az egyik verzió, amely 1934-ben jelent meg először, visszaugrásokat alkalmaz, míg az átdolgozott kiadás, melyet Fitzgerald barátja és ismert kritikus, Malcolm Cowley állított össze a Fitzgerald által hátrahagyott jegyzetekből, amiket egy esetleges későbbi javított verzióhoz készített elő, kronológiai sorrendben halad. Az utóbbi verzió 1951 -ben jelent meg, 11 évvel Fitzgerald halála után. Több kritikus is úgy tartja, hogy Cowley átdolgozása az első kiadás időbeli struktúráját illető kritikákra volt válasz.