könyv Holt Költők Társasága Az évszázados múltra visszatekintő, tradícióira és eredményeire büszke Welton Akadémia konzervatív világába egy napon új irodalomtanár ér... Az évszázados múltra visszatekintő, tradícióira és eredményeire büszke Welton Akadémia konzervatív világába egy napon új irodalomtanár ér...
Robin Williams az egyik legkedveltebb és legtöbbször félreértett szórakoztatóművész volt, akit eleinte komikus zseniként ismert meg a világ. Ünnepelt filmjeit a magyar közönség is ismerte és szerette, a mai napig népszerű filmjei közé tartozik a Holt költők társasága, a Jó reggelt, Vietnam!, A halászkirály legendája, az Aladdin vagy a Mrs. Doubtfire. Williams rögtönzőtehetségének köszönhetően számtalan különböző karaktert keltett életre, a Good Will Hunting -béli alakítása az Oscar-díjat is meghozta számára. Géppuskatűzként pattogó humorbombáival mindenkit levett a lábáról, ám a vidám bohócszerep mögött ellentmondásos érzelmek és az önbizalomhiány végtelen mélysége feszült. Dave Itzkoff, a New York Times kulturális újságírója leleplező erejű életrajzában arra vállalkozott, hogy a sikerek mellett felfedje a színészóriás rendkívüli küzdelmét, amelyet az alkoholfüggőséggel és a depresszióval folytatott - ezekről a témákról Williams nyíltan beszélt az előadásai és az interjúk alkalmával egyaránt.
Patetikusan ható, nagy szavak ezek, de ha elkezdenénk sorolni a példákat, az feltehetően hosszúra nyúlna és terjengős idézetekbe torkollna. Hiszen Ulickaja igencsak tömör, a szempontokat gyakran megsokszorozó szöveget tesz le elénk kicsit több mint 600 oldalon... (Nem paradoxon ez? ) Ami még érdekes a könyvben, az maga az a (12. oldalon beharangozott) "filológiai játék", amelynek segítségével a szerző végigvezeti az olvasót az orosz irodalmon a XIX. század nagyjaitól (Puskin, Tolsztoj) a kevésbé ismerteken (Herzen) keresztül és a kéz alatt terjedő gyöngyszemeken át egészen a XX. század végéig, nagyjából Venyegyikt Jerofejev Moszkva-Petuski jáig. Röpködnek a nevek, célzatosan sorakoznak az idézetek, ami talán nem csak a szlavistákat hozza lázba – akik a történet végére érve pironkodva a kimaradt művek felé nyúlnak a polcukon (példának okáért én már ki is készítettem a Luvers gyermekkorá t) –, hanem "az orosz kultúrát illetően szűziesen tudatlan" (596. o. ) közönség is kedvet kap a pótlásra, akárcsak az az amerikai nő, aki Szanyát névházasság útján végül Amerikába segíti.
Creative Commons Rövid név CC Jelmondat Creative Commons develops, supports, and stewards legal and technical infrastructure that maximizes digital creativity, sharing, and innovation. [1] Típus nonprofit szervezet kiadó szerző Alapítva 2001 Székhely San Francisco Ismertebb személyek Lawrence Lessig, alapító Alapító Lawrence Lessig Hal Abelson Eric Eldred Forma 501(c)(3) organization Termékek Creative Commons-licencek Árbevétel 12 563 767 amerikai dollár (2016) [2] 3 267 812 amerikai dollár (2019) [3] 2 006 658 amerikai dollár (2018) [3] 1 639 408 amerikai dollár (2017) [3] A Creative Commons weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Creative Commons témájú médiaállományokat. A Creative Commons ("kreatív közjavak") egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása. Célja [ szerkesztés] A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák.
Bah the humbug, let's get creative! Válasz a fenti kritikára (angolul) BBC to Open Content Floodgates The BBC's Creative Archive project (angolul) Magyar CC fotók gyűjtése a Flickren Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Creative Commons Magyarország Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 152808990 LCCN: nr2004036403 ISNI: 0000 0004 6085 9474 GND: 7565402-7 SUDOC: 158278895 NKCS: kn20080413020 BNF: cb14609270n
A Creative Commons-t igazgatóság és technikai tanácsadó testület irányítja. Licenceit sokan elfogadták, mivel az alkotók átvehetik az irányítást a szerzői jog által védett művek megosztása mellett. Az eredmény egy mozgékony, alacsony rezsi és olcsó szerzői jogi kezelési rendszer, amely mind a szerzői jogok tulajdonosainak, mind az engedélyeseknek előnyös.
A licenc lemondása némi jogi kikötés mellett viszont lehetséges. Ide tartoznak azok az új licencelemek, amelyeket a zeneadatokkal kapcsolatban fejlesztettek és vagy az adatból szolgáltatnak mintát vagy teljesen változatlanul adják tovább az adatot. A Science Commons projekt tratégiákat és eszközöket fejlesztett ki, amelyek a CC-licencek alapján támogatják az open Science-t és megszüntetik a kutatók kutatási eredményeinek web-alapú cseréjének feleslges akadályait. A Creativ-Commons-licenc kritikája A licenc rövidített változata nem elegendő a megértéshez: a mű szavatolt jogainak (például változtatás, továbbadás) teljes megértéséhez további tájékoztató anyagra van szükség, amelyről sok felhasználó nem vesz tudomást. Nehezen egyeztethető össze más licencekkel: problémát az a kikötés okoz, mely szerint a megváltoztatott verzió csak adott licenc, illetve a licenc magasabb aktuális változata alatt jelenhet meg. Ez az eljárás "Copyleft" (a CC-terminológiában "Share Alike") néven ismert és azt a célt szolgálja, hogy megvédje a megváltoztatott verziók szabadságát.