közigazgatás-tudomány üzleties (menedzseri kormányzat) kormányzás: hétköznapokat érintő tevékenység Harold Lasswell "Politics: Who Gets What, When, How? " (1936) alternatívák és közpolitikai döntéshozatal; A kormányzás alternatívák közti döntés a közpolitika tudománya A közpolitika tudománya Sajátosságai: multidiszciplináris tudományág: töb btudományág határán van problémaorientáltság és gyakorlatias jelleg normativitás (hatékonyság és célszerűség vizsgálata) - mikor helyes, amit teszünk, mit kéne tenni, mikor... Intézményesülése: New Deal, jóléti programok; tudatos, célzott állami beavatkozások... akormányzás és a közszolgálat: milyen közsz területeken van korm.
3. Mussolininek mindig igaza van 4. a puskát és tölténytáskát nem azért kaptad, hegy a tétlenségben rozsdásodjék, hanem azért, hogy a háborúban szorítsad. Adolf Hitler: Az NSDAP alapítása az ő nevéhez fűződik. 1889. ápr. 20-án Braunauban született. Bécsben a városról festett képei eladásából élt. Majd jelentkezett a német hadseregbe önkéntesnek a német hadseregbe, és végigszolgálta a háborút. Majd megbízást kapott az újonnan alapuló pártok, szervezetek megfigyelésére. Így került kapcsolatba ezzel a párttal, majd vezetője lett. 1923. nov. 9-én puccsszerű hatalomátvételt kísérelt meg, majd a kudarc után 5 év fegyházbűntetésre ítélték. Landsberg várbörtönében írta meg a Mein Kampf ( az én harcom) c. könyvét. 1924-ben kiszabadult, és röviddel utána újjáalakította pártját. Klinikai értelemben nem volt elmebeteg, de pszichopata volt, torz lelki alkatú személyiség. New deal fogalma de. Alapgondolata a szociáldarvinizmus volt. Szerinte az emberiség történelmét az örök harc, és az örök kiselejteződés jellemzi. Az erős életben marad, a gyengébb elpusztul.
kormányzás": a miniszter a kormányban végrehajtó, és nem a tárca érdekeit kell, hogy képviselje, hajtassa végre, dolgoztassa ki a kormány rendeleteit
egészségellenőrző felügyelet Tartalma alapján - szubsztantív: pl. : egészségügyben kormány szeretné hogy csökkenjen a gyógyszerár, s ezért tesz vmit - procedurális: egyablakos ügyintézés: nem a papírhoz jutás feltételeit mondjuk, hanem hogy hogyan lehet elintézni Eszközei alapján: - materiális: a korm. forrásokat rendel hozzá; vagy: anyagi hozzájárulás az oktatáshoz - szimbolizmus: elveket deklarál; vagy: Lenin: Tanulni, tanulni, tanulni!
Ez szerepel az emberi test fő síkjaiban és tengelyeiben. Gyakran használt melléknevek A helyes jellemzők meghatározásaolyan területek, amelyek a felső vagy alsó végtagot alkotják, alkalmazzák az ilyen mellékneveket a testhez közelebbi, azaz a proximális (proximalis) és ennek megfelelően a disztális (distalis). Ez a testtől legtávolabbi pontok jelzéséhez szükséges. A leírásban olyan definíciókat lehet használni, mint a jobb (dexter), például a jobb kar, a bal (baljós), a bal vese. A méretétől függően, valamivel összehasonlítva, egy nagy (fő) megkülönböztethető, például egy szerv vagy egy kis kisebb méret. Az elhelyezés vagy a sérülés mélységétől függően a felszíni (siperficialis) és a mély (profundus) fogalma bevezetésre kerül. Melyek az emberi test síkjai és tengelyei? Az emberi test tengelyei A fent leírt három anatómiai sík három anatómiai tengelynek felel meg. Ezért ugyanaz a frontális sík frontálisa tengely párhuzamos vele, és vízszintes irányban van. A lehetséges mozgások a végtagok leggyakrabban hajlítás (flexio) és kiterjesztés (extensio) formájában jelentkeznek, de maga a test is lehetséges.
A bőr segít a testhőmérséklet szabályozásában, és a verejték révén eltávolítja a salakanyagokat. A bőrön kívül az integumentáris rendszer magában foglalja a hajat és a körmöket is. Így áttekinthető az emberi test anatómiai felépítése, a funkciók és képek. Hasznos lehet.
Fő feladata a fehérvérsejteket tartalmazó tiszta folyadék, a nyirok előállítása és átadása, amely segíti a szervezetet a fertőzések leküzdésében. A nyirokrendszer a felesleges nyirokfolyadékot is eltávolítja a test szöveteiből, és visszajuttatja a vérbe. 10. Kiválasztó és húgyúti rendszer A kiválasztó rendszer eltávolítja azokat a hulladékokat, amelyekre már nincs szükség az ember számára. Az emberi test anatómiájában a kiválasztó szervek a vesékből, a májból, a bőrből és a tüdőből állnak. A vizeletrendszer része a kiválasztó rendszernek, amely a vesékből, az ureterből, a hólyagból és a húgycsőből áll. A vesék kiszűrik a vért, hogy eltávolítsák a hulladékot és vizeletet termeljenek. Az ureterek, a hólyag és a húgycső együttesen alkotják a húgyutakat, amely rendszerként funkcionál a vizelet elvezetésére a vesékből, tárolására, majd vizelés közben felszabadítására. A vizeletrendszer a testből származó hulladék szűrése és eltávolítása mellett fenntartja a víz, az ion, a pH, a vérnyomás, a kalcium és a vörösvérsejtek homeosztázisát.
A képzőművészetnek sokáig fontos kifejező eszköze volt a drapéria. Baráték Képíró utcai műtermében és később a Kisképzőben én is rajzoltam beállított agyagkorsó és egy asztali tükör köré elhelyezett kelmét, csendélet részeként. A szépen fodrozódó, szeszélyesen kanyargó, szinte függönyszerűen elomló drapéria azonban az emberi alakábrázolása, például egy női akt készítése esetében érvényesülhet a legjobban. Lehet az akár egy szépséges selyemsál vagy bármilyen, rajzpapírra kívánkozó textília. Persze a modern művészet térhódításával fokozatosan kiveszett a művészetből a szépség érzékeltetésének ez a forrása. A XIX. század folyamán, az impresszionizmus kezdeteitől, háttérbe szorult és mára el is tűnt a drapéria a művészi kifejező eszközök kelléktárából. A XX. században egy időre visszatért a szépen lobogó zászló formájában, a diktatórikus társadalmi rendszerek éltek is ennek vizuális lehetőségeivel a nagy tömegeket megmozgató felvonulásokon. Ma már csupán a műtermek zárt világában találhatjuk meg a drapériát; a művészeti egyetem hallgatói a tanulmányaik során a koponyán, gömbön, élő modellen elhelyezett szépséges kelmék esztétikai hatásaival is megismerkedhetnek.
Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, "felvágni" szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága. Gyűjtőfogalom, ami magába foglalja a humán anatómiát, az állatok anatómiáját ( zootómia) és a növények anatómiáját ( fitotómia). Az evolúció kapcsán szorosan kapcsolódik az embriológiához, a komparatív anatómiához és a komparatív embriológiához. [1] Az anatómia felosztható a szabad szemmel látható struktúrákkal foglalkozó makroszkopikus anatómiára, továbbá az apró, mikroszkóppal vizsgálható struktúrákkal foglalkozó mikroszkopikus anatómiára, amibe a hisztológia (szövettan) [1] és a citológia (sejttan) is beleértendő. Ezenkívül beszélhetünk az anatómia testrészek és szervrendszerek szerinti tagozódásáról is; előbbi szerint vizsgálhatjuk például a fejet vagy a mellkast, utóbbi szerint vizsgálhatjuk például az idegrendszert vagy a légzés szervrendszerét.