Az AstraZeneca első adagjára anafilaxiás reakcióval reagáló személy. Az kórelőzményben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (nicillin) vagy védőoltással kapcsolatos allergias (anafilaxiás) reakció. Várandósság. Várandósság a második oltás után minimum 2 hónappal tervezhető. Szoptatás: nem ismert, hogy a vakcina kiválasztódik-e az anyatejbe. Akik kockázati csoportba tartoznak és igénylik az oltást a szoptatás ideje alatt is megkaphatják. Cikkek ebben a témában: Astra Zeneca: vérrögök alakult ki az oltás után AstraZeneca: a vakcina jobb, mint a koronavírus Európai Gyógyszerügynökség: az Astra Zeneca vakcina biztonságos AstraZeneca oltási reakciói Oltás beadása után jelentkező reakciók lehetnek: fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés. Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.
Mit jelent, hogy az Astra Zeneca vektorvakcina? Milyen esetben, kiknek nem ajánlott beadatniuk az AstraZeneca oltást? Mit tartalmaz az AstraZeneca vakcina? Az AstraZeneca a Moderna a Pfizer vakcinájával ellentétben nem mRNS-vakcina, hanem vektorvakcina, aminek a lényege, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, szaporodásra nem képes vírusba, azaz vektorvírusba ültetve juttatják be a szervezetünkbe. Az immunrendszerünk fellép a vektorvírus ellen, vagyis immunválaszt vált ki. Az AstraZenaca vakcinájában a SARS-CoV-2 (ChAdOx1-S) tüske fehérjét kódoló vektorvírus egy csimpánz adenovírus. (A Szputnyik V vakcinában ezzel szemben egy humán eredetű náthavírus a "hordozóvírus". ) Kinél alkalmazható az AstraZeneca védőoltás? Az AstraZeneca 18 éves és idősebb személyeknél alkalmazható. Az oltóanyag megbetegedést nem okozhat. A szövődményekkel járó illetve súlyos lefolyású halállal végződő betegség kialakulása ellen nyújt védelmet. A koronavírus elleni védelem kialakulásához 2 adag, 4-12 hét különbséggel beadott vakcina szükséges.
Amikor az európai szabályozóhatóságok kijelentették, hogy az oltás előnyei meghaladják a kockázatokat, a legtöbben feloldották az oltóanyag felfüggesztését – bár több helyen bizonyos életkori korlátozást vezettek be a vakcinára – írják Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A második, svédországi kutatás pedig azt állapította meg, hogy a védőoltás legalább kilenc hónapig további védelmet nyújtott azok számára, akik korábban már megfertőződtek a koronavírussal. Az első tanulmány szerint, amely több mint 22 ezer koronavírus-fertőzésen ismételten átesett résztvevővel készült, a védőoltás csökkentette a tüneteket, a kórházi kezelés vagy a halálozás kockázatát. "Folyamatos vita folyik arról, hogy a korábban megfertőződött személyeket be kell-e oltani. Eredményeink arra utalnak, hogy a vakcina előnyei messze felülmúlják a lehetséges kockázatokat, és alátámasztják a védőoltás - beleértve a teljes vakcinasorozat - szükségességét a korábban SARS-CoV-2-fertőzésen átesett páciensek körében" - mutatott rá Julio Croda, a brazil Mato Grosso do Sul Szövetségi Egyetem tudósa, a tanulmány szerzője. A második, csaknem 3 millió ember bevonásával végzett kutatás megállapította, hogy egy korábbi fertőzésből eredő immunitással rendelkező személynél egy oltás beadása 58 százalékkal csökkentette az újrafertőződés kockázatát két hónappal később.
Két adag oltóanyag pedig 66 százalékkal csökkentette a megfertőződés kockázatát. Összességében a két tanulmány kulcsfontosságú adatokkal szolgál a vakcinák hatékonyságáról a korábban megfertőződött páciensek esetében, és kiemeli a védőoltás előnyeit, függetlenül attól, hogy valaki átesett-e koronavírus-fertőzésen. A szakértők szerint az eredmények segíthetnek a globális oltási stratégiák kialakításában is.
Ennél pontosabb módszer, ha rendelkezésre áll kontrollcsoport, ilyen volt Káslerék vizsgálata, de mint a most megjelent tanulmány szerzői is megjegyzik, a két módszer eredményei, legalábbis a közös, nyárig tartó időszakot tekintve, egybevágtak. A kutatók az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataiból tudták kiszámolni, hogy az adott héten hányan kapták meg a második (az egydózisú Janssen-vakcina esetén az egyetlen) oltásukat, de mivel a teljes védelem kialakulásához két hétre van szükség, ennyivel elcsúsztatták az átoltottsági adatokat. (A csak részlegesen oltottakkal nem számoltak. ) A fertőzöttségi adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatbázisából nyerték ki, amely minden igazolt esetet összeköt az oltottsági adataival, azaz ebből tudni lehet, hogy a fertőzöttek, ha oltva voltak, milyen típusú vakcinával, hány adaggal, és pontosan mikor. A tanulmány fő megállapításai: Eleinte mind a hat vakcina magas szintű védelmet biztosított minden korosztályban, egyedül a kínai vakcina hatékonysága kisebb némileg az idősek esetében.
Több százezer ember haláláért felelős az a nemzetközi kampány, amely az az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat által közösen előállított vakcina ellen indult – kockáztatta meg a BBC -nek adott interjúban a fejlesztésben részt vevő egyik kutató, Sir John Bell, az Oxfordi Egyetem professzora. Bár az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat által közösen előállított védőoltás igazi brit sikersztorinak számított az oltási kampány kezdetén, a londoni kormány tanácsadói később más típusú vakcina beadását javasolták a 40 évesnél fiatalabbaknak a rendkívül ritkán fellépő vérrögképződéses esetek miatt. Azután, hogy ezek az aggályok nyilvánosságra kerültek, több országban – köztük Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, Írországban, Dániában, Norvégiában, Bulgáriában, Izlandon és Thaiföldön –felfüggesztették a vakcina alkalmazását. Mindez annak ellenére történt, hogy az Európai Gyógyszerügynökség hangsúlyozta, hogy az AstraZeneca vakcinájának az előnyei messze felülmúlják az esetleges kockázatokat, közli a lap.
A közösségben egymás támogatásával és a Budai KardioKözpont szakmai hátterével kap hasznos tanácsokat! Facebook csoport: Szívbetegséggel - teljes életet Facebook oldal: Kardioközpont dr. Müller Gábor belgyógyász, kardiológus C3 Holter EKG dr. Vaskó Péter kardiológus, belgyógyász
És ez gyakran végzetessé is válik. Angina pectoris Amikor a mellkasunkban szorító, éles fájdalmat érzünk, ami kisugárzik a nyakunk, a vállunk, a hátunk vagy akár a gyomrunk tájékára, és ez a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, akkor angina pectoris -ról beszélhetünk. Ez a fájdalom azt jelzi, hogy a szív saját vérellátásában átmeneti zavar állt elő, a szív már nem kap elég oxigént és energiát. Kiválthatja valamilyen betegség (például magas vérnyomás, pajzsmirigyzavar), de akár erős stressz, hirtelen fizikai megterhelés is. Ha valakinél jelentkezik ez a görcsös fájdalom, de még nem volt komolyabb szív- és érrendszeri betegsége, az igyekezzen mielőbb orvoshoz menni, és megtalálni a probléma okát. Kezelés hiányában ugyanis akár szívinfarktus is kialakulhat. Az angina pectoris oka igen összetett lehet. Szív környéki szúró fájdalom. Akinek már volt keringési betegsége, az tudja, hogy milyen gyógyszert kell használnia a görcs megszüntetésére, mit kell tennie. Halálos szorítás Amikor a mellkasunkban olyan erős fájdalom jelentkezik, hogy mozdulni sem tudunk, kiver a verejték, teljesen elgyengülünk, hirtelen nagyon rossz lesz a közérzetünk, és a fájdalom nem enyhül, akkor az már valószínűleg nem angina pectoris, hanem akár szívinfarktus is lehet.
A kontaktlencsébe zárt ketotifen hatóanyag nem új. Magyarországon is forgalomban van ketotifent tartalmazó szemcsepp. A készítmény vényköteles, azt az orvosok a szezonális allergiás kötőhártyagyulladás kezelésére rendelhetik. A ketotifen használata enyhíti a szemet érintő allergiás panaszokat, így a szúró érzést, szemviszketést és a szemkivörösödést. Magyarországon még nincs allergiaellenes kontaktlencse Kanadában és Japánban már kapható a ketotifenes lágy kontaktlencse, és az USA gyógyszerügyi hatósága, az FDA is engedélyezte annak forgalomba hozatalát a tengerentúlon. Mellkas közepén szúró fájdalom! (reggelről, hosszabb sétakor) Mi lehet ez?. A ketotifenes kontaktlencse egyelőre hazánkban, csakúgy, mint a világ számos pontján még várat magára, de úgy tűnik, hogy a gyógyszeres kontaktlencsék már a közeljövő "zenéjét" és kényelmét jelentik. Dr. Budai Marianna PhD. szakgyógyszerész Forrás Forrás: