A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A következő lista az angol rendhagyó többes számú főneveket tartalmazza.
Néha az f-re végződő szó kétféle többes számának kétféle jelentése van, például: staff - staves (bot - botok), staff - staffs (személyzet - személyzetek). Néhány főnév még rendhagyóbban képezi a többes számát. A tőmagánhangzó megváltoztatásával. Például: man - men (férfi - férfiak). -en raggal. Például: child - children (gyerek - gyerekek). Néhány főnév egyes és többes száma pedig teljesen megegyezik. Pl: sheep - juh, juhok. Egyszerű jövőidő - Future Simple - Open Wings Angol. Egyes főneveknek két többes számuk is van, más - más jelentéssel. Pl: brother -brothers (fivérek) és brethren (felebarátok). Másoknak pedig egyes számban más jelentésük van, mint többes számban. Pl: good - jó, goods - javak. Összetett szavaknál az alapszót tesszük többes számba. Például: footmen - szolgák. Ingyenes online angol nyelviskola
Az "új" melléknév alakja így változik a három nemnek megfelelően: nowy dom (új ház), nowa ulica (új utca), nowe mieszkanie (új lakás). A magyarban mind a három alakját ennek a szónak úgy mondjuk, hogy "új", lengyelül azonban egyeztetni kell a melléknévi végződést a főnév nemével. Hímnem ( rodzaj męski) A legtöbb főnév, mely mássalhangzóra végződik, hímnemű. Kivétel a -ś, –ć és -dź, végződés.
József Attila (Bp., 1905. ápr. 11. – Balatonszárszó, 1937. dec. 3. ): költő, a forradalmi líra világviszonylatban is kiemelkedő alakja. Apja ~ Áron bánsági béresek gyermeke, kisiparosoknál dolgozó szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála parasztszármazású mosónő. A szülőknek három gyermeke maradt életben, a költő és két nővére, Jolán, aki nála hat és Etel, aki két évvel volt idősebb. A "város peremén", a Ferencvárosban született, gyermekkorát az itteni proletárnegyedben élte le. 1908-ban apja Romániába ment és családjával ettől kezdve nem törődött. A három gyermek eltartása a gyenge testalkatú anyára maradt, aki nem tudott eleget keresni, noha mosást, takarítást és varrást vállalt. Lakbérre gyakran nem telt, tömegszállásokon hányódtak. 1910-ben kénytelen volt két kisebb gyermekét lelencként az Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adni paraszt nevelőszülőkhöz. 1912-től ~ újból Pesten élt, alkalmi munkákat vállalt, és közben elvégezte az elemit és a polgári három osztályát. Az I. világháború második felében már rendszeresen verselt, jórészt egy véletlenül kezébe került Ady-kötet hatására.
A költő a Curriculum vitae -jében így ír: "ertáskori zavarok miatt több ízben öngyilkosságot kíséreltem meg, hiszen valójában sem akkor, sem előzőleg nem állott fölvilágosító barátként mellettem senki sem. " 4. Ugyanazzal a betegséggel diagnosztizálták, mint Ady Endrét is József Attilát és Ady Endrét egyaránt depresszióval diagnosztizálták, amit akkoriban – a kor egészségkultúrájának megfelelően – neuraszténiának (magyarul ideggyengeségnek) neveztek. "Pokolbéli gonosz tenger vonagló agyunk s világtalan angyalaink mi magunk vagyunk" (Részlet József Attila Minden rendű emberi dolgokhoz c. verséből) 5. József Attila sosem kapta meg a "József Attila-díjat" Természetesen a Baumgarten-díjról van szó, amely akkoriban a legrangosabb irodalmi elismerésnek számított, és a legnagyobb pénzjutalommal is járt. Egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk a Babits és József Attila között vívott kegyetlen tollpárbajról, minek következtében a költő már csak halála után, posztumusz kaphatta meg a kitüntetést, vagyis a Baumgarten-nagydíjat.
De az édesanya nem ért rá, hogy vele foglalkozzon, némán és serényen teregette a fényes ruhákat. – áll a anyagában. József Attila – Mama Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő — szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. Köszönjük, hogy elolvastad József Attila költeményét. Mi a véleményed a Mama költeményről? Írd meg kommentbe! József Attila – Mama – elemzések Hogyan keletkezett a vers? "A költő pszichoanalízisre jár 16 évvel édesanyja halála után. Itt felidézi anyja alakját, azt, hogyan bánt anyja vele, és a költő hogyan viselkedett az édesanyjával. Ezért mostanában gyakran gondol rá (meg-megállva). " -írja oldalán Heni néni.
József Áron és Kiss Julianna kapcsolatából később egy szellemi fogyatékos fiúgyermek is született. "Nemzett József Áron, szappanfőző, aki már a Nagy Óceánon szagos füveket kaszál. " (Részlet József Attila Nemzett József Áron c. verséből) (József Attila fiatalabbik nővérével, József Etelkával) 2. Egyszer megakadályozta édesanyja öngyilkossági kísérletét József Attila édesanyja, Pőcze Borbála mosónő volt, rengeteget dolgozott, hogy felnevelje három gyermekét, akik korán apa nélkül maradtak. Az asszony egyszer megpróbált öngyilkos lenni. A kísérletet – az idősebbik nővér, József Jolán leírása szerint – a tüdőgyulladásból éppen lábadozó, harmadik elemi osztályos Attila akadályozta meg. (Balról jobbra: József Attila, Eta, mögötte Jolán és Pőcze Borbála) 3. Gyerekként többször is öngyilkos akart lenni Egyes források szerint az első kísérlet tizenöt éves korában volt (Bak Róbert), más adatok szerint már kilenc éves korában, amikor is lúgkővel akarta megmérgezni magát, ám helyette tévedésből keményítőt ivott.
A sajtótájékoztatón Felföldi László megyéspüspök egy város legkifejezőbb jelképének nevezte a keresztutat. A főpásztor rámutatott, minden ember élete, akár hívő, akár nem hívő, bárhol és bárhogyan éli is az életét, amelyben nem kevés szenvedés van jelen. Ezért mondjuk, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje, melyet nem vehetünk el egymástól, de segíthetünk annak hordozásában. Ez a közösség lényege, mert közösség csak ott van, ahol segítik egymás keresztjét vinni, egymást erősíteni, bátorítani családon, közösségen és városon belül is. Jézus szenvedéstörténetéhez kapcsolódva, a keresztutat járva mindenki el tudja helyezni abban saját élettörténetét, rátalál saját keresztjére. A kereszt felvétele, az elesés, a kudarc, a talpraállás, az újra elindulás, a gyász mindnyájunk életének része. A stációkat végigelmélkedve mindenki azt érzi, hogy részese lesz az egésznek, azt látja, hogy ez az ő keresztútja, az ő személyes története. A keresztút üzenete, hogy végigjárva azt, több és jobb emberként élhetjük tovább az életünket, egymással jobban összetartva, jobban odafigyelve egymásra - nyilatkozta Felföldi László püspök, majd hozzátette, világnézeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül nagy szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Folyamatos megbízás alapján állandó pártmunkát végzett, összejöveteleket szervezett, szemináriumokat vezetett, előadásokat tartott, röplapokat és felhívásokat szövegezett, és részt vett az 1930. szept. 1-i tüntetésben. A mozgalomban ismerkedett meg Szántó Judittal, aki élettársa lett, s aki a legszűkösebb időben a maga keresetéből tartotta el a munkanélküli költőt. 1930-ban látott napvilágot a proletárforradalom elkerülhetetlenségét hirdető és erre buzdító verseskötete, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Két évvel később jelent meg ötödik kötete, a Külvárosi éj, 1932-ben osztályellenes izgatásért kétszer került bíróság elé, Lebukott c. költeményéért és amiatt a röpirat miatt, amelyet Sallai és Fürst statáriális tárgyalása idején fogalmazott Illyés Gyulával és Szimonidesz Lajossal együtt a halálbüntetés eltörlése érdekében. Villon-fordítását is elkobozta az ügyészség, és szemérem elleni vétség miatt indított eljárást ellene. 1932-ben a párt megbízásából Valóság címmel folyóiratot indított, ezt az első szám megjelenése után tiltották be.