Azzal, hogy 1978. október 16-án Karol Wojtylát megválasztották Róma püspökének, egészen új "politikai helyzet" állt be, ugyanis lengyelként olyan valaki lett Szent Péter utóda, aki a vasfüggönyön túlról származott, felkavarva az állóvizet a szovjet blokkon belül is. II. János Pál pápává választásának negyvenedik évfordulója alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a lengyel Instytut Pamieci Narodowej szervezett konferenciát a Parlamentben, ahol külön szekcióban foglalkoztak ennek politikai oldalával is. A történelmi keretek Az 1961-től 1989-ig meglévő Berlini fal volt az egyik szimbóluma annak a kelet-nyugati megosztottságnak, amit az Egyesült Államok és a Szovjetunió dominált. A KGB története egyben a teljes XX. század történelme - Ectopolis Magazin. Ebben a kettős helyzetben kellett valahogy a keresztény egyházaknak helytállni a keleti blokkon belül és a kommunista országokban, persze korlátok közé szorítva, sok helyen erős elnyomásban. 1978. október 16-án hatalmas meglepetésre lengyel pápát választottak meg a Vatikánban, aminek hatalmas jelentősége volt, mert ezzel Lengyelország, tágabb értelemben pedig a szocialista országok több figyelmet kaptak egyházi szempontból is.
A Bonum TV a Gulf News pánarab portálra hivatkozva adta hírül, hogy a szentté avatott II. János Pál pápa életére törő Ali Agca Egyiptomban találkozni szeretne Ferenc pápával. A Szentatya április 28-án, most pénteken két napos egyiptomi látogatása keretében érkezik Kairóba. Agca úgy nyilatkozott, hogy amennyiben hajlandó vele találkozni Ferenc pápa, úgy ő is útra kel az egyiptomi fővárosba. A Vatikán hivatalosan eddig még nem reagált a kérésre. Az egyik török terrorista csoport egykori tagja 1981. május 13-án lőtt rá Szent II. János Pálra a Szent Péter téren. A merénylet után azonnal elfogták, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 2000-ben az olasz köztársasági elnök kegyelemben részesítette, majd 2010-ben szabadult végleg a börtönből. Szent II. János Pál felépülése után látogatta meg őt római börtönében, és megbocsátott neki. 2009-ben pedig a merénylő bejelentette, hogy az iszlámról katolikus hitre térne, és többször is arról beszélt, hogy szeretné felvenni a papság szentségét.
1981. május 13-án a vatikáni Szent Péter téren a kurd Mehmet Ali Agca fegyverrel sebesítette meg a pápát. II. János Pál rengeteg vért vesztett, de túlélte a merényletet. Amikor II. János Pál pápa a szokásos audenciája miatt áthaladt hívei lelkes tömegén, Mehmet Ali Agca 17 óra 17 perckor négyszer is rálőtt egy 9 milliméteres félautomata pisztollyal. Egy lövés a gyomrát, egy másik egy milliméterrel a szíve mellett találta el, egy a jobb mutatóujját és egy a jobb karját. (Két járókelő is megsebesült. ) Agca ezután a fegyvert egy teherautó alá dobta, de a vatikáni biztonsági őrség főnöke, Camillo Cibin, valamint egy apáca és több járókelő megállította és megakadályozta, hogy elmeneküljön. A pápa súlyos vérveszteséget szenvedett, azonnal kórházba vitték. Egyes feltevések és a merénylő sokszor zavaros, egymásnak is ellentmondó elemeket tartalmazó vallomása szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól.
"1894. november 9-én fogadta az első beteget az a 200 ágyas kórház, melyet az akut fertőző betegségben szenvedő betegek kezelésére építettek. A kórház története szorosan összefügg az ország járványügyi helyzetével és tükrözi a fertőző betegségek gyógyításának és tudományának a fejlődését. Az új kórházépületek luxus körülményeket biztosítottak a betegek számára" - olvasható a Szent László kórház története. Most nyoma sincs a luxusnak, inkább szégyenletes és felháborító állapotban vannak a kórház épületei. Mintha 1894 óta hozzá sem nyúltak volna a házakhoz. A kórház területére be lehet menni, de látogatási tilalom van érvényben. A 11-es épület a koronavírus elleni védekezés egyik központja: négy oldalról is rendőrök védik. A vakolata több helyen leomlott, kilátszik az épület vasszerkezete, ami rozsdásodik. A rendszeres beázások nyomai is könnyen beazonosíthatók. Most nem lehet bemenni, de sima influenza járvány idején már jártunk odabent. Budapest szent lászló kórház telefonszáma. Tipikus Kádár-kori berendezés, az orvosi szobákban olyan lestrapált ágyakkal, amiket már lomtalanításkor sem vinne el senki ingyért sem.
Ekkoriban a HIV-fertőzések kezelése jelentettek komolyabb kihívását. Egyesítés [ szerkesztés] 2007. június 30-án a Szent István Kórházat és a Szent László Kórházat, valamint a Merényi Gusztáv Kórházat és a Jahn Ferenc Rehabilitációs Centrumot egyesítették. Az így létrejött nagy kiterjedésű Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet a 2010-es évek közepén évente mintegy 140. Kórház a járvány közepén - így néz ki a Szent László (helyszíni fotók) - mfor.hu. 000 beteget fogadott. Képtár [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Források [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] László Kórház SC Budapesti kórházak listája Budapest IX. kerületének műemléki listája
Szent István Kórház OTP Bank pénzkiadó automata a V épületben működik. Postaláda a Kórház belső bejáratánál található. Büfé az S épület oldalában üzemel. Ital- és kávéautomata a legtöbb épületben található. Szent László Kórház Gyermekét kísérő szülő befekvésére – térítés ellenében – csak abban az esetben tudunk lehetőséget biztosítani, ha elegendő ágy áll a rendelkezésünkre és ez nem akadálya a betegek felvételének. Gyermekét szoptató anyát a gyermek 1 éves koráig, valamint a krónikus betegségben szenvedő gyermekek szülőjét térítés nélkül helyezzük el. OTP Bank pénzkiadó automata a portánál (Gyáli út) működik. A Paracelsus Gyógyszertár a Szent László kórház főbejáratánál található. Távozáskor a felírt gyógyszerek kényelmesen, sorállás nélkül kiválthatók Nyitva tartás: hétköznap: 8. 00-tól 14. 00-ig. Postaláda a Kórház külső bejáratánál található. Egyéb szolgáltatások - DÉL-PESTI CENTRUMKÓRHÁZ - ORSZÁGOS HEMATOLÓGIAI ÉS INFEKTOLÓGIAI INTÉZET. Büfék az 1-es illetve 2-es pavilon mélyföldszintjén üzemelnek. Ital- és kávéautomaták a 6-os, 9-es, 10-es, 11-es, 20-as, és 29-es épületekben vannak elhelyezve.
Mivel hamar túlzsúfolttá vált, 1898-ban új egészségügyi intézmény, a Szent Gellért Kórház létesült közvetlen szomszédságában. Mindkét kórház folyamatosan újabb épületeket kapott, majd 1917-ben egyesítették őket. Ebben az időszakban elsősorban a skarlát, a diftéria, a himlő, a kolera, és a szamárköhögés számított vezető betegségnek a kezelt személyek körében. 1928-ban röntgenező, 1933-ban laboratóriumi részleg, 1938-ban újabb épületek épültek. A második világháború során bombatámadások érték a kórház több épületét, amelyekben sok dolgozó és beteg életét vesztette. A kórházat idielegnesen elköltöztették, de már 1945-től eredeti helyén működhetett tovább. Az 1950-es években a kórház saját gyógyszertárat, újabb laboratóriumot és könyvtárat nyitott. Az 1950-es évek végén a gyermekbénulási járvány okozott speciális problémát és feladatot a kórház dolgozói számára. Az 1960-as és 1980-as évek között a kötelező védőoltások hatására a klasszikus fertőző betegségek elterjedése lecsökkent. 1981-ben új, 338 ággyal rendelkező épület nyílt.