A passió, mint Krisztus szenvedéstörténetét bemutató zenemű, a középkorban alakult ki. Sokan nyúltak a műfajhoz a zeneirodalom legnagyobbjai közül is. Ha passióról beszélünk azonnal Bach utolérhetetlen Máté vagy János-passiója jut eszünkbe. Ezek az örökbecsű alkotások csak kivételes zenei együttessel szólaltathatók meg. Azonban egyházunk megtalálta azt a megszólaltatási formát, amellyel Krisztus drámája kisebb együttesekkel is megvalósítható. Opera | Online jegyvásárlás. Márk evangéliumának 14, 1-15, 47 szakaszát Werner Alajos zenetörténész-pap – egyházi karnagy, a magyar egyházi zene megújítója, gregorián dallamok felhasználásával dolgozta fel passió formában. Mi a Szentlélek templomban ezt a Werner Alajos változatot ismerjük, amely vegyeskarra és recitativo szólókra íródott. Ismerjük, hiszen évek óta felhangzott templomunkban virágvasárnapján. Most 2012. április 1-én, a virágvasárnapi passiót, Hencz József zeneszerző tanította be és vezényelte. Bár a felújított előadás hagyomány szerint most is a virágvasárnapi liturgia része volt, ezúttal azonban katartikus hatást váltott ki a szentmisén jelenlévő hívekben de érzésünk szerint a közreműködőkben is.
: Martin Haselböck 2007. április 2. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – J. Bach: János-passió, BWV 245; km. : Collegium Vocale Gent, Christoph Prégardien (Evangélista), Konrad Jarnot (Jézus), Camilla Tilling, Ingebirg Danz, Jan Kobow, Peter Kooij (ének); vez. : Philippe Herreweghe 2007. április 6. : Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Lothar Odinius, Ruth Ziesak, Monica Groop, Carsten Süss, Oliver Widmer (ének), Nemzeti Énekkar (karig. : Antal Mátyás), a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karig. : Thész Gabriella); vez. : Schiff András)
Krisztus szenvedésére a keresztény egyház a Húsvét ünnepét megelőző napokban emlékezik az evangélisták írása (Passio Domini nostri Jesu Christi – A mi Urunk, Jézus Krisztus szenvedésének története) szerint. A Jézus életének eseményeit elbeszélő utolsó szakasz (az elárultatástól a kereszthalálig) a böjti időszak utolsó hetében, a virágvasárnappal kezdődő nagyhéten hangzik el a misében evangéliumi olvasmányként. A Húsvét a keresztény egyházban az ünnepek ünnepe, már a korai századokból maradtak fenn írásos dokumentumok, amelyek megörökítik a nagyheti szertartásokat – s benne a passió felolvasását. Nagy Szent Leó pápa az V. század közepén rendelte el a szenvedéstörténet elhangzásának liturgikus helyét: virágvasárnapra és nagyszerdára a Máté-passiót, nagypéntekre pedig a János-passiót jelölte ki. A X. századra kialakult gyakorlat szerint mind a négy evangélista szövege elhangzik, a nagyszerdára előírt Máté-passiót a Lukács evangélista szerinti elbeszélés váltotta fel, nagykeddre pedig a Márk-passió került.
A Máté-passió mindezen síkok összeforrásának egyik csúcsa, mely elsősorban kérdéseket fogalmaz meg, és nem válaszokat kínál fel. A mű többszöri meghallgatása, továbbá a szöveg elemzése és megértése teszi csak lehetővé azt, hogy elmélyedjünk ennek a mesterműnek az értékeiben és gazdagságában. A formán és tartalmon túl végig jelen van a teológiai vonal, mely ezeket meghatározza. A teológiai kérdésekre részben reflektálnak a szabad szövegrészek. A hallgatóság a történések részese lesz, hiszen a korabeli lutheránus közösségek által ismert korálok elősegítik az evangéliumi szövegek értelmezését és cselekvő megértését. Az előadásban szó lesz a zeneszerzői síkról, a mű szimbolisztikájáról és annak az elbeszélt történettel való kapcsolatáról. A hangszerek szerepének ismertetése, a szólisták és számok jelentéstartalma, valamint a forma kielemzése egy sokkal tudatosabb és intenzívebb zenei élményt feltételez. " – áll a közleményben. Július 10-én este nyolc órától a Csíki moziban vetítik az Erbarme Dich – Matthäus Passion Stories ( Irgalmazz nekem – Máté-passió-történetek) című, 2015-ben készült holland dokumentumfilmet, a produkció rendezőjével, Ramón Gielinggel a vetítés után találkozhat a csíkszeredai közönség.
A protestáns passió-oratóriumoknak szembetűnő jellegzetessége a korálok használata. A reformáció egyik alapelve volt a gyülekezet bevonása az istentiszteleti éneklésbe. Ezáltal a hívek nem csupán "hallgatói" voltak az istentiszteletnek, hanem annak aktív résztvevőivé váltak. A korálok hivatottak közvetíteni a gyülekezetnek, vagyis Krisztus egyházának gondolati, érzelmi reakcióit az istentiszteleten elhangzottakra, vagy éppen összefoglalni egy-egy teológiai alapvetést. A német passiókompozíciók többsége istentiszteleti használatra szánt liturgikus zene, a korálok beillesztése és a szigorúan megtartott bibliai szöveg így összecseng a lutheránus egyházzene elvárásaival. A műfaj történetének legjelesebb alkotása kétségtelenül Johann Sebastian Bach két fennmaradt passiója, az 1724-ben bemutatott János-passió és a Máté-passió, amelynek első előadása valószínűleg 1727-ben volt, bár erről dokumentum nem maradt fönn. E két nagyszabású mű a kor teljes egyházi és világi zenéjének formavilágából merít.
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Vers magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: csütörtök, 2017. november 9. Nézettség: 476 Tetszik 1 megjegyzés | 1 / 1 oldal Reád gondoltam - Dr Wass Albert vers WASS ALBERT KÉT VERS MIHI 2015 WASS ALBERT 1 A VERS 2 MIÉRT MIHI 2015 WASS ALBERT HÁROM VERS MIHI 2015
Hirdetés Jöjjön Wass Albert: Mert nagyon szeretlek verse. Az egyik legszebb magyar szerelmes vers, amelynek sorai mögött mély érzelmek állnak. Egy megható szerzemény a szeretet összekötő erejéről. Az erdélyi magyar író és költő gyönyörű verssorokkal örvendeztetett meg minket. A szép hasonlatok igen meghitt hangulatot képesek varázsolni. Árad a szeretetet Wass Albert művéből, amelyet érdemes kedvesünknek is felolvasni! Íme Wass Albert: Mert nagyon szeretlek Könnycsepp a szempilládon este: én vagyok. Én vagyok az a kíváncsi csillag, mely rád kacsingat és rád ragyog. A csók, a csókod, az is én vagyok. Végigálmodom az álmodat, ölelésedben én epedek el, csak én tudom minden kis titkodat. A kulcs vagyok, mely szíved rejtett zárjait kinyitja, s a nyíl vagyok, amely sivítva holttá sebzi vágyad madarát. A dal vagyok, mely belőled zokog holt mámorok tört ívén át az éjbe: s én vagyok az a sápadtság, amit éjfél után, ha bálból jössz haza, rád lehel a sarki lámpa fénye. Köszönjük, hogy elolvastad Wass Albert költeményét.
Mi a véleményed a Mert nagyon szeretlek írásról? Írd meg kommentbe! Youtube – Wass Albert: Mert nagyon szeretlek
Valahol fönt a magos ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok s a víz szalad és csak a kő marad, Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad. Wass Albert legszebb versei összeállításunk folytatódik Vizek felett Ó Istenem, de könnyű volna az élet-terhek hordozása, ha tudnám azt, hogy minden könnyem Valakinek mosolygása. Ha tudnám azt, hogy minden álmom, amit az élet szétzilál, valakinek valóra vál és lelkem minden barázdája, amit a sors naphosszat árkol: neki lenne boldogsága. Ha tudnám, azt, hogy amíg bírom, minden ütést érette adnak. Lélekölő fekete éjek az Ő álmain virrasztgatnak, minden derékba tört reményem, őrlése száz malomkeréknek: minden, amit reám mérnek: simogatás egy Sortestvérnek.
de azért mégis áll. Fennszóval hirdeti, hogy nincs halál, csupán az élet színe-változása. Vörösen ál... Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon járunk, ne rezzenjen egy kis levél se meg, ma lelkem olyan mint a tó:legkisebb rezzenéstől a templo... Elindul újra a mese! Fényt porzik gyémánt szekere! Minden csillag egy kereke! Ezeregy angyal száll vele! Jön, emberek, jön, jön az égbőlIsten szekerén a mese! Karácsony készűl, emberek! Szép... Szerelemisten: Te vagy a Szentség ezen a földön. Szerelem-Isten: a szívemet Neked őrzöm. Te vagy a világ örök meséje. A mi szerelmünknek Te vagy az eleje, Te vagy a vége. Belőled indul mi... Fűben, virágban, dalban, fában, születésben és elmúlásban, mosolyban, könnyben, porban, kincsben, ahol sötét van, ahol fény ég, nincs oly magasság, nincs oly mélység, amiben ő benne nincse...