Született: 1899 szeptember 29-én Budapest Elhunyt: 1985 november 24-én Buenos Aires Fontosabb évfordulói: 1939 Párizsba távozik, majd Argentinába 1943 Az elsõ golyóstollak legyártása Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentín feltalálók napját az Õ születésnapján, szeptember 29-én ünneplik. A golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául biron). A Golyóstoll Amikor az 1920-as években újságírással foglalkozott, olyan nagy nevû lapoknak dolgozott, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezsõ és Karinthy Frigyes. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenõ mûvésztársaságának kedvelt tagja volt. Sokrétû és szerteágazó érdeklõdése ellenére, Bíró László József elsõsorban mégiscsak feltaláló volt. Legismertebb találmányához, a golyóstollhoz is újságírói hivatása vezette el. Azonban mint minden találmánynak, így a golyóstollnak is voltak korábbi elõdei.
Annyira hétköznapi eszköz a golyóstoll, hogy észre sem vesszük, hogyan változtatta meg az életünket. A sikertörténet mögött egy magyar újságíró, Bíró László áll, aki hetven éve szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, és hetvenöt éve kapott szabadalmat Magyarországon. A nagyszerű találmányt a világ sok országában birónak nevezik, évente sok száz millió darabot adnak el belőle, a legnagyobb gyártó, a BIC 2005-ben adta el az százmilliárdodik BIC Cristal tollat. Egy októberi reggelen 1945-ben ezrek rohamozták meg a New York-i Gimbels Department Store-t, mert előző nap az áruház hirdetésben egy olyan tollat kínált, amely akár két évig is kibírja újratöltés nélkül. A Gimbels az első napon eladta a teljes tízezer darabos készletet, pedig a tollak darabja 12, 5 dollárba került. Ez volt a golyóstoll diadalútjának első fontos állomása. Pedig a forradalmian újnak kikiáltott toll nem is volt új, elsőként egy amerikai tímár, John Loud szabadalmaztatott olyan technológiát, amelynek segítségével bőrön is tudott írni.
Az Argentin Feltalálók Napja Bíró László, 1985. november 24-én halt meg Buenos Airesben, munkásságával akkora elismerésre tett szert az országban, hogy tiszteletére születésnapján, szeptember 29-én ünneplik az Argentin Feltalálók Napját. A Világban pedig nap, mint nap, elismeréssel emlékezhetnek, akik éppen golyóstollat használnak. A golyóstoll szabadalma Bíró László találmánya gyorsan világhírűvé vált. Milton Reynolds amerikai vállalkozónak megtetszett a golyóstoll ötlete, ezért megvalósította Bíró tervét az Egyesült Államokban. Reynolds tollainak minősége viszont igen rossz volt, de így is az első napon 150. 000 dolláros bevételt hozott (mai árfolyamon ez 1, 3 millió dollárt jelent). Később pedig napi 61. 000 darabot adtak el belőle a new york-i Macy's áruházban. Mindezt a '40-es években. Az amerikai üzletember legálisan használta Bíró ötletét, mert az az Egyesült Államokban nem volt oltalom alá véve. Nem sokkal később Franciaországban már élt Bíró szabadalma, amit Marcel Bich (a mai BIC vállalatóriás alapítója) vásárolt meg tőle 2 millió dollárért.
Egy golyóstoll feje nagyításban © Wikipédia / Samsara Szabadalmát Bíró – töltőtoll elnevezéssel – 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, s 1938 júniusában Nagy-Britanniában is. A németeknek Goy Andor adta el 1939-ben a gyártási jogot, itt Exakt illetve Stratos néven hoztak forgalomba tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő alatt beszáradt. (Bíró és Goy állítólag felosztotta az európai és a tengerentúli piacot. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen, mert csak az kapta a licencdíjakat, de a bíróságon sorra vesztett, idehaza viszont licencköltség nélkül gyárthatták a golyóstollakat. ) A fasizmus előretörése, a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt, a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette. Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt.
Ha ötletünk világszerte népszerű lehet, akkor a nemzetközi szabadalmi bejelentés, vagy a nemzetközi védjegybejelentés segíthet számunkra, hogy más ne élhessen vissza ötletünkkel. Egyedi megoldásoknál a f ormatervezési minta oltalom alá helyezése is fontos lehet! Amennyiben olyan ötlete, szellemi terméke van, amely anyagi és erkölcsi elismerést vonhat maga után, tájékozódjon a védjegy és szabadalom levédése témakörben. Ha rendelkezik már védjeggyel, akkor a védjegymegújítás biztonságot nyújthat. Ha piacképes ötlete, terméke van, akkor fontos lehet ön számára a logó levédése, cégnév levédése, név levédése, termék levédése és ötlet levédése is. A folyamatos védjegyfigyelés pedig biztonságot nyújt számunkra, mivel időben megtudjuk, hogy más nem kívánja-e eltulajodnítani védjegyünket. A fenti példából is látszik, hogy a megfelelően levédetett szabadalom elengedhetetlen, mivel védelmet nyújt a feltaláló számára. Ne hagyja, hogy mások jogtalanul felhasználják ötletét, találmányát és nevét! Védesse le találmányát, ne csak itthon, külföldön is, így megelőzheti, megakadályozhatja, hogy megkárosítsák.
Emellett kidolgozott egy eljárást a fenolgyanták előállítására, az acélrudak ellenállásának növelésére, kutatásokat végzett a fehérjékkel összefüggésben. Lenyűgöző eredményesség. 1940 után már kizárólag egyedül kísérletezett. (A Magyar Nemzeti Bank emlékérme kiadásával tisztelgett Bíró előtt. ) Egy fa alapú golyóstoll elkészítésének fázisai: A golyóstoll hegye A golyó általában lágy- vagy rozsdamentes acélból készül, átmérője körülbelül 1milliméter. Készülhet volfrám és szén ötvözetéből is. A golyó felületét néha érdesítik, hogy jobban tapadjon a felülethez, amelyre írnak. A tinta a betétből egy keskeny csövön keresztül jut el a golyó foglalatához. A golyó foglalatába vájt parányi barázdák biztosítják, hogy a tintaegyenletesen kerüljön a golyóra, így amikor a tollat végighúzzák a papíron, a golyó simán forog, és folyamatos vonalat húz. Egy finom hegyű tollal több mint 3, 5 kilométer hosszú írást lehet papírra vetni. AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK: A szabadalmi hivatal emlékoldala () Hogyan készül a golyóstoll hegye?
Életének 78. életévében meghalt Csurka István író, politikus. Az 1934-es születésű író 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták. 1957-ben Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. Később beszervezétk III/III-as ügynöknek, de azt állította, hogy kényszer hatására tette, és sohasem jelentett. Újságíróként 1973-86 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, tárcaírója volt. 1987-ben részt vett az MDF alapításában, és a rendszerváltásban is aktívan részt vett. 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója. Az MDF vezette kormány alatt a párt alelnöke volt 1991-től egy évig, majd híres Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című 1992-es Magyar Fórumban megjelent írásával kritizálni kezdte pártját, melyben 1993-ban alulmaradt az elnöki posztért folytatott küzdelemben Antall Józseffel szemben, még ebben az évben az MDF kizárta a pártból.
Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, nemzeti politikus pontosan 84 évvel ezelőtt született Budapesten. A magyar politika történetében betöltött ikonikus szerepét hiába érte kritika a nemzetietlen baloldalról, megkerülhetetlen gondolatainak eredetiségét még gyakran ők sem merték eltagadni. Emlékezés gyanánt felelevenítjük Csurka öt legemblematikusabb idézetét. 1. Csurka a bevándorlásról (1998) "A végső cél a Magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük. A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát – medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma.
kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta "Új magyar önépítés" címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja. Csurka István Fotó: Kovács László/MTI Magyar Tudat
Avagy különleges katonai művelet és stratégiai nyugalom: a Fidesz szerint ez a 2022-es parlamenti választások tétje. Nagy választási kvízösszeállítás. Kvízeinkben Orbán- és Csurka-idézetekből csemegéztünk, összegyűjtöttük, milyen helyzetben van az egészségügy, az oktatás, a gazdaság. Azt is megnéztük, merre van az előre (nem hátra), azaz mit ígért a Fidesz tizenkét éve, és azok közül mi hogyan valósult meg. És persze a Brüsszellel vívott, soha véget nem érő harcunk sem maradhatott ki. 2021 augusztusában jogerősen megszűnt a Magyar Igazság és Élet Pártja, amely a 2002-es választásoktól kezdve már nem tudott bejutni az Országgyűlésbe. Orbán Viktor azonban időről időre olyan gondolatokat fogalmaz meg, amelyek erősen emlékeztetnek Csurka István egykori MIÉP-elnök filozófiájára. Meg tudja különböztetni, melyik idézet melyik politikustól származik? Kvíz: Milyenek vagyunk "mi, magyarok" Csurka és Orbán szerint? Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni "Magyarország előre megy, nem hátra" – hirdeti választási kampányában a kormány, de merre van az az előre?
Esetleg Nagy Boldizsár írhatna erről egy mesét, ha már úgyis ott van, ha már oda menekült az itteni borzalmak elől.
Az egyik cikkben olvasom: "Berlinben MESEKÖNYVET kapnak a gyerekek. Röviden a mese: A főszereplő Raffi, egy iskolás fiú, aki szereti a sportokat, szívesen focizik, de van babája is, és egy rózsaszín szoknyája. A szoknyát korábban csak otthon merte felvenni, egy nap azonban elhatározza, hogy a rózsaszín szoknyában megy iskolába. Ez lett élete legrosszabb napja, ugyanis kinevették; Egy Leo nevű fiú volt a leggonoszabb az iskolatársak közül. Raffit az édesapja megvigasztalja, ő is szoknyát vesz fel, és úgy döntenek, hogy máskor is szoknyában megy iskolába a fiú. Szoknyás gyerekzsúrt is szerveznek, ahova a gúnyolódó Leót is meghívja Raffi. Mindenki szoknyát visel, kivéve Leo, idővel mégis barátságot köt a két fiú, és együtt játszanak. (... ) A szerző szerint a fő üzenet, hogy ha valaki »más«, az nem hátrány, hanem éppen ellenkezőleg: »érdekesebb« lesz mások számára. " Amit nem tudok megérteni ezekben a devianciát propagáló baromságokban, hogy ez miért is jó. Tehát azt értem, hogy fogadjuk el, hogy ő más, eltér, szokatlan, bár itt inkább működési rendellenességről beszélhetünk.