Az állomás a szilvásváradi kisvasút szíve: ide érkeznek a kirándulók tízezrei, itt található a kisvasút vontatási telepe az egészen tekintélyes méretű fűtőházzal, és valaha itt rakodták át a Bükk kincseit nagyvasútra. Szalajka-völgy - csobogó patakok és vízesések világa - Csodahelyek. A kétvágányos állomáson az állomásépületben lehet jegyet venni a vonatokra, a peronokat pedig egy kerítés választja el a jegykiadás helyszínétől – szükség is van rá, mert egy átlagos nyári napon százas nagyságrendben gyűlnek össze az utasok a vonatra várva. A fűtőház a fatelep másik oldalán található, így az állomáson csak az épp forgalomban lévő járművekkel lehet találkozni. Az állomás közvetlenül a falu központjától a Fátyol-vízeséshez vezető út mellett helyezkedik el, így a közelben található étterem, fagyizó, szuvenírárus, de még kerékpárkölcsönző is, így ha valaki nem pont a vonat indulása előtt érkezik, akkor biztosan talál magának elfoglaltságot. Közeli látnivalók: Bobpálya Szilvásváradi lovaspálya Milleniumi kilátótorony A kisvasút oldala a Természetjárón itt érhető el.
Szilva Napok voltak éppen. Az délutáni fő műsornak szánt zenekar szörnyű hamis énekessel, igénytelen zenével igazi olcsó szórakoztatás műfaját képviselte. Az éttermekben tömeg, udvariatlan, siettetős kiszolgálás, vagy még az sem. A fagyizóból eljöttünk, mert nem szólt hozzánk senki, igaz, fél ötkor már nem volt fagyi sem. Az egész olyan, hogy "tudjuk, hogy csak egyszer látunk " érzés. Nem nevezek meg vendéglátó helyet, mert az igazságtalan lenne, de több étteremben is megfordultunk. Csak a természet éri meg, hogy ide látogassunk, de az nagyon. Ez az Ő szerencséjük. Ez az értékelés nem vonatkozik a szállás helyre!! Bővebben Rövidebben
A községbe érkezve keresztezzük a MÁV Füzesabony–Eger–Putnok vasútvonalát Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely mellett. Ettől mintegy 400 méterre újabb vasúti sínpárt keresztezünk, ezúttal a kisvasút végállomásához vezető MÁV iparvágányt. Itt található a kisvasút Szalajka-Lovaspálya állomása is. Innen mintegy 150 méternyire van a főút mellett az autóbuszmegálló. Amennyiben az előbb említett iparvágány után jobbra fordulunk, akkor mintegy 800 méter megtétele után jobboldalt találjuk a kisvasút központi állomását, Szalajka-Fatelepet. Érdemes ide jönni, mert a vonatok nem minden esetben mennek le a lovaspályáig.
Remélem ezzel a bejegyzéssel sem mondok újat, de nem árt átgondolni ezeket az alapvető ismereteket. Azért sem, mert sokszor pont ezekről feledkezik meg az ember, aztán csodálkozik, hogy nem sikerült úgy közölni az információt, ahogyan azt szerette volna. A kommunikáció fajtái • Emberi • Biológiai • Állati Az állati kommunikáció mindenki számára érthető, a biológiai a növényekre vonatkozik, ezeket hagyjuk a biológusokra, és egyéb tudósokra. Ami minket szakmai szempontból érdekel, az emberek közti kommunikáció. Ennek alapvetően két fajtája van: Verbális Non verbális Azaz, szóbeli, és nem szóbeli. Az első nem igényel túl sok magyarázatot, utóbbinak azonban sok formája van, amit munkánk során mi is használhatunk, kihasználhatunk. Most röviden tekintsük át ezeket! Metakommunikáció A nem verbális kommunikáció jelrendszeréhez tartozik, mely a verbális kommunikáció kíséri. Nem önálló nyelvrendszer, nem választható el az emberi nyelvtől, de a kommunikációnak fontos kísérője, segíti a megértést.
Közlő vagy feladó (aki beszél). 2. A címzett vagy vevő (akinek beszélnek). – A feladó és a címzett állandó kölcsönhatásban vannak. 3. A közlemény, az üzenet (részben vagy egészben közös ismeretekre van szükség) 4. Kód. A közleményt kifejező nyelv, vagy jelrendszer. Ennek elemei és szabályai, amelyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek. 5. A kontextus, beszédhelyzet, vagy szituáció. Az a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését. 6. A közvetítő közeg, vagy csatorna – kontaktus. Az információ továbbításának az eszköze (telefonvonal, internet, levegő stb. ). – a feladó mindig az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld. Ahhoz, hogy ez az üzenet mind a két fél számára érthető legyen, szükség van egy közös kódra, amely hatékonyan akkor tud működni, ha létezik egy kontextus, egy összefüggés, a valóság (az, amiről szó van). A kontaktus a fizikai csatornát (auditív, vizuális stb. csatornák) jelenti, a pszichológiai kapcsolatot feltételezi feladó és címzett között.
1. kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A kommunikáció szó latin eredetű. A communicare ige jelentése: közössé tesz, a communicatio főnév amely közzététel, teljesítés, megadás, illetve a gondolat közlése a hallgatóval jelentésben használatos. Maga a kommunikáció tehát tájékoztatást, információk cseréjét jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz segítségével. Kommunikációnak (közlésfolyamatnak) nevezzük bármely jelrendszernek, elsősorban a nyelvnek, az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználását. A jó kommunikációs készség és a helyes, igényes nyelvhasználat a társadalmi érvényesülés alapja. Az Idegen szavak és kifejezések szótárában a kommunikáció négy jelentését találjuk: 1. tájékoztatás, (hír)közlés; 2. hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb. ) útján; 3. ritkán: közlemény; 4. régiesen: összeköttetés, közlekedés, érintkezés. 2. A kommunikáció értelme, használati köre – nagyon gyakran leszűkül a nyelvi kommunikáció fogalmára.
Ősibb, régebbi a verbálisnál, ezért nehezebben kontrolálható. Ösztönös, míg a verbális tudatos. Nem egységes jelrendszer, kultúránként eltérő, adott társadalomban és kommunikációs szituációban van értelmük. Kifejezi a feladónak a címzetthez való viszonyát, a kommunikációs felek csatornához való viszonyát, és a kommunikációnak a környezethez való viszonyát
Ha csak második jelentését vesszük figyelembe, akkor is világossá válik: a lényeg az, hogy valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egy- mással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal. – "Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe" (Augustinus: Vallomások) – így eredetük alapján megkülönböztetjük: – a természetes jeleket, (pl. a füst a tűz jeleként), és a – mesterséges jeleket, (pl. a nyelvek, a jelképek). Az, hogy egy-egy jel mire utal, megegyezés kérdése. A jelekkel foglalkozó tudományág, a szemiotika fejlődése, kutatási eredményei nagyban elősegítették a nyelvi kommunikációs folyamat feltárását, leírását. 3. A nyelvészetben a kommunikációs folyamat tényezőinek meghatározása – Jakobson nevéhez kötődik. Rendszerében 6 tényezőt különített el: a feladót, a címzettet, az üzenetet, a kódot, a kontextust és a kontaktust: 1.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637849951331977527 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)