Az épület leírása Az Izabella u. 6. szám alatti lakóházat a Wellisch Sándor és Gyula építész testvérpár építette 1887-ben, saját terveik alapján. [1] Az épület három utca, az akkori Amazon (ma: Hutyra Ferenc) utca, az Alsó erdősor utca és az Izabella utca sarkán helyezkedik el. Az eredeti dokumentumok szerint a zártsorú beépítésű, ötszög alaprajzú, zártudvaros bérház egy pinceszinttel, egy földszinttel, valamint egy emelettel rendelkezett. A pinceszinten raktárak és fáskamrák voltak. Hirdetés forrása: Ujság, 1943. 19. Izabella utca budapest 2017. évf. 127. sz. p. 14. [ARCANUM] Az alapvetően lakó funkciókra tervezett épület földszintje utca felé néző helyiségeibe eredetileg kiszolgálófunkciókat is rendeltek, a 12 szoba-konyhás lakás mellett 5 üzlethelyiség is helyet kapott itt. Az első emeleten a 6 szoba-konyhás lakáson kívül 6 kétszobás lakás, valamint 2 éléskamra volt. A lakások elrendezése azonos volt, a konyhák minden esetben a belső udvarra nyíltak, míg a szobák az utcára néztek. A 4 db árnyékszék a földszinten kapott helyet.
térképi pontok [1-20] Következő Összesen: 56 Residence Izabella 1060 Budapest, VI. kerület, Izabella utca 61 Térkép | Több info útvonaltervezés: innen ide Dörgicse Borozó 1064 Budapest, VI. kerület, Izabella utca 94 Szent Klára Patika 1077 Budapest, VII. kerület, Izabella utca 33 Siesta Netcafé 1064 Budapest, VI. kerület, Izabella utca 85 Full House Club Étterem 1077 Budapest, VII. kerület, Izabella utca 40 Manchester Dart's Pub 1073 Budapest, VII. kerület, Izabella utca 36 Zabat Étkezde 1077 Budapest, VII. Izabella utca budapest 14. kerület, Izabella utca 34 WiFi Mancheseter Pub 1176 Budapest, VII. kerület, Izabella utca 36 WiFi Residence Izabella 1066 Budapest, VI. kerület, Izabella utca 61 Izabella Kávézó 1065 Budapest, VI. kerület, Izabella utca 83 A+92 Ori Nyomdaipari Bt. Budapest, Izabella utca 48 Plastform Betű- és Formatervezési Kft. Budapest, Izabella utca 80 Pointer-Rp Bt. 1077 Budapest, Izabella utca 2 Procomp-Soft Bt. Budapest, Izabella utca 70 Residence Izabella Rt. Budapest, Izabella utca 62 S-Store Kft.
Wesselényi utca, 47 1077 Budapest Telefon: +36 1 342 2140 email: Nyitvatartási idő: Mo-Sa 8:00-22:00; Su 8:00-21:00 Car bolt - 1114m - Szövetség utca, 25 Egészségügyi ellátás - 670m Oriolus Med Bajnok utca, 13 1063 Budapest
Agca Rómában állítólag egy török maffiózó és a bolgár katonai attasé segítségével tervezte meg merényletét, melyet egy segítőtársával akart végrehajtani. Az volt a terv, hogy Ali Agca lő a pápára, miközben társa egy kisebb robbantássalzűrzavart kelt a Szent Péter téren, hogy a támadók a bolgár nagykövetségre menekülhessenek. A Vatikánt okolja Ali Agca a II. János Pál elleni merénylet miatt. május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a terv ráeső részét, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból négy lövést adott le az audienciát tartó egyházfőre, melyek közül kettő a tömeget, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva a pápának. Agcát az egyházfőt körülvevő hívők és Camillo Cibin, a Vatikán biztonsági főnöke könnyűszerrel lefegyverezte, a sérült egyházfőt pedig a Gemelli Kórházba szállították, ahol hetekig ápolták. János Pál a merénylet ellenére későbbi működése során sem riadt vissza a nyilvános megjelenésektől, még kórházi ágyán megbocsátott merénylőjének, akit 1981 júliusában életfogytiglani börtönre ítéltek. Agca a börtönévek során számos, egymásnak ellentmondó vallomást adott a pápa ellen tervezett merénylettel kapcsolatban, első – feljebb olvasható – vallomása alapján a bolgár titkosszolgálat és a KGB támogatta a török terroristát.
A Bonum TV a Gulf News pánarab portálra hivatkozva adta hírül, hogy a szentté avatott II. János Pál pápa életére törő Ali Agca Egyiptomban találkozni szeretne Ferenc pápával. A Szentatya április 28-án, most pénteken két napos egyiptomi látogatása keretében érkezik Kairóba. Agca úgy nyilatkozott, hogy amennyiben hajlandó vele találkozni Ferenc pápa, úgy ő is útra kel az egyiptomi fővárosba. A Vatikán hivatalosan eddig még nem reagált a kérésre. Az egyik török terrorista csoport egykori tagja 1981. május 13-án lőtt rá Szent II. János Pálra a Szent Péter téren. A merénylet után azonnal elfogták, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. II. János Pál merénylője találkozna Ferenc pápával – 777. 2000-ben az olasz köztársasági elnök kegyelemben részesítette, majd 2010-ben szabadult végleg a börtönből. Szent II. János Pál felépülése után látogatta meg őt római börtönében, és megbocsátott neki. 2009-ben pedig a merénylő bejelentette, hogy az iszlámról katolikus hitre térne, és többször is arról beszélt, hogy szeretné felvenni a papság szentségét.
Szent II. János Pál szerepe már püspökként is kiemelkedő volt azzal, hogy rendkívül értékes és komoly munkát végzett a fiatalok pasztorálásában, és ha kellett, felemelte a szavát a kommunizmus ellen, amivel sikerült kivívnia az akkori lengyel felsővezetés ellenszenvét. Ha figyelembe vesszük, hogy 1980-ban szakszervezetként megalakult a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) szocialista rendszerrel szembeni mozgalma, akkor az is jól látható, hogy ez komoly veszélyt jelentett a kommunizmus ideológiájára, ráadásul ekkor Karol Wojtyla már pápaként tudta támogatni a mozgalmat. A kommunista országok viszonya II. János Pálhoz A Szolidaritás mozgalom térnyerése rövid időn belül felvetette a szovjet intervenció kérdését, ami már megtörtént azelőtt 1968-ban Prágában és 1956-ban Budapesten is. A konferencián Dr. Lukasz Kaminski, a wroclawi egyetem tanára II. A II. János Pál elleni merénylet 40. évfordulójára emlékeznek Lengyelországban | RomKat.ro. János Pál és politika kapcsán arról is beszélt, hogy a pápa, ha szükség volt rá, beleszólt a világon zajló politikai ügyekbe, amit a béke és a kereszténység érdekében tett.
Erre volt példa az 1981-1982-es eset is, amikor levélben szólította fel Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkárt, hogy tartózkodjon egy esetleges lengyelországi beavatkozástól és tartsa szem előtt az emberek érdekét. János Pál pápa Ronald Reagen amerikai elnökkel (Fotó: Wikicommons) Az, hogy ez mennyiben befolyásolta Brezsnyev döntését, nehéz megmondani, különösen egy olyan retrográd nézeteket valló pártfőtitkárról, mint amilyen Leonyid Iljics volt. Az azonban biztos, hogy ez a levél is fontos szerepet játszott a döntésben és a mozgalom ügyét a szovjetek Wojciech Jaruzelski tábornokra bízták. (A be nem avatkozásban szerepet játszott továbbá az is, hogy az afganisztáni műveletek mellett a szovjeteknek kockázatos lett volna Lengyelországba is bevonulni. A szovjet titkosszolgálatok már az 1978-as pápaválasztást is figyelemmel kísérték, ugyanis ilyen esetben szerették volna tudni, hogy kik az esélyesek, milyen irányultsággal, világlátással bírnak és mennyire jelenthet ez problémát a keleti blokk számára.
János Pál békepolitikája, a keleti irányú politikája (Ostpolitik) és a lengyel egyházi lobbi tevékenysége iránt, valamint, hogy milyen támogatást kapnak a keleti blokkban a földalatti egyházak és mit tud erről különösen Varsó? A történelmi realitást alapul véve ki lehet jelenteni, hogy a Szovjetunió valós fenyegetést látott II. János Pálban, aminek bizonyítéka az ellene elkövetett merénylet is. A bolgár és szovjet szál a merényletben Michal Skwara, szintén az IPN munkatársa alapos ügyészi vizsgálat alapján már előadásának elején kijelentette, hogy a merényletet egyértelműen a kommunista országok tervelték ki, azon belül is az ötlet a KGB-től származott, amit feltehetően a legfelsőbb szinteken is jóvá kellett hagyni. A Szovjetunió és Bulgária mellett Törökország került be a képbe, mint harmadik résztvevő, azonban itt nem a török államról, hanem elsősorban az alvilágról van szó, ugyanis a törökök már 1952-ben csatlakoztak a nyugati katonai szövetséghez, a NATO-hoz, így az országban létező alvilági körökből került ki a későbbi merénylő, Mehmet Ali Ağca is.
A KGB, akárcsak a CIA története manapság, a szervezet hivatalos megszűnése és a hidegháború vége után harminc évvel is számos titkos tartogat, nem csoda, ha időről-időre egy-egy vaskos kötet számol be az egykori szovjet titkosszolgálat legérdekesebb ügyeiről. Március 7-én kerül a könyvesboltok polcaira a francia újságíró, Bernard Lecomte KGB – A szovjet titkosszolgálatok története című átfogó munkája, mely nem kevesebbet ígér, minthogy a XX. század eseményeinek tükrében vizsgálja az 1917 és 1991 közti időszakot, a CSEKA megalapításának napjától egészen a hidegháború utolsó pillanatáig. A kötet ide kattintva már előrendelhető, és íme a fülszöveg: " 1917: Cseka néven megalakul a KGB elődje, azaz a szovjet titkosrendőrség, minden idők egyik legpusztítóbb erőszakszervezete. A bosszúálló Lenintől kezdve tömeggyilkosok hosszú sora vonul fel ezen történet véres lapjain: Sztálin, Berija, Jagoda, Dzerzsinszkij, Szerov; de felsorakoznak a kettős ügynökök és a mesterkémek is. Sokak számára bizonyára újdonság lesz a Münzenberg-hálózat, a "cambridge-i ötök", a Vörös zenekar vagy a "Farewell"-ügy krimibe illően izgalmas története.