Deborah nem járhatott világi iskolába, nem tanulhatott zenét, fiatal lányként háztartástanra oktatták és arra, miként legyen jó feleség. Élete minden percét egy rendkívül merev etikett szerint kellett élnie, és éjjel-nappal szemmel tartották a többiek, nehogy letérjen a számára kijelölt útról. Az egyetlen útról, amelyet járhatott. Mivel az anyja korábban elhagyta a haszid közösséget, és az apja értelmi fogyatékos volt (a filmbéli alteregóé alkoholista), Deborah eleve gyanús volt, mint valaki, akiben a bolondéria kódolva van. A család alig várta, hogy felnőjön, és végre férjhez menjen, ahogy illik, és fellélegezhessenek a rokonok. Könyv: Unortodox - A másik út (Deborah Feldman). Csak azzal nem számoltak, hogy épp a feje fölött boronált frigy és a terhesség hozza elő belőle a rebellist, ahelyett hogy végleg odatapasztaná a közösséghez. "Williamsburg nem Amerika" – mondja Esthy, A másik út című minisorozat hősnője szökése után új barátainak. Esthyt az alkotók részben Deborah Feldmanról mintázták. "Williamsburg nem Amerika" – ez az ő mondata, és Brooklyn egyik negyedéről beszél.
Mivel Feldman közéleti személyiség, az írók eltértek az életétől a kitalált berlini sorozatokban, de a visszaemlékezéseket a könyvre alapozták. A korai bérbeadó Eli Rosen színész és jiddis szakember volt, aki lefordította a forgatókönyveket, edzette a színészeket, segített a kulturális részletekben és játszotta a rabbit. A produkciós csapat két kutatóútra indult Williamsburg Brooklyn városrészébe, körbejárta az épületeket, és találkozott a szatmári zsidók közösségével, ahol a történet egy része játszódik. A Németországban szereplő Jeff Wilbusch egyedülálló volt a négy főszereplő között, mivel anyanyelvű jiddis beszélő volt a Satmar közösségből ( Jeruzsálem Mea Shearim környékén). A forgatás New Yorkban kezdődött, majd Berlinbe költözött, ahol a produkciós tervező a CCC Filmstúdióban belső díszleteket épített, amelyek szinkronban voltak a brooklyni külsővel. A berlini helyszínek közé tartozik a Potsdamer Platz, amely a zeneakadémia és környékének díszletéül szolgált, valamint a Wannsee -tó ( Großer Wannsee), ahol a történetben hivatkozva a " Végső megoldást " egy parti villában tervezték.
Joggal merülhet fel megint a kérdés: ha ennyire nem tetszett, miért néztem végig mégis? Részben tiszteletből, hiszen ha már elkezdtem, megadtam neki az esélyt. Másodszor és elsősorban pedig azért, mert igenis fontos kérdéseket érintene ez a sorozat: azt vizsgálja, hogyan éljünk, hogyan váljunk saját sorsunk egyenrangú partnereivé. Éppen ezért oly sajnálatos, hogy ezt ennyire felemás és célzatos módon teszi. Tudnék-e jobbat? Még szép, hogy nem. Többek között én ezért is nem csinálok filmeket.
Rh nullius vercsoport value 0 rh+ vércsoportú ember kitől kaphat vért Rh nullius vercsoport of america Rh nullius vercsoport mean Rh nullius vercsoport factor B rh+ vércsoport jellemzői Az Rh-faktor (Rhesus-faktor) a vörösvértestek felszínén található, antigén (ellenanyag termelését kiváltó) sajátságú fehérje. Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener (en) fedezte fel. A rézuszmajom vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Története [ szerkesztés] Landsteiner 1901-ben fedezte fel a később AB0-nak nevezett vércsoportrendszert, [1] de nem folytatta a kísérleteit egészen 1922-ig, az USA-ba költözéséig. 1927-ben Landsteiner és tanítványa, Philip Levine azzal kezdett kísérletezni, hogy emberből és főemlősökből származó vért nyulakba injekcióztak. Felfedezték az M-, N- és P-antigéneket, melyeket ma a MNS-nek (en) és P-nek (en) nevezett vércsoportrendszerhez sorolunk. Ezután e vércsoportok rasszok közötti megoszlását akarták meghatározni. Közben a világ számos kutatójának érdeklődését felkeltette a kérdés, [2] és egyre több antigént fedeztek fel.
ui: Javasolnám, hogy az irataidba írdd be, hogy különleges vércsoportod van és annak ellenére, hogy RH+ nak néz ki a véred CSAK ÉS KIZÁRÓLAG 0 RH- vérrel vagy transzfundálható. Nyilván vérátömlesztés előtt ők is ellenőrzik, de nem tudom helyszínen mennyire tudnak ritka variációkat szűrni. Természetesen családnak is elmondani, esetleg barátok + munkahely is, hogy amennyiben baleset ér ne ezen múljon az életed.
Ennek következtében hiába van D antigéned ami miatt RH+-nak számítanál, ha RH+ vért adnak neked nagy valószínűséggel "kicsapná a véred", azaz a szervezeted ellenanyagot termelne ellene. Ezért vérátömlesztésnél te csak RH- vért annyiban gáz, hogy ez egy ralatíve ritka vércsoport, és te csak és kizárólag 0 RH- vért kaphatsz (mint a többi RH- vérű egyén). Egyéb klinikai jelenetősége tudtommal nincsen (azaz ugyanolyan életet élhetsz mint bárki más, nem vagy emiat betegségekre hajlamos, stb... ). Anti-D: Mivel Rh-nak számítasz, felmerül az RH összeférhetetlenség a babával, amennyiben ő RH+ (ehhez az kell, hogy az apa RH+ legyen, ekkor 50% eséllyel a baba is RH+ lesz). Az Rh összeférhetetlenség azt jelenti, hogy amennyiben a te véred és babáé keveredne, akkor a szervezeted ellenanyagot termelne a babáé ellen, és ez az ellenanyag sajnos bejut a babába, súlyos károkat okozva a picinek. De általában az első RH+ gyermeknél nincs gond, mert az első gyereknél normál esetben az anya és a baba vére max.
Amikor Levine és Wiener összehasonlította a nyúlvért, a három évvel korábbi anya, és olyan anyák vérével, akik csecsemőjénél hemolitikus vérszegénység (en) [3] lépett fel, azonosságot találtak, amiből Levine arra következtetett, hogy ez a fő oka az újszülöttkori vérrendellenességnek. Levine csak jóval később, az 1960-as években jött rá, hogy a nyúlba injekciózott rézuszmajomvér antitestei nem azonosak az emberéivel, az Rh-faktor elnevezésen azonban ekkor már nem változtattak. Rh-faktor rendszer [ szerkesztés] A vörösvértestek sejthártyájában található egyes fehérjék más sejtekhez ill. sejtalkotókhoz hasonlóan idegen testbe kerülve immunreakciót válthatnak ki. A befogadó test ilyenkor idegen anyagnak (antigénnek) tekinti, és ellenanyagot (antitesteket) kezd termelni az idegen vörösvértestek elpusztítására. In vitro kicsapódási vizsgálattal 20 ilyen fehérjecsoportot találtak, ezeket nevezték el vércsoportoknak. Vérátömlesztés szempontjából az AB0 vércsoport rendszer után az Rh-faktor rendszer a legfontosabb.
A vércsoportokat a vérben található antigének alapján kategorizálják. Azt mindenki tudja, hogy vannak A, B, AB és 0-s vércsoportú emberek, de arra már kevesen tudnak válaszolni, hogy miért tartozunk különböző vércsoportokba. Miért gyakoribb Európában az A vércsoport, és az ázsiaiaknak miért csak a 27 százaléka tartozik bele? Egyáltalán, mi a vércsoportok szerepe? A ma is használt AB0 rendszert Karl Landsteiner osztrák orvos fedezte fel 1901-ben a bécsi egyetemen, miután azt kezdte el vizsgálni, hogy vérátömlesztésnél miért halnak meg egyesek és miért élnek mások. Nagyon fontos felfedezés volt, hiszen így lehet biztosra menni vérátömlesztéskor, hogy a beteg nem hal meg azért, mert rossz vércsoportú vért kap. Nem csoda, hogy Landsteiner később Nobel-díjat kapott. Az orvosok hosszú évszázadokig ördögtől valónak gondolták, hogy vért juttassanak emberi vénákba. Először az 1600-as években mertek kísérletezni ezzel, de az első próbálkozások kudarcra voltak ítélve. Ami nem annyira meglepő, mert az első alkalmakkor még nem embervért kaptak a szerencsétlen betegek, hanem például borjúvért – bele is haltak.