Az utolsó sorban ismét pozitív hangnemre vált a költő, és a kedvese külsejét dícséri. Mindig itt vagy a picsámba bújva, Vagy az ágyamban, a faszomra húzva, Ebbe a halál is belepusztulna, Ebben a versszakban tovább gyűrűznek a konfliktusok. Zavarja a költőt, hogy a nő túl sok időt szeretne vele tölteni, és ez még annak ellenére is idegesíti, hogy gyakorta töltik az időt ilyen esetekben szeretkezéssel. A harmadik sorban egyértelmű utalást kapunk hősünk ezzel kapcsolatos szorongására. Ha egy erősebb csákótól megrémülök, Ha a szemét állat a képembe röhög, Vagy ha túl sokan vannak a rendelt sörök, Ebben a verszakban a költő gyermeki énje sejlik fel. itt a kedvese, mint egy gyöngéd, védelmező édesanya időződik meg a szmünk elé. Ennek a résznek nagyon meghitt hangulata van. Így szórakoztatta egymást Kosztolányi és Karinthy - Hamu és Gyémánt. A koncert verzióban hallhatjuk is, hogy egyszeri alkalommal, az utolsó sorban a költő a megszokott "Gyönyörűm, nyald ki a seggem! " sort, a "Gyönyörűm, te segíts engem! " sorral helyesttesíti. Jog hogyha van: az én jogom, Enyém itt minden hatalom, A farkam áll, védi a kotonom, Újabb éles váltás.
Egy életre szóló barátság Karinthynak tőle merőben ellentétes személyiséggel bíró ember barátja volt: Kosztolányi Dezső. Noha külsőben semmiben sem hasonlítottak egymásra, alkatban annál inkább: mindketten játékosak, kamaszosan fiús viselkedéssel bírtak, rendkívül érzékenyek voltak. Híresek a közös tréfáik és ugratásaik, például Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című versében a sorok kezdőbetűit összeolvasva ez jön ki: "Nyald ki a seggem Karinthi". Az első világháború kitörése után kinyilvánította pacifizmusát, a Swiftet idéző Utazás Faremidóba című regénye és a Holnap reggel című drámája is háborúellenes motívumokat tartalmaz. A szélsőséges diktatúrák szerinte az emberi ostobaság, a szellemi tunyaság megnyilvánulásai. Kosztolányi Dezső Nyár Nyár Nyár. Regényeiben, humoreszkjeiben, elbeszéléseiben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a fekete humor irányába fejlesztette tovább. 1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála, a neves svéd professzor, Olivecrona műtötte meg. Ebből az "élményből" született a Mennyei riport és az agyműtétre reflektáló Utazás a koponyám körül című regénye.
A sorozat második részében pedig Arany János és Tompa Mihály sírig tartó barátságába adtunk betekintést. A teljes cikk a Hamu és Gyémánt magazin 2017. nyári lapszámában jelent meg. Szerző: Nyáry Krisztián
Napjainkban mindennapos tapasztalat, hogy mind irodalmi-, mind közéletünk súlyos mértékben eldurvult, vulgarizálódott és sok esetben trágárrá vált. Nos, ez kétségkívül igaz is, azonban korántsem csak napjainkra korlátozódó jelenség. Külön elemzés tárgya lehetne, milyen obszcén kifejezésekkel illették egymás személyét a protestáns-katolikus hitvitázó irodalom korában a szemben álló egyháziak, de maradjunk ezúttal csak a modern korban, a 20. századnál. Különösen a nyugatosok voltak a szellemes tréfa és ugratás művelésének nagymesterei. Vegyük például Kosztolányi és Karinthy kapcsolatát. Kuruc.info - "Nyald ki a seggem, Karinthy!" - írta Kosztolányi egy lírai művében + olvasói kiegészítés. Az irodalomtörténeti hagyomány szerint legendás barátság volt közöttük. "Ez a marha volt köztünk a legnagyobb zseni" – mondta Kosztolányi Karinthyról. Ezt a szót használja, hogy "marha" és ezt, hogy "zseni". Persze ennek nemcsak irodalmi, hanem miként az esetek többségében mindig, másfajta oka is volt. Ugyanis Karinthy, Kosztolányi és felesége, Harmos-Schlesinger Ilona között különös szerelmi és irodalmi háromszög volt.
"A nyár az én szerelmem, érte égek, / halálthozó csókjára szomjazom" a kifejezés teljességéről ír, mert Kosztolányi annak a titokzatos képességnek a birtokosa volt, amellyel kézben tudta tartani az olvasót, kényszeríti, hogy azt lássa, amit ő látott s azon a vonalon gondolkodjék, amelyet ő megadott. (Pekár Gyula a tehetségtelen költők jelképe volt akkoriban. ) A két költő barátsága olyan szoros volt, hogy a tájékozatlanabbak gyakran összekeverték őket – annak ellenére, hogy külsőre semmilyen hasonlóságot nem mutattak –, talán ezért is fordulhat elő ez a bizonytalanság az anekdota szereplőit illetően. Akasztófahumor a temetőben Kosztolányi és Karinthy ugyanolyan hévvel rajongtak az akasztófahumorért. Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső élete című könyvében arról ír, hogy egy alkalommal, amikor egymás ugratásával szórakoztatták magukat, és a két évvel idősebb Kosztolányi kifogyott az ötletekből, ránézett Karinthyra, majd határozottan kijelentette: – Akármit mondsz, akármit írsz, te fogsz előbb meghalni.
Nem csak másokat, nagyon gyakran egymást is becsapták. Az egyik kedvencük volt, a telefonos vicc (persze ezeket semelyikük se vette komolyan), Karinthy szinte heti rendszerességgel felhívta Kosztolányit. Sokszor másokat is bevontak a tréfába. Kosztolányi felesége - akinek ezek leírását is köszönhetjük - legtöbbször velük volt és így emlékezik Karinthy "különleges képességeire": "Karinthy egyik erőssége az "e" betűvel való beszéd volt. Valósággal egy bűvész módjára, pillanatnyi gondolkodás nélkül, akár egy óra hosszat képes volt így beszélni, rendkívül fordulatosan.
Később, a kommunista diktatúra éveiben a humor, az ugratás eszközei (a gúnyvers, a paródia és más nyelvi játékok) sok esetben az irodalmi túlélést is jelentették a mellőzött alkotóknak. Update 2015 | Az Irodalomtörténet 1969-es számában találtam a fenti versen kívül még két témába illő dokumentumot. Az alábbi két levél Grätzer Józsefnek, Karinthy Frigyes hajdani "titkárának" a hagyatékából került elő, és része annak a tréfasorozatnak, amelyet Kosztolányi eszelt ki Karinthy szórakoztatására-bosszantására. Ahogy azt a leveleket közlő Hajós Géza írja, "a levél és a levelezőlap szövege a korabeli kisember esengő-sürgető folyamodvány-stílusát imitálja igen finoman". Hajós a levélből kipontozta a trágár-komikus "lényeget", amelyet egyébként Kosztolányi a fent idézett költemény versfőibe is belerejtett. Főtitkárság Budapest, 1926. I. 12. Igen tisztelt titkár uram, bocsánatot kell kérnem öntől, hogy mint ismeretlen zavarom s egy számomra nagyon fontos és sürgős ügyben kérem jóindulatát és hathatós közbenjárását, melynek — egy pillanatra sem kétkedem — bizonyára foganatja lesz, Teljes tisztelettel kérem Önt, legyen szíves a Mesternél nekem egy magánkihallgatást kieszközölni, hogy személyesen előadhassam kérésemet, A nap, vagy éjszaka bármely órája megfelelő lenne, föltéve, hogy a Mestert nem zavarnám túlságosan valamely hosszabb lélegzetű irodalmi munkája megalkotása közben.
Gasztronómia 2018-06-29 A forró nyári napokon nem kívánunk olyan nehéz ételeket, mint a téli zimankóban. A levesek azonban tökéletesek arra, hogy a hőségben csillapítsák étvágyunkat, és pótolják az elveszített ásványi anyagokat a szervezetünkből. A kánikulában kevesen választják a nehéz ételeket, a többség inkább könnyű fogásokra vágyik. Azonban hőség ide vagy oda, enni kell, ilyenkor jöhetnek a gyors és egyszerű levesek, amelyek a folyadék biztosításán túl az étel utáni vágyunkat is kielégítik. Könnyű nyári levesek | Nosalty. Együk bár forrón vagy hidegen, mindenképpen jól járunk velük, pláne, ha a kerületi piac és boltok friss zöldségeiből, gyümölcseiből válogatjuk az alapanyagokat, amelyek teli vannak vitaminnal, rostokkal, és ezekből készítjük el főzés nélkül, vagy minimális hőkezeléssel ezt az öt ínycsiklandó finomságot: 1. Meggyleves vörösborral bolondítva Készítsünk e savanykás, egészséges gyümölcsből hagyományos vagy éppen picit újragondolt levest. Egy biztos, amilyen egyszerű az elkészítése, olyan finom az íze!
Az egyik felét vágjuk kis kockákra, és tegyük félre a hűtőbe. Salátástálban légmentesen lezárt edényben összekeverjük a mentaleveleket, a sherryecetbe áztatott kenyérmorzsát, a kockára vágott dinnyét. Sózzuk, és kb. 2 órán át hűtőszekrényben tartjuk. Tálalásra készen keverjük össze a pácolt dinnyét egy evőkanál olajjal, Espelette borssal és habzó vízzel. 2. Paradicsom-bazsalikomos gazpacho Gyümölcs vagy zöldség személytől függően, a vízben nagyon gazdag paradicsom kiváló fogyókúrás étel. Színes és érett állapotban édes, a paradicsom-bazsalikom keverék ideális lesz egy jó gazpachóhoz. 3. Paradicsom és görögdinnye leves Magas víztartalmának és magas rosttartalmának köszönhetően, amely satietogénné teszi, a görögdinnye és a paradicsom kombinációja ideális lesz főételként, előételként vagy akár a délután folyamán fogyasztani. Nagyon hidegen inni, ez a leves kiváló "fogyókúrás" étel, amely kielégíti a kisebb vágyakat. Hozzávalók 1 tálhoz 2 nagyon érett paradicsom 1 darab magos görögdinnye 5cl balzsamecet 5cl olívaolaj A kívánt állagú vízzel öntsük 4.
Hűtés után tálaljuk tradicionálisan kockára vágott főtt tojással, serrano sonkadarabokkal és kevés olívaolajjal megcsepegtetve. 5. Minestrone A gasztronómiai kitekintésből nem maradhat ki a forró napokra kifejezetten ajánlott minestrone sem. Hiszen könnyű is, nyári is, egyszerű is ez a latinos életérzést sugalló leves. Ráadásul nagyon egészséges, hiszen rengeteg zöldséget tartalmaz. 300 ml paradicsompüré, 2 db szárzeller, 2 db sárgarépa, 2 db újburgonya, 2 db fehérrépa, 1 db mogyoróhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 ek olívaolaj, 1 l zöldségleveslé, 2 marék árpagyöngy (gersli), 100 g reszelt parmezán, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, ízlés szerint só, bors Tisztítsuk és mossuk meg a zöldségeket, majd vágjuk "zsülienre" (gyufaszál méretű darabokra). Ezután futtassuk meg az olívaolajon a mogyoróhagymát, majd adjuk hozzá a kétféle répát, a szárzellert és a fokhagymát. Rövid pirítás után öntsük fel a zöldségleves levével, adjuk hozzá az árpagyöngyöt, és sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Ezután főzzük 20 percig, azután adjuk hozzá a burgonyát és a paradicsompürét.