Lajos (ur. 1643-1715) megkezdte Hollandia és a Habsburgok elleni hódító hadjáratait, melyekben d'Artagnan is aktívan részt vett, az 1667-68-as devolúciós háborúban mutatott
Mecky halála pedig az utolsó tőrdöfés volt a szívbe. Az énekes Kóbor János, Benkő László, Delhusa Gjon, dr. Kárpáti István, Somló Tamás és Horváth Charlie társaságában. Mélyen megrendítette, hogy sokan elmentek a régi zenészbarátai közül Elgondolkodik ilyenkor a saját halandóságán? - Persze. Nagyon ijesztő dolgok ezek, és a lelkünket is mérgezik. Inkább annak örülök, hogy végre élhetünk, találkozhatunk egymással. Sajnos mindannyian átéltük az elmúlt időszakban azt, ahogy az emberek lehajtott fejjel mentek el egymás mellett, mert féltek, hogy elkapnak valamit. D. Nagy Lajos kikötötte: Feró dalait nem énekli - Blikk. A léleknek most nagyon jót fog tenni, hogy lehet koncertekre járni, emberekkel találkozni, ünnepelni az életet, a zenét. Marad ideje a szólókarrierjére a Bikini mellett? - Most kevés időm lesz rá, de azért két-három koncertem lesz majd. Szeretem ezt a vonalat is, mert romantikusabb, érzelemdúsabb dalokat énekelhetek. Érdekes, hogy rengeteg magányos embertől kaptam olyan visszajelzést, hogy sokat segített nekik a zeném. Néhány éve pedig koncert közben feljött a színpadra a Debreceni Klinika egyik főorvosa, hogy átadjon egy oklevelet, amin ez állt: "Művészetével a lelkek gyógyítója".
I. Károly király halála és temetése. Károly király 1342 julius 16-án, szerdai napon a visegrádi várban meghalt. Felöltöztették romlandó tetemét hosszú skarlát ruhába, saruira arany sarkantyút csatoltak, fejére drága mívű (házi) koronát tettek; másnap pedig pompás menetben, érsekek, püspökök, egyéb főpapok, főurak, papok és szerzetesek kíséretében levitték Visegrád városába, a plebánia-templomba. Itt gyászos misét mondván fölötte s elvégezvén a halottas szertartásokat, dereglyére tették a koporsót, hogy Budára, mely már akkor nagy hírű, fényes város volt, szállítsák. A főpapok és a főurak szintén naszádokra szállottak, hogy királyokat ez utolsó útján is, mint annyiszor, elkísérjék. Előttök Tót Lőrincz, e meseszerű hős, Kont Miklós atyja s az Ujlakiak őse, főzászlótartó tisztéhez képest, az ország zászlóját, annyi diadal tanúját, lobogtatta. D nagy lajos halála full. Buda népe pedig, az összes papság és polgárság a Duna partjáig ment boldogúlt királya elé, mint ezt a város szabályai előírták. A templomok és kolostorok harangjai zúgása közben fölkísérték aztán a királyi tetemet a Nagyboldogasszony templomába; ravatalra helyezték; éjjel-nappal zsolozsmákat imádkoztak és énekeltek mellette, míg az egyház főbejárata előtt három vitézlő férfiú, az elhúnyt királynak bíborral letakart kezes paripáin űlve, tartott strázsát.
Laci beleszeret Veres kocsmáros szép lányába, Ilonába. A fiatalok nagyon jól megértik egymást, de a felfuvalkodott és kapzsi természetű kocsmárosnak más tervei vannak lányával. Gazdag emberhez szeretné feleségül adni, s ezt meg is mondja Lacinak. A fiú elpanaszolja bánatát apjának, s a vén bakancsos megígéri, hogy majd ő beszél a kocsmárossal, és észre téríti. Veres kocsmáros azonban hajthatatlan, s kitiltja Lacit a házából, de a fiatalok az apai tilalom ellenére is találkoznak. Katonákat verbuválnak a faluban. A kocsmáros Frici fiát is besorozzák, s az elhízott, puhány fiú sírva szalad apjához a szörnyű hírrel. A falu kántora azt tanácsolja a kocsmárosnak, hogy ígérje oda Ilon kezét Lacinak azzal a kikötéssel, hogy Frici helyett elmegy katonának. A legény örömmel vállalkozik erre, csupán azt kéri, hogy a kocsmáros távollétében emberségesen gondoskodjék öreg édesapjáról. Múlnak az évek, és Taliánországból Laci halálhírét hozzák. Ilon mély szomorúsággal szívében gyászolja kedvesét, és hallani sem akar arról, hogy apja kívánságának eleget tegyen, s kezét az újfalusi bérlőnek adja.
Szomorúan telnek a lány napjai, csupán egyetlen barátnője, Lidi vigasztalja. Egy napon daliás huszár állít be a kocsmába, s beszédbe elegyedik Ilonnal, aki csak akkor ismeri fel a huszárban Lacit, mikor a legény megkérdezi: "Ilon, hát nem ismersz rám? " Egymás nyakába borulnak, de az öröm édes poharába egy cseppnyi keserűség vegyül. A daliás huszárnak hiányzik a fél karja. Futótűzként terjed a hír a faluban, hogy a halottnak hitt Laci hazakerült. A vén bakancsos rohan a kocsmába, hogy keblére ölelje fiát. Veres kocsmárosnak azonban sehogy sem tetszik a váratlan fordulat, s azzal hűti le a szerelmes legényt, hogy a mai nehéz világban még két kézzel is nehezen tud megélni az ember. A vén bakancsos ravasz tervet eszel ki, melynek segítségével azután megszerzi fiának Ilont. A vén bakancsos tudja, hogy Veres kocsmáros a kántorral régóta kincset keres a mocsárban. A Ragyás-sziklához járnak éjszakánkén, s ott lesik, hogy mikor veti fel magát a láng, amely a kincs rejtekhelyét jelzi. A vén bakancsos kimegy hát fiával a sziklához, s egy ládát ás el a földbe.
(1985) Vígjáték | 0 IMDb A film tartalma A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) 82 perc hosszú, Vígjáték film, Hilda Gobbi főszereplésével, Korcsmárosné szerepében a filmet rendezte Gergely Horváth, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Szigeti József népszínműve a hajdani parasztság korrajzát adja egy szerelem történetének megelevenítésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhezmenésével akarja elérni. Az ármánykodás jégrecsúcsik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik.
Értékelés: 18 szavazatból A vén bakancsos és a fia, a huszár Szigeti József népi színműve Gobbi Hilda főszereplésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Az ármánykodás jégre csúszik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Bucure ş ti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 153-154. p. Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. 1963. ) 293-295, 421. p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 323. p. Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára. ) Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. ) 88. p. Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest, 1980. 104-105, 148-149. p. Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. 1996. Magyar Filmintézet, 106-109-110. p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története. 2003. Palatinus. 116. p. A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 80-81., 116. p. Tartalom Sugár Mihály, a "vén bakancsos" megelégedetten éldegél Laci fiával a falujában, ahol ezermester hírében áll. Kinek óráját javítja, kinek tehenét gyógyítja, kinek lovát patkolja, még képeket is pingál, rigmusokat farag, szóval mindenhez ért, mint az olyan ember, aki tizenkét évig ette a császár kenyerét.