Ha nem volna mesterség, ki győzné a munkát! Boldog ez az asszony – mondta –, aki más ember hatalma alá vetve ilyen jó lélekkel, zúgolódás nélkül is vidáman végzi köteles szolgálatát! « Elrendelte, hogy tekintélyes pénzösszeget adjanak át neki. " Szent István halála után a vallási és trónviszályok idején Gellért a lázadók kezére kerül. 1046 szeptemberében az egyik reggel, a Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Az úgynevezett pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk, és a püspököt a később róla elnevezett Kelen-hegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai belvárosi főplébánia-templom helyén álló templomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szent László uralkodása idején, 1083-ban avatták szentté István királlyal és Imre herceggel együtt. Istenünk, te a vértanúság győzelmével koronáztad és a halhatatlanság dicsőségével övezted Szent Gellért püspököt.
Szent Gellért püspök vérét hét évig nem tudták lemosni, a szerzetesek végül elvitték a követ. Giorgo Sagredo gazdag kereskedőcsalád fiaként született Velencében, de szülei hamar aggódni kezdtek érte: látszólag gyógyíthatatlan betegség gyötörte. Ezért hát ötévesen, 980-ban szülei a San Giorgio Maggiore-szigeten fekvő bencés kolostorba adták, hogy ha a szerzetesek imái meggyógyítják, Isten szolgálatába adják őt. Giorgo felépült, így tanulmányait a bencések között kezdte meg, és igen tehetségesnek bizonyult. Huszonöt esztendősen már perjellé lépett elő, hét évig oktatott a bolognai kolostori iskolában, majd 1012-ben a velencei rendház apátja lett. Közben édesapját egy szentföldi zarándoklaton megölték az arabok – a fiú ekkor, 995-ben változtatta nevét apja után Gellértre –, nem sokkal később édesanyja is meghalt. Gellért lemondott minden örökségéről, életét az imáknak és a tanulásnak szentelte. Apátként sem találta meg élete célját, egyre inkább elhatalmasodott rajta régi vágya, hogy a Szentföldön terjessze a hitet, ezért 1015-ben hajóra szállt.
Imádkozzunk hozzá! Istenünk, ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáért megadtad a halhatatlanság koronáját, engedd jóságosan, hogy akinek emlékezetét áhítattal üljük itt a földön, annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a mennyben! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. ( Forrás:) További információk:
Szent Gellért Magyarország kereszténnyé válásának kezdetén érkezett hazánkba, ahol Imre herceg nevelőjeként, püspökként segítette a kereszténység megerősödését, ő az első magyar vértanú. A Szeged–Csanádi Egyházmegye fővédőszentje, liturgikus ünnepét szeptember 24-én ünnepeljük. Alakját Budapesten számos emlék őrzi. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Gellér-hegy oldalán látható Szent Gellért egyik legismertebb szobra. A fotó 1953-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 51905) A keresztet magasba tartó első magyar vértanú szobra 1904 óta meghatározó eleme a Gellért-hegynek, ahol a legenda szerint mártírhalált halt (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellértet mint Imre herceg tanítóját ábrázolja a Szent István-bazilikában látható szobor, Stróbl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/) Gellért püspök élete Gellért 977-ben született az itáliai Velencében egy gazdag nemesi család sarjaként. Már életének kezdeti időszakát is csodák övezték. Születése után úgy tűnt, hogy nem fog életben maradni, ezért a szülei elvitték egy szigetre, hogy bencések imádkozzanak érte.
Ám az Adrián egy vihar miatt Póla közelében, a Szent András szigeten kényszerült vesztegelni, itt ismerkedett meg Razina pannonhalmi apáttal. A herceg nevelője Razina rábeszélésére Gellért vonakodva bár, de hajlandó volt Szent István udvarába ellátogatni, hogy majd onnan, a Magyarországon át vezető zarándokútvonalon jusson el céljához. Gellért legendája szerint 1015 májusában érkezett Mór pécsi püspökhöz, majd augusztusban jutott el Fehérvárra, a királlyal 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén találkozott. Prédikációja olyan hatást gyakorolt Istvánra, hogy rávette az akkor 35 éves szerzetest, maradjon Magyarországon, és rábízta fia, Imre herceg nevelését is. Gellért végre lemondott szentföldi terveiről, és végül hét évig maradt az udvarban. Amellett, hogy a trónörököst tanította, diplomáciai ügyekben is eljárt, a magyar király követeként megfordult például Franciaországban. Szent Gellért István király előtt és remeteségben – a Magyar Anjou-legendáriumban. Forrás: Wikipedia Amikor Imre betöltötte 15. életévét, 1023-ban Gellért Bakonybélre vonult vissza, hogy remeteként éljen, minden idejét imádsággal, elmélkedéssel és írással tölthesse.
Itt születtek meg a Zsidókhoz írt levélhez és Szent János első leveléhez szóló magyarázatai, amelyek utóbb sajnos nyomtalanul elvesztek – írja a. István támasza Sokáig nem élvezhette a maga választotta elvonultságot. István király 1028-ban legyőzte a Maros vidékét uraló Ajtonyt, az itteni egyház megszervezését pedig Gellértre bízta. Hatalmas energiával látott munkához és szép eredményt ért el, templomokat építtetett, iskolákat alapított, bejárta a püspöksége területét, tömegesen térítette meg az ottani magyarokat, hirdette az igét és gyógyításaival számos csodát vitt véghez. Írói munkásságát sem adta fel, Marosvárott írta meg élete fő művét, a Nabukodonozor által kemencébe dobatott három ifjú megszabadulásának bibliai történetén alapuló Deliberatiót. István egyik legtehetségesebb, hű segítőtársa volt, és ő is mindig számíthatott a király támogatására. Szembeszállt az utódokkal Első királyunk halála után, 1038-tól viszont utódaival szembekerült. Orseolo Pétert azért ostorozta, mert németbarát politikájától az ifjú magyar egyház függetlenségét féltette: el akarta kerülni, hogy a magyarok a kereszténységet idegen vallásként könyveljék el.
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre – Gellért. A szónoklat után – a legenda szerint – Gellért lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanúság koronáját. Istvánnak nagyon tettszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tartotta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. Miután Imre hercegnek tudása legjavát átadta, 1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle.
Ahmed a Nature cikkében megjegyezte, hogy ugyan a kutatók eredményei szerint az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) is aktiválják a B-sejtes védekezést, az csak a hosszú távú kutatásokból, évekkel később derül majd ki, hogy pontosan mennyi ideig biztosíthatják ezek a sejtek a koronavírus elleni védettséget. Mi a helyzet a mutánsokkal? A sejtes immunitás hossza azért is nagy kérdés, mert más ismert koronavírusok esetében már kiderült, hogy nem tart sokáig – ilyenek például a náthát vagy megfázást okozó koronavírusok. Azonban Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusa a New York Timesnak kifejtette, hogy az emberek nem azért fertőződnek meg újra és újra a náthát okozó koronavírusokkal, mert nem alakul ki a megfelelő immunitás, hanem azért, mert ezek a vírusok gyorsan mutálódnak, így a különböző variánsok ellen egy idő után már nem a B-sejtek sem tudják felvenni a harcot. B sejt és autoimmunitás. Adódik a kérdés, hogy akkor mi a helyzet a SARS-CoV-2 variánsai elleni védelemmel? A New York-i Rockefeller Egyetem immunológusai erre is választ adtak az egyelőre tudományos lektorálás előtt álló, a bioRxiv preprint-szerverén közzétett tanulmányukban.
Falus András: Ahol nincs antitest, ott sejtes immunitás sincs Több mint 850 ezren kaptak idehaza kínai oltást, akiknek bő 90 százaléka az idősebb korosztályból került ki. Egyes vizsgálatok szerint azonban úgy tűnik, hogy a kínai vakcinával oltott idősebb korosztályban nem mindenkinél alakult ki a vírus elleni védettség. Bár a kormány a harmadik oltást pénteken engedélyezte, államilag támogatott antitest-mérés 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
Félrevezetők tehát azok a hírek, amelyek "egészséges" emberek súlyos állapotáról vagy haláláról számolnak be. Lehet, hogy nincs diagnosztizált betegségük, de hogy nem működik kiegyensúlyozottan az immunrendszerük, az egészen biztos. Inkább erről kellene tehát információt gyűjteni: milyen volt az életmódja? Egészségesen táplálkozott, mozgott, szedett D-vitamint? És mindenekelőtt: mennyi stressz érte? Jól ismert tény, hogy a túlzott stressz az egyik legfontosabb egészségügyi kockázati tényező, mégsem megoldott még ennek felmérése, monitorozása a Covid-19 lefutásával kapcsolatban. Pedig lehet, hogy már a vér koleszterin szintjének mérése is sok információt adna – hisz fokozott stresszhormon igény mellett ez az érték megemelkedik a vérben. Index - Belföld - Kásler Miklós ismertette a magyar vakcinák kutatási eredményeit. Számos kutatás kimutatta már a koleszterin szint fokozott kockázatot mutató szerepét Covid során, de ennek pontos magyarázatát még nem sikerült megadni. ( Covid kockázati tényezők) A megoldás bizony lehet a közös ok, a krónikus stresszállapot: egyidejűleg emeli a koleszterin szintet, és növeli a súlyos betegség lefutás esélyét.
Ez valamivel rövidebb, de sokrétűbb immunitást biztosít" – mondja a virológus. Vagyis a fertőzés után mind a háromféle immunitás (nyálkahártya-, sejtes és ellenanyag-immunitás) kialakul. Az oltás még jobb Ezzel szemben annál, akit beoltottak, az ellenanyagok szintje magasabb. Az ő esetükben viszont nem alakul ki nyálkahártya-immunitás. "Mindent figyelembe véve természetesen a vakcinázás a jobb, hiszen az nem okoz betegséget, a fertőzés pedig sajnos igen gyakran súlyos következményekkel jár" – figyelmeztet Rusvai Miklós professzor.