Nem csak tavasszal, és nyáron, hanem ősszel, illetve télen is gyönyörködhetünk a szebbnél szebb virágokban. Mostani cikkünk azért íródott, mert ismételten nagyon sok kérdés érkezett hozzánk, melyek arra irányultak, hogy milyen növényeket érdemes ültetni most. Nézzük tehát! Célunk minden évszakban az, hogy otthonunka díszítse valamilyen szép növény. Természetesen tavasszal, illetve nyáron sokkal könnyebb dolgunk van, mivel a legtöbb növény ilyenkor ontja a virág okat. Azonban léteznek olyan fagy tűrő szépségek, amikkel könnyedén feldobhatjuk környezetünket, az utcákat, akár az egész falut/várost. 7 télálló növény, hogy ez az évszak se maradjon szürke - Praktiker Ötletek. Érdemes időben gondolkozni, ugyanis kora ősszel kell megtennünk a szükséges lép éseket, a fagy ban már nem igazán tudunk ültetni! Az őszi időszakban érdemes gondot fordítanunk azokra a növényekre is, amik fagy érzékenyek, viszont átteleltethetők, ilyen például a legtöbb kertben megtalálható leander ( Leander teleltetése), illetve a muskátli ( Muskátli teleltetése). Zárójelben megtalálhatjátok azokat a cikkeket, amikben mindent leírtunk e két növény teleltetéséről, ezért most nem szeretnék beszélni nektek erről a témáról.
Akár cserépben, akár dézsában neveljük a fákat, a siker kulcsa, hogy alacsony növésűnek kell lenniük. A tűzpiros lombú japán juhar (Acer palmatum) 'Shaina' fajtája még 15 éves korában is csak maximum 2 méter magasra nő. A tűpamacsos törpefenyő 'Varella' fajtája magától kis, tömött, gömbformába rendeződik. 80 cm-es átmérőjével még 15 éves korában is megtartja tökéletes alakját. Ami az ápolást illeti, ezek a minifák kevéssel is beérik, nem sok igényt támasztanak. A gyökerek részére elegendő teret kell hagyni, és a fákat legkésőbb a vásárlást követő évben át kell ültetni egy nagyobb cserépbe. A magas minőségű konténeres növényföld a legideálisabb erre. A legegyszerűbb, ha a tavaszi hajtásnövekedésnél hosszúhatású trágyával látjuk el őket. Szükség esetén egyszerűen visszavághatjuk ezeket a növényeket. Még a törpefenyőket is kis, kompakt, kerek formában tarthatjuk a május közepén növekvő új hajtások megkurtításával. A zöld és a piros verhetetlen kombináció télen. 7 télen virágzó növény, amely megszépíti kertedet a hideg hónapokban. Különösen vonzóak a télre kinn maradó növények, ha nem egyedül árválkodnak, hanem kis csoportokban rendezzük el őket.
Befejezésül öntözzük be az összeültetést, és a későbbiekben locsoljuk rendszeresen a virágokat. 3. lépés: hogyan tálaljuk a legszebben? Az ajánlott növénytársítás más stílusú edényben másképpen mutat, de szépségéből egyáltalán nem veszít. Akkor lesz igazán harmonikus ez a téli hónapokban is mutatós együttes, ha megtaláljuk azt az ültetőedényt, amely a legjobban illik az adott környezetbe. A tojáshéjszínű, ovális kerámia egyszerű vonala, semleges szépsége szinte minden stílushoz jól megy. A terrakotta virágláda a klasszikus, romantikus miliőbe való. Cikkünk az Otthon magazin 2009. novemberi számából közölt részletet. Ízelítő a tartalomból: • Költözz be a munkahelyedre! • Csábítsd be a fényt! • Adventi finomságok 20 perc alatt • Tökéletes társbérlet • Gyönyörű kerámiaburkolatok • Egy tálalószekrény három élete Extra tipp: még több lakberendezési tippet, ötletet találsz a megújult Otthon magazin honlapján: » Forrás: Otthon magazin
Megnyúlt hajtásait csípjük vissza, hogy elősegítsük az újabbak fejlődését. 1. lépés: a növények előkészítése Beültetéskor a cserépből kiütött növény gyökérzetét óvatosan lazítsuk meg, hogy így szétbontva, nagyobb felületen, könnyebben fejlődésnek induljanak az új ültetőközegben. A fiatal gyökérszálak hajtáscsúcsai szívják fel a vizet és a tápanyagokat, és minél erőteljesebben fejlődnek, annál egészségesebben és szebben hajt a növény. Ha megbarnult, sérült gyökereket látunk, vágjuk le azokat, hogy az új helyre csak egészségesek kerüljenek. 2. lépés: helyezzük el őket! Az ültetőedény aljára – különösen akkor, ha nincs vízelvezető nyílása – feltétlenül terítsünk egy-két ujjnyi kavicsot vagy agyaggranulátumot, hogy a gyökereknek ne kelljen pangó vízben tengődniük. Tervezzük meg, hogyan kerüljenek egymás mellé, aztán ültessük a növényeket a helyükre. Az egyes tövek közé szórjunk és tömörítsünk annyi földet, hogy jól kitöltse a hézagokat, és elegendő tápanyagról gondoskodjon a növények fejlődéséhez.
És mondanunk sem kell: tökéletesen télálló. Tavasszal "levélzik", nyáron virágzik Majdnem minden "mintaedényben" találtam a pálmaliliom tarka levelű fajtájából ( Yucca filamentosa 'Golden Sword'). Nem csoda, hiszen szintén őrült stramm növényről van szó, melynek sárga-zöld csíkos, ívben hajló levelei egész évben díszítenek, nyáron pedig a jukkákra oly jellemző, "fagyikehely" virágtoronnyal szédítenek. Tavasszal levélzik, ősszel virágzik Varjúháj virágzásban. Itt a bőrlevélnek már "csak" a leveleit látjuk (a bal szélen). A varjúhájak remekül használhatók edényben is, hiszen strapabíró és mutatós évelők. Közülük például a pompás varjúháj ( Sedum spectabile) fajtái kifejezetten késő nyáron és ősszel, tehát olyan időszakban hozzák rózsaszínű virágaikat, amikor már kezd szegényedni a virágválaszték. Nem magas termetűek, ezért edényben, balkonládában is jól mutatnak. Egész évben szolgálnak, de nem sima örökzöldek Szintén laudáltuk már a pénzlevelű lizinkát ( Lysimachia nummularia), mint ideális balkonnövényt, de most térjünk rá vissza, mert megérdemli.
A legmagasabb lejtőkön és a lapos tetőkön, ahová a tajga már nem hatol föl, a hegyi tundra a jellemző. Dél felé a tajga sűrűbb, összetétele változatosabb, a vörösfenyő a sötét-tajga örökzöld fajaival: luc-, erdei-, szibériai cirbolyafenyővel keverten jelentkezik. Délnyugaton a sötét-tajga és a világos-tajga egyaránt jelen van. Mit mondhatnék a következő tájakról? :Közép-Szibériai fennsík, Altaj, Kínai.... Ásványi kincsek Legfontosabb ásványi kincsei: gyémánt, arany, Norilszk körzetében nikkel és rézérc, az Ilim völgyében vasérc. Itt húzódik a Föld legnagyobb kiterjedésű szénmedencéje (Tunguz-szénmedence). Délen nagy mennyiségben kősó- és gipszkészletek találhatók. Nagyobb tájai Anabar-fennsík (Анабарское плато) Angara-felföld (Приангарское плато) Angara-hegyvonulat (Ангарский кряж) Jenyiszej-hegyvonulat (Енисейский кряж) Léna–Angara-fennsík (Лено-Ангарское плато) Léna-felföld (Приленское плато) Putorana-fennsík (плато Путорана) Sziverma-felföld (плато Сыверма) Tunguz-felföld (Тунгусское плато) Viljuj-felföld (Вилюйское плато) Források
A Putorana-fennsík középhegység jellegű, több mint 250 000 km² területű tájegység, fennsík Közép-Szibériában, a Tajmir-félszigettől délre, kevéssel az északi sarkkörön túl; a Közép-szibériai-fennsík északnyugati, legmagasabbra emelkedő része. Közigazgatásilag Oroszország Krasznojarszki határterületének Evenki- és Tajmiri Dolgan-Nyenyec járásához tartozik. A fennsíkon nincs sem épített út, sem állandó település. Központi, érintetlen vidéke természetvédelmi terület, melyet 2010-ben felvettek az UNESCO Világörökség listájára. Területén vezet át a tajmiri rénszarvasok vonulási útja, és itt él a Föld egyik ritka emlősállata, a havasi- vagy szibériai juh putoranai alfaja. Közép-Szibériai fennsík - frwiki.wiki. A putorana jelentése jukagir nyelven: 'csúcsok nélküli hegyek', evenki nyelven: 'meredek partú tavak vidéke'. Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia
Nyomokban néhol nyugaton is látható, de egyébként több ezer méter mélységben húzódik. Az óidőben a területet többször tenger öntötte el, lerakódott üledékeiből vastag ( kambrium, szilur) mészkő- és dolomit rétegek képződtek; a tenger visszahúzódásai után a karbon – perm időszakban kiterjedt széntelepek alakultak ki (Tunguz-szénmedence). Közép szibériai fennsík. A perm és a triász időszakban hatalmas erejű vulkáni tevékenység lépett fel, a feltörő óriási mennyiségű magma benyomult az óidei üledékes kőzetekbe, a felszínt pedig vastag lávatakaróval fedte be. A felszínen így kialakult bazalt trapp részei ma a Közép-szibériai-fennsík északi tájain, – legépebben a Putorana-fennsíkon –, kisebb mértékben a nyugati szélein maradtak meg és védték meg azokat a lepusztulástól. A középidőben újabb szénképződés következett be. A középidő végét jellemző, majd később, még a jégkorban is folytatódó emelkedés Közép-Szibéria különböző részeit eltérő mértékben érintette. Az emelkedés során a korábbi helyett új völgyhálózat jött létre, a folyók mélyen bevágódtak, és teraszok sokasága alakult ki.
Ez vonatkozik több természetvédelmi amely természetvédelmi terület Közép-Szibéria és a természetvédelmi, a Tunguzka. Geológia A fennsík a szibériai Trapps része, egy hatalmas geológiai régió, amelyet egy nagy vulkánkitörés hozott létre körülbelül 250 millió évvel ezelőtt a perm és a triász geológiai periódusok között. A fennsík gazdag ásványi anyagokban és energiaforrásokban: arany, gyémánt, vas, szén, kőolaj, földgáz. Növényvilág A közép-szibériai fennsíkot főként tajga ( fenyő, vörösfenyő stb. ) Borítja, amelyet észak felé haladva fokozatosan erdős tundra, majd tundra váltja fel. Ez utóbbit talajszintű növényzet jellemzi, amely mohákból, páfrányokból és cserjékből áll. Gazdaság A fennmaradó erőforrások ellenére a fennsík alig lakott, rendkívüli éghajlata és a fő településektől való távolsága miatt.