Ugyanakkor az elhunytak és a sebesültek elsősorban nem az elithez tartoznak, hanem a középosztályhoz, vagy inkább attól lefelé. Ennélfogva kitalál Feinberg egy képletet, amivel ki tudják számolni minden jogosultnak a gazdaságilag meghatározott "értékét", és aszerint díjazni. Itt persze hatalmas különbségek alakulnak ki az áldozatok között, pusztán egy-egy betöltött pozíció miatt (például, míg egy takarító 200 ezer dollárt kap, addig egy ügyvezető igazgató 14 milliót). A jogtudomány művelőit és magát a jogot sokszor éri bírálat a túlzott objektivitása miatt - értve ez alatt azt, hogy az emberi tényezőt teljesen figyelmen kívül hagyják, és csupán a statisztikákra és a számokra hagyatkoznak a szakmában. A Mennyit ér egy élet? többek között ezt a kérdéskört boncolgatja az elkötelezett és objektivitást megtestesítő statisztikus-jogászon, Feinberg karakterén keresztül. Nem könnyű álláspontot foglalni a film által felvetett kérdésekben, mert az ügyvéddel szemben ott van a feleségét elvesztett kisember, Charles Wolf (Stanley Tucci), aki Feinberg Victim Compensation Fundja (Áldozatkártérítő Alap) ellen próbál küzdeni.
Az Obama házaspár produkciós cége által készített Mennyit ér egy élet? komoly morális kérdéseket feszeget: milyen képlettel számolható ki, mennyit ér egy ember élete? Michael Keaton visszafogott alakítással remekel a 2001-es terrortámadások kompenzációs ügyeiért felelős ügyvéd szerepében, ám a film végül didaktikussá válik. A Netflix előszeretettel csalogatja magához a közéleti szerepükből visszavonuló ismert arcokat: tavaly Harry hercegék a Buckingham-palotából, három éve Barack és Michelle Obama a Fehér Házból vette az irányt egyenesen a streaming-szolgáltató asztala felé. Az egykori amerikai elnök feleségével 2018-ban alapította meg a Higher Ground Productions névre hallgató produkciós cégüket, azzal a lendülettel alá is írták a szerződést a Netflixszel. Eddig úgy fest, jó üzletet kötöttek, Obamáék első filmje, az Amerikai gyár máris Oscart nyert 2020-ban a legjobb dokumentumfilm kategóriájában. Ekkorra már kész volt első játékfilmjük is, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következményeinek egy olyan szeletét mutatja be, amelyről még nem sok szó esett.
A legtöbb helyen csak rohannak előre a tananyaggal, anélkül, hogy az órákon megszerzett tudást a gyakorlatba is átültetnék. Ezt szerették volna elkerülni a Fürkész Suliban azzal, hogy bevezettek egy új típusú tanrendet, melynek keretein belül hétfőtől csütörtökig a Nemzeti Alaptanterv szerint haladnak – persze némileg újragondolva, amikor ott jártunk, a történelmet épp activity segítségével tanulták a diákok –, a pénteket viszont kinevezték projektnapnak, amikor mindenki a saját érdeklődésének megfelelő tevékenységet folytathat. Fontos, hogy a megszerzett tudással kezdjenek is valamit, így a diákok gyakran filmet forgatnak, programoznak, az általuk létrehozott termékeket pedig értékesíthetik egymást közt egy applikáció segítségével. A kereskedéshez bevezettünk egy virtuális pénznemet, így ők is láthatják, hogy mennyit ér a munkájuk, és a legalapvetőbb gazdasági fogalmakkal is tisztába kerülhetnek. Kétségkívül ezt a napot élvezik a legjobban a gyerekek, azt szoktuk mondani, hogy ha valaki a héten beteg, péntekre egészen biztosan meggyógyul – mondta Berecz Zoltán.
Értékelés: 12 szavazatból Egy ügyvéd kemény leckét kap az élettől, amikor lehetetlennek tűnő feladattal bízzák meg: határozza meg, hogyan lehetne kompenzálni a 2001. szeptember 11-i terrortámadás eredményeként nem számszerűsíthető veszteséget szenvedett családokat. Megtörtént események alapján. Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Berecz Zoltán és felesége, Berecz Melinda három gyereket nevelnek közösen. Kezdetben Petit, Nimródot és Grétit is beíratták hagyományos állami iskolába, ám ott végül olyan tapasztalatokat szereztek, mely arra késztette őket, hogy otthagyják korábbi állásukat, és az oktatás területén felépítsenek valami egészen újat. Ma már 80 gyereket nevelnek 160 szülővel és 20 pedagógussal karöltve a Fürkész Innovatív Általános Iskolában, melyet 2019 őszén, éppen a járvány berobbanása előtt nyitottak. A kezdeti nehézségek ellenére úgy érzik, hogy jó úton haladnak, az online tanulást elősegítő oktatási videóikat a pandémia elején több állami intézményben is átvették. 8 Berecz Zoltán Galéria: Fürkész Suli (Fotó: Kaszás Tamás / Index) "A járvány alatt kiderült, hogy az állami iskolákban dolgozó tanárok is nyitottak az innovációra, nagyon sok elszánt, lelkes pedagógus van, akik szívesen szakítanának a múltbéli rossz beidegződésekkel" – kezdte az Indexnek Berecz Zoltán, a Fürkész Suli alapítója, aki hosszas kutatás után fejlesztett ki egy saját pedagógiai programot.
Nem meglepő módon, a helyszínen a civilszervezeteken kívül találkoztam hozzám hasonló aktivistákkal, akik ugyanúgy indultak el a pályaudvarokra segíteni, mint ahogyan én is. hirdetés – Egyszerűen odamentél, és megkérdezted a helyszínen, hogyan segíthetsz, vagy kapcsolatba léptél előbb valamilyen szervezettel? – Én rögtön, az első napokban kimentem. Akkor még teljesen kaotikus állapotok uralkodtak. Még nem volt a pályaudvarokon belül sem kialakított terület, hanem mindenki gyakorlatilag területfoglalásos rendszerrel tudott érvényesülni a helyszínen. Én ott kérdeztem meg a szeretetszolgálatokat, hogy tudok-e valamiben segíteni. Sok múlik azon, mennyire tudja az ember feltalálni magát ilyen helyzetben. Hol ételeket csomagoltam, hol a beérkező adományokat logisztikáztam. Szálláshelyeket és fuvarokat gyűjtöttem a civilektől. Próbáltuk a megfelelő felajánlásokat összepárosítani a menekültekkel. – Beszélj a személyes tapasztalataidról, milyen emberekkel, történetekkel, sorsokkal találkoztál? – Egészen meglepő a skála.
A film alapjául annak a Kenneth Feinbergnek a könyve szolgált, akit a terrortámadást követően állítottak az áldozatok kártérítéséért felelős alap élére. A projekt időközben egy rendezőváltáson is átesett, a Dear Diary című rövidfilmjével Oscart nyerő David Frankelt cserélték le Sara Colangelóra, akinek ugyan rövidebb a filmográfiája, de olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint A tanítónő. A film premierje a 2020-as Sundance Filmfesztiválon volt, a Netflixre a terrortámadás huszadik évfordulója előtt került fel. Feinberg fiatalkorában még színészi álmokat dédelgetett, apai nyomásra aztán végül mégis a jogi egyetemen kötött ki. Később Edward Kennedy kabinetfőnöke, majd ügyész lett, hogy aztán a nyolcvanas évekre érkezzen meg a kártérítési ügyek mezejére. Már debütálásakor sem dolgozott kicsiben: az első ügyei közt volt azoknak a vietnámi veteránoknak az esete, akiknek a háborúban bevetett növényirtó szertől alakult ki daganatos betegségük. Feinberg egyből nevet szerzett magának a szakmában, miután jóformán a csodával határos módon sikerült közös nevezőre juttatni a veteránokat és a szert gyártó vállalat képviselőit.
A csomó a hajózás és repülés területén használt sebesség-mértékegység. A tengeri mérföld nevű hosszmértéken alapszik. Egy nemzetközi csomó alatt egy tengeri mérföld óránkénti sebességet értünk. Ez pontosan 1, 852 km/h, tehát az SI-vel összeegyeztethető. Átalakít Sebesség, Csomó. Rövidítése: kn[2] (knot). Sebesség mértékegység átváltások Méter / másodperc Mérföld / óra átváltás - m/s mph átváltás Méter / másodperc Kilométer / óra átváltás - m/s km/h átváltás Mérföld / óra Méter / másodperc átváltás - mph m/s átváltás Mérföld / óra Kilométer / óra átváltás - mph km/h átváltás Kilométer / óra Méter / másodperc átváltás - km/h m/s átváltás Kilométer / óra Mérföld / óra átváltás - km/h mph átváltás
Amerikai közéletben ez a leggyakrabban alkalmazott sebességi mértékegység. Autók sebességét is mérföld/óra sebességben mérik. Értelmezése: Az a sebesség amivel a test 1 óra alatt 1 mérföld (vagy 1609, 344 méter) utat tesz meg. Kilométer per Óra átváltása más mértékegységbe: Kilométer per Óra = 1 km / 3600 s, Metrikus típusú mértékegység. Mph kmh átváltás 7. km/óra köznapi életben a leggyakrabban alkalmazott sebességi mértékegység (Európában). Értelmezése: Az a sebesség amivel a test 1 óra alatt 1 kilométer utat tesz meg. Sebességkorlátozást jelző közlekedési táblákon lévő szám is ebben a mértékegységben van. ← Vissza a Sebesség mértékegységekhez