), illetve az angol quotient (hányados) szóból). Halmazdefinícióként felírva: Törtek, törtszámok és racionális számok [ szerkesztés] A racionális szám a hétköznapi szóhasználatban, illetve az elemi matematika területén használt tört v. törtszám fogalmának egy precízebb változata. Egy számot racionálisnak nevezünk, ha felírható a/b tört alakban, ahol a és b is egész számok. A gyakorlatban a "racionális szám" kifejezés általában helyettesíthető a "tört(szám)" fogalmával. Elméletben, köszönhetően a matematika általánosságra és precízségre törekvésének, ugyanakkor a két fogalom nem ugyanaz. Egyrészt a "tört" jóval általánosabb fogalom, a számok felírásának formáját és nem feltétlenül az értéküket írja le. Törteket lehet pl. kifejezésekből vagy függvényekből (vagy akár irracionális számokból) is készíteni. Ezért "tört" helyett rögtön szükségessé válik a pontosabb "törtszám" kifejezés. A tankönyvek általában úgy definiálják ezeket, mint olyan a/b alakú törteket, ahol a, b egészek, és a nem osztható maradék nélkül b-vel (ezek tehát olyan racionális számok, melyek nem egészek).
A matematikában racionális szám nak ( hányados- vagy vegyes-törtszám nak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a / b alakban írunk fel, ahol b nem nulla. Egy racionális számot végtelen sok alakban felírhatunk, például. A legegyszerűbb, azaz tovább nem egyszerűsíthető alak akkor áll elő, amikor a és b relatív prím. Minden racionális számnak pontosan egy olyan tovább nem egyszerűsíthető alakja van, ahol a nevező pozitív ( irreducibilis tört). A racionális számok tizedestört alakja véges vagy végtelen szakaszos (tehát a felírásban egy ponton túl a számsorozat periodikusan ismétlődik). Ez az állítás nem csak a tízes-, hanem tetszőleges, egynél nagyobb, egész alapú számrendszerben való felírásra igaz. A tétel fordítottja is igaz: ha egy szám felírható véges vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban, akkor az racionális szám. Azokat a valós számokat, amelyek nem racionálisak, irracionális számoknak nevezzük. A racionális számok halmazát tipográfiailag kiemelt Q (vagy) betűvel jelöljük (a latin quotiens (hányszor?
A számegyenes kibővítése A nullától jobbra eső számkat pozitív számoknak, a balra esőket pedig negatív számoknak nevezzük. A pozitív számokat a szám elé tett + jellel jelöljük (nem kötelező odaírni) A negatív számokat a szám elé tett – jellel jelöljük (oda kell írni) A + és a – jelet közös néven előjel nek nevezzük. Pozitív számok: +1; +2; +3; +4; … Negatív számok: –1; –2; –3; –4; … A nulla nem pozitív és nem negatív! Számhalmazok A pozitív egész számokat és a nullát közös néven természetes számok nak nevezzük. A pozitív és a negatív egészeket és a nullát közös néven egész számok nak nevezzük. Egész számok a gyakorlati életben: Pozitív számok készpénz, fagypont feletti hőmérséklet, tengerszint feletti magasság Negatív számok: adósság; fagypont alatti hőmérséklet, tengerszint alatti mélység Az egész számok helye a számegyenesen Gyakorlás Vissza a témakörhöz
nem. Így jutunk (pontosabban ezért juthatunk) a "racionális szám" fogalmához. Aritmetika [ szerkesztés] Két racionális szám, és akkor és csak akkor egyenlők, ha A racionális számoknak létezik additív és multiplikatív inverze: Történetük [ szerkesztés] Egyiptomi törtek [ szerkesztés] Minden pozitív racionális szám felírható véges sok különböző pozitív egész reciprokának összegeként. Például: Sőt, minden pozitív racionális számnak végtelen sok ilyen formájú, különböző felírása lehetséges. Ezt az alakot egyiptomi tört nek is nevezzük, mivel már az ókori Egyiptomban is használták, akik egyébként a diadikus törteket is a maitól eltérő alakban írták le. Formális definíció [ szerkesztés] A racionális számok precízen egész számok rendezett párjaként definiálhatók: ahol b nem nulla. Az összeadást és szorzást ezeken a párokon a következőképp definiáljuk: Annak érdekében, hogy teljesüljön az elvárt tulajdonság, definiálni kell egy ekvivalenciarelációt is () a következőképpen: Ez az ekvivalenciareláció kompatibilis a fent definiált összeadással és szorzással.
Azokat a számokat, amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként (osztó nem lehet 0), racionális számoknak nevezzük. Az előbbiek alapján pontosan azok a racionális számok, amelyek tizedes tört alakja véges, vagy végtelen szakaszos. Azok a tizedes törtek, amelyek nem szakaszosak, irracionális számok. Például irracionális számok: 0, 12345678910111213… soroljuk a természetes számokat a tizedes vessző után. 0, 10110111011110111110… mindig eggyel több 1-es van két 0 között. A gyerekek 8. osztályban találkoznak a négyzetgyökvonással, a irracionális számmal, de csak középiskolában szerepel a bizonyítás, hogy ez a szám irracionális. Irracionális szám a π, de ezt nem bizonyítjuk. A racionális számokkal 6. osztályban foglalkozunk, ekkor már negatív törtek is szerepelnek, és végzünk velük műveleteket. Ábrázoljuk a számhalmazokat. A racionális számok halmazának részhalmaza az egész számok halmaza, annak részhalmaza a természetes számok halmaza. Megmutatjuk, hogy bármely két racionális szám között van racionális szám, a számtani közepük.
A racionális számok sűrűn rendezett halmazt alkotnak: bármely két különböző racionális szám között van egy harmadik, (és így végtelen sok). A rendezett halmazok között pontosan a racionális számok halmaza (meg a vele izomorfak) azok, amelyek megszámlálhatóak, sűrűn rendezettek és nincs legkisebb vagy legnagyobb elemük ( Georg Cantor tétele). Valós számok [ szerkesztés] A racionális számok a valós számok halmazának sűrű részhalmazát alkotják, azaz minden valós számhoz tetszőlegesen közel vannak racionális számok. Ugyancsak igaz, hogy a racionális számok pontosan a véges lánctört formájában írható valós számok. Mivel rendezett halmazt alkotnak, a racionális számokat elláthatjuk a rendezéstopológiával. Ez azonos a valós számok rendezéstopológiájának altértopológiájával, továbbá egyben metrikus tér is, a következő metrikával:. E topologikus tér a műveletekkel topologikus testet alkot. A racionális számok topológiája nem lokálisan kompakt. Ez a tér úgy is jellemezhető, hogy az egyetlen megszámlálható metrikus tér, amiben nincsenek izolált pontok.
Éppen ezért érdemes először az evangéliumi elbeszélésre figyelni, ahol Jézus továbbadja küldetését tanítványainak s egy egyszerű gesztussal tanítványira lehel. S lehet: a tanítványoknak ez ott és akkor ugyanolyan érthetetlen volt, mint amilyen érthetetlen nekünk is sokszor a Szentlélek kiáradása, működése. E leheletben azonban valamiképpen visszaidéződik a teremtéstörténetben is olvasható isteni gesztus: az, amikor "az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé". Vagyis a Szentlélek, Isten szent lehelete hasonló módon árad belénk és éltet minket, mint amikor Isten a nem élő anyagból élő lényt alkotott. Zöldág és pünkösdi rózsa – Még termékenységi mágia is volt | Kanizsa Újság. És ez az, ami megtapasztalhatóvá, átélhetővé teszi a pünkösd titkát: a félő, zárt ajtók mögött élő, a hitben és küldetésben elbizonytalanodó tanítványok (gondoljunk csak Tamás vagy Péter történetére) egyszer csak "életre kelnek", kilépnek az addig rettegett környezetük elé és erővel és magabiztossággal kezdik hirdetni a Krisztust, s teszik mindazt, amitől eddig féltek, s ezzel az Örömhírrel jutnak el "a föld végső határáig".
Karácsonykor könnyen érezzük az egyensúlyt a természet és az ünnep között, mert mindkettőben ugyanazt látjuk: sötétség, hideg, éjszaka, és akkor születik valami új. Megváltozik a nap minősége, hosszabbodnak a nappalok, – ezért könnyebb ünnepelni. A húsvét valódi átélése nehezebb, mert a természeti-lelki történés ellentétes, hiszen a természetben nincsen halál, csak újjászületés, feltámadás van. Azt gondolom, a pünkösdöt előkészítő húsvét nem működik még jól a világban: a tojás, a nyúl még fontosabb tartalom a felnőtteknek is, mint a halál és a feltámadás. Az ünneplésben többnyire csak a természet reproduktív ereje jelenik meg, az ember inkább a természetre koncentrál, a kereszténység előtti irányra, és a történéseket érzés szinten még nem vagyunk képesek eléggé feldolgozni. Ugyanis a feltámadás nem fizikai szinten történik meg, a halál után lelki-szellemi új élet jön. Amikor az ember még nem érett ennek megértésére, nem történhet meg a szellemi ébredés, ha a lélek nem tud emelkedni, és kapcsolódni a szellemi inspirációval, nem nyitott a pünkösdi élményre.
De az Igazság, hogy csak benne csendesül el a szíved! "Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura. "