A "Magyar Passió" stáblistáján szerepel Orbán Viktor vejének neve is. A forgatókönyv Várnai Péter címzetes prépost színműve, illetve Kálmán Peregrin dokumentumkötete alapján íródott. Az ötvenes évek elején járunk, és többször történik visszautalás a harmincas évekre, amikor a filmbeli szerzetesrend még viszonylag nyugodt körülmények között működhetett. A flashbackekben még gyerekként látjuk azt az ÁVH-s tisztet, aki a filmbeli jelen időben már a szerzetesek megtörésén dolgozik. Az alaphelyzet nagyon hollywoodi: Keller főhadnagy (Telekes Pál) egyházi iskolába járt, de nem sikerült beilleszkednie, nevelői vélt képmutatása pedig elültette benne a gyűlölet csíráját. Ami az ötvenes évekre szépen szárba is szökkent, ő pedig személyesen próbál bosszút állni azokon, akikről úgy gondolja, hogy nem álltak ki mellette. Elsősorban is a szerzetesrend vezetőjét, Leopold atyát (Eperjes Károly) kell megtörnie, akivel viszont nehéz dolga akad. Hiába, hogy a legbrutálisabb kínzásnak vetik alá, a keveset szóló, bölcs atya kitart.
Magyar Passió – Történelmi filmdrámát vetít az M5 csatorna a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Eperjes Károly első rendezését tűzi műsorára február 25-én 21. 00 órakor. Magyar Passió A Magyar Passió című nagyjátékfilm tavaly november 4-én debütált a hazai mozikban. Története az 1950-es években játszódik. Felidézi azt az időszakot, amikor az ÁVH, a kommunista diktatúra erőszakszervezete brutális támadást indított a szerzetesrendek ellen. A hit próbájáról és az irgalomról szól a Magyar Passió című 2021-es filmdráma, amelynek rendezője és egyben egyik főszereplője Eperjes Károly. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész lenyűgöző játékával és korhű cselekményvezetéssel jeleníti meg az 50'-es évek kommunista diktatúráját. Várnai Péter címzetes prépost kiadatlan színdarabja adta a történet alapját, amely a vallásszabadság korlátozását és a korabeli egyházüldözést mutatta be. Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban ismét felvirágoztassa a ferences rendet.
Jogi abszurdumként a rendek működési engedélyét visszavonták, noha a szerzetesrendek soha semmiféle engedélyt nem kértek és nem kaptak. Az egész eljárás jogtalan és szégyenletes volt. Várnai Péter színműve fél évet ölel fel, az 1950 májusától novemberéig terjedő időszakban játszódik. Várnai Péter szavai szerint darabja a fikció és a valóság vegyítése. Egy konkrét eseményből, a szerzetesrendek működésének erőszakos felfüggesztéséből kiindulva az egyházüldözés általános modelljét írta meg. Arról, hogyan született meg a film ötlete, a következőket mondta: néhány évvel ezelőtt a Szent Gellért Kiadónál megjelent a Szabadnak születtünk című drámakötete, amelyben három történelmi színműve kapott helyet, a IV. Béla, a Krisztus inge és a Szabadság a Szabadság téren át. Eperjes Károly elolvasta a könyvet, és elhatározta, hogy a Krisztus inge című történelmi játékot filmre viszi. A színműben és a filmben is a Krisztus-követő, illetve a kereszténységet és az Egyházat gyűlölő erők harcolnak egymással.
Utána az Esterházy János Társulás elnöke, Kocsis László Attila szólalt fel, kiemelve Esterházy János mártíromságát és azt, hogy mindig a békére törekedett, a legnehezebb helyzetekben is volt bátorsága kiállni a háború ellen. Ezután Petr Lachnit Prága 5. kerületének képviseletében cseh nyelven beszélt Esterházy János életáldozatáról. Beszédének központjában az állt, hogy a kényelmet félretéve kell napjainkban az ő példájának megfelelően élni, kimutatva ezzel az emléke iránt érzett tiszteletet. Gubík László, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért elnöke és az Esterházy Akadémia igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta Esterházy János szellemiségének aktualitását és különösen a Közép-Európában élő magyar fiataloknak szóló üzentét. Ezután Stanislaw Gawlik, a Coexistentia–Együttélés–Wspólnota Lengyel Nemzeti Tagozatának elnöke osztotta meg gondolatait Esterházy János boldoggá avatásának időszerűségéről. Végül Balga Zoltán atya a Prágai Magyar Katolikus Plébánia képviseletében a Bibliából idézve és Esterházy János életét példaként állítva mutatott utat a jelen kihívásai és nehézségei közepette.
Ez pedig paradox helyzetet eredményez, mert bár az, hogy a forma önmagában aligha értékelhető, pont a cselekményre és az üzenetre irányítja a figyelmet, épp a formai hiányosságok miatt nehezebb azt is befogadni. Pedig önmagában a történet erős, és bár a cselekmény szintjén persze nagyon erősen a vallásos, az egyház által képviselt istenhitről szól, a vallástalan embereket is képes megszólítani, a hit ugyanis gond nélkül behelyettesíthető az erkölcs szóval is: a film teret ad olyan értelmezésnek is, amelyben a vallásos meggyőződés a tisztességes, morálisan mindig egyenes, szeretet által vezérelt életet jelképezi. A sztori megtörtént eseményeken alapul: a legkeményebb diktatúra, az ötvenes évek legelejének könyörtelen vallásüldözéséről szól, közvetlenül a Mindszenty-per után játszódik, amikor rengeteg egyházi személyt börtönöztek, kínoztak meg és/vagy internáltak, és amikor betiltották és felszámolták a magyarországi szerzetesrendeket. A filmet nemcsak rendező, de a főszerepet is elvállaló Eperjes Károly is egy rendház vezetőjét játssza, akit nem is csak a puszta vallásellenesség miatt börtönöznek be, de azért is, hogy kínzással kicsikarják belőle, hová rejtette el az egyház számára spirituálisan, a párt számára pedig anyagilag felbecsülhetetlen értékű kegytárgyakat.
Forrás: Tovább a cikkre »
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Hangsúlyozta: az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a családi autók iránt érdeklődők száma. Mint ismert, július elsejétől legfeljebb 2, 5 millió forintos támogatást kaphatnak a legalább három gyereket nevelő családok új autó, de legalább hétszemélyes vásárlásához. Ami még fontos, hogy a 2022. december 31-ig igényelhető támogatás összege az autó bruttó vételárának legfeljebb felét teheti ki. Fájdalomcsillapító krém terhesség alatt remix Siófok hajó menetrend 2019