2020. július A Budavári Palota Szent István-terme a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő jelentőségű teljesítménye volt. A Hauszmann Alajos, Thék Endre és Zsolnay Vilmos nevével fémjelzett reprezentatív helyiség, amely a háborús pusztítások miatt teljesen megsemmisült, a Nemzeti Hauszmann Program keretében születik újjá, jövő augusztusban pedig megnyílik a látogatók előtt. A legendás terem történetébe az Újságmúzeum érdekes cikke nyújt betekintést. Az egykori Szent István-terem - A FSZEK Budapest Gyűjtemény engedélyével 1897 októberében az alábbi rövid közlemény jelent meg a lapokban: "Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be. " Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt, elkészülhet az a pompás terem, amelynek berendezéseit 1900-ban a párizsi világkiállítás közönsége is megcsodálhatott, ahol a terem elnyerte a nagydíjat.
A nagyméretű, nem bontható elemek aranyozása jelentette a gyártási folyamat utolsó részét. forrás: @szentistvanterem Facebook oldala A most elkészült különleges szépségű csillárok és falikarok hamarosan újra beragyogják az újjászülető Szent István-termet, a Budavári Palota csodáját, amit a nagyközönség augusztus 20-tól tekinthet meg a Budavári Palota újjáépített déli összekötő szárnyban.
A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A parkettát a terem széleinél a falburkolat alá befutó, geometrikus mintájú díszcsík kíséri. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag első osztályú, csomómentes, előgőzölt kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak. A mennyezet igazi különlegességét adják a kazettákba illesztett Zsolnay pirogránit lapok, amelyek különálló képekként is értelmezhetők. A mennyezet egy részlete (Kattintson a képre a galériáért! ) Forrás: Várkapitányság/Karasz A terem rekonstrukciójának következő szakaszában a pazar falburkolatot alakítják ki: a 2, 4 méterig magasodó faragott díszítéses, aranyozott faburkolatot a felső sávban aranyhímzésű szövettel burkolt részek egészítik ki egészen 5 méteres magasságig.
Bővebb ismertető A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására - vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor. Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeiktől és a lelkiállapotuktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ezt igazolják. A test lázadása személéletesen mutatja be, hogy milyen károkat okozhat az érzelmek elfojtása, milyen pusztítást okozhat az, ha nem vagyunk képesek kifejezni az érzelmeinket. Dr. Máté Gábor tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit.
Hiszen a rák mellett számos krónikus betegség, mint például a szívinfarktus, a szklerózis multiplex vagy a cukorbetegség kiváltó oka is lehet a stressz. Mindnyájan úgy próbálunk élni, hogy csökkentsük a minket érő stressz hatását. A test lázadása abban segíthet, hogy csökkentsük a folyamatos stresszt, melyet mi magunk hozunk létre, anélkül hogy tudatában lennénk, életünk minden egyes napján. Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire. A szerzőről DR. MÁTÉ GÁBOR művei Máté Gábor (Budapest, 1944. január 6. –) magyar születésű kanadai orvos. A függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozik. Széles körű elismertségnek örvend az ADHD (figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar) területén végzett munkája és a témáról alkotott egyedi nézőpontja miatt, valamint azért, mert szilárd meggyőződése (amelyet egyébként tudományos kutatások konkrét eredményeivel is alátámaszt), hogy az elme, a tudat, a lélek egészsége nem választható el a test egészségétől.