2020. október 5. | Október elseje óta elérhető az HBO GO kínálatában a Sipos Pál-ügyet feldolgozó Visszatérés Epipóba című dokumentumfilm. Sipos pál rendező béla. 2014-ben a írta meg, hogy Sipos Pál, a Trefort Gimnázium tanára (később az MTV ifjúsági műsorainak szerkesztő-műsorvezetője) miként követett el tanítványai és a nyári táborokban a gondjaira bízott gyerekek ellen szexuális és egyéb hatalmi visszaéléseket. A Szendrőn rendezett táborok résztvevője volt Oláh Judit rendező, aki dokumentumfilmet forgatott az egykori táborlakók részvételével Epipóról, a képzeletbeli országról, amelyet Sipos a diákok számára teremtett. Kováts Mihály televíziós szerkesztő maga is Sipos tanítványa, mi több, "kedvence" volt: ő az első, aki a filmben névvel és arccal vállalja, mit tett vele és társaival az egykori tanár. A filmről bővebben itt írtunk, a Popfilterben pedig arról beszélgettünk a két alkotóval, hogyan válhatott egy gyerektábor bántalmazás helyszínévé, hogyan kezdték az egykori gyerekek feldolgozni a történetet – és hol tartanak most ebben a folyamatban.
rendező, forgatókönyvíró, közreműködő 2010 2009 Égiek és földiek 7. 8 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar dokumentumfilm, 60 perc, 2009) forgatókönyvíró 2008 Egy hazában élünk 6. Sipos pál rendező oliver. 8 (magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 26 perc, 2008) 2006 2005 Nincs elég világ 10 (magyar dokumentumfilm, 51 perc, 2005) Hazaérés 8. 2 (magyar dokumentumfilm, 52 perc, 2005) Eperjes Károly 1. 0 rendező, szerkesztő (26 perc, 2005) 2004 Universitas (magyar dokumentumfilm, 67 perc, 2004) Szín-Játék (magyar portréfilm, 31 perc, 2004) Kép-alkotás 9. 0 (magyar dokumentumfilm, 21 perc, 2004) HERZL 5. 5 hangmérnök (magyar dokumentumfilm, 55 perc, 2004) Eszmény-kép 2003 Trikolór (magyar portréfilm, 70 perc, 2003) Szín-vallás (magyar portréfilm, 26 perc, 2003) A mecénás (magyar portréfilm, 40 perc, 2003) 2002 Tengerszem (magyar dokumentumfilm sorozat, 27 perc, 2002) Platón és Haumann (magyar kisjátékfilm, 27 perc, 2002) A Kern... (magyar dokumentumfilm, 94 perc, 2002) 2001 Tálentum (magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 26 perc, 2001) Az alkotás folyamata 6.
"Olyan ez az egész, mint egy asszociációs áradat, egy hatalmas gondolatfolyam" – mondja Mészáros Martin, az előadás egyik szereplője. "A szöveg elsősorban az érzékekre igyekszik hatni, ehhez a zeneiség is hozzájárul. A szövegben pontosan be vannak jelölve a zenei részek, így gyakorlatilag mi is partitúra szerint mozgunk, Strausz Kálmán karmesterrel úgy gyakoroltuk be, mint egy zeneművet, intett, hogy mikor kell belépnünk. Sipos pál rendező hitel. Ez merőben újszerű színészi feladat, nagy technikai kihívás volt, hiszen zenei végszavakra kell reagálnunk. Maga az alapanyag egy ember védőbeszéde, ezt interpretáljuk úgy, hogy mindenki egy kicsit vádló és vádlott is a történetben, és ehhez építettük hozzá a szituációkat, a szereplők közötti viszonyokat, nehéz, de szép közös munka volt. Teljesen másfajta nyelvet beszélünk, mint amit a néző megszokott, nincs lineáris történet, ez egy helyzet, amelyben egy ember elmond egy vádbeszédet. Mi is asszociálunk a játékunkkal, azt meséljük el, ami nekünk jutott eszünkbe a szövegről.
"Mindketten idegesek voltunk, a 45 perces interjú alatt fejenként majdnem egy doboz cigit elszívtunk" – mondta Magyari, aki szerint Sipos a maga szempontjából okosan viselkedett, hiszen nem tagadott semmit, valamennyire azonban próbált hatni az újságíróra, például arról beszélt, hogy mennyire nem szeretné, ha a gyerekei a cikkből értesülnének a történtekről, illetve arról, hogy ő is áldozat volt gyerekként. A mester, aki beavat – zsigerien iszonyú élmény a Sipos-doku, de muszáj látni | 24.hu. Azt is kérte, hogy hadd olvassa el előre a cikket, de Magyari ezt nem engedte, attól tartva, hogy felismeri a megszólalókat, és nyomást próbál gyakorolni rájuk. A Magyarival készült interjúból az is kiderül, hogy S. olyasmiről is beszélt, ami a cikkből maradt ki: felhozta, hogy mennyire nehéz volt a nyolcvanas években melegként élni. "Ezt éreztem a legérvénytelenebbnek a felsorolt érvek között " – indokolta az újságíró, miért nem hagyta végül benne az írásában ezt a védekezést.
Hallgassátok meg, érdemes! Legfrissebb "Tegnap megtudtam, hogy létezik egy másik világ" – Egy szavazatszámláló feljegyzései WMN Life – 2022. április 4. WMN Buborék vs. Valóság – ilyen, ha az ember egyszer kitekint abból a világból, amiben addig élt. Arcul csapja a szakadék. Fiala Borcsa: A rögtönzés dicsérete – Nyaralós WMN-napló FB Vigyázat! A cikk elolvasása azonnali utazási vágyat ébreszthet fel az arra érzékenyekben! "Minden gyerek, aki háborúban él, kiszolgáltatott" – Az Anyák Menete Ukrajnáért demonstráción jártunk – képriport CL A következő napokban, hetekben és hónapokban is észben kell tartanuk, hogy milliók szorulnak segítségre, köztük kiskorúak is. Egy határátlépés kulisszái. A háború kirobbanása óta kétmillió ukrán gyerek kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát, és sok esetben az apukáját is.
Hugonnai 1897-ben így Magyarországon is leszigorlatozott, és Ferenc József jelenlétében átvehette első nőként orvosi diplomáját. Az első világháború idején – ekkor már sem második férje, sem leánya nem élt – 65 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és ugyan a frontvonalra nem került ki, de tizennégy vidéki városban szervezett betegmegfigyelő központokat. 1915-ben kitüntetést kapott a hadi egészségügyi ellátásban végzett munkájáért. Hugonnai Vilma 1922-ben halt meg, utolsó lakhelyét a Tisztviselőtelepen (VIII. Bíró Lajos utca 41. Első magyar orvosi news. ) emléktábla jelöli. Nemcsak orvosként mutatott példát, de a női jogokért folytatott harcának köszönhetően, a nőknek egyre több lehetőségük adódott: keresővé válhattak, továbbtanulhattak vagy akár diplomát is szerezhettek. Írta: Ádám Eszter
Így Vilma ismét beadta orvosi diplomája honosításának kérelmét, amelyre tizennyolc esztendei várakozás után, ötvenedik évéhez közeledve végre kedvező választ kapott. 1897. május 14-én pedig a pesti egyetem – elsőként a nők közül – gróf Hugonnai Vilmát ünnepélyesen orvosdoktorrá fogadta. A siker utáni évek Példáját ezek után már egyre többen követték, sorra iratkoztak be ifjú hölgyek az orvosi fakultásra. A 20. Első magyar orvosi es. század elején már csaknem százra emelkedett a diplomás, praktizáló nők száma ebben a különösen szép, nehéz hivatásban. A siker után Vilma újult erővel vetette bele magát az elméleti és a gyakorlati munkába. Most is a nők egészségügyi képzése, az ápolónő- és bábaképzés területe, az egészségügyi felvilágosítás, az egészség megőrzésének természetes útja érdekelte, de az 1900-as években is ismételten szót emelt a nők egyenjogúsága érdekében. Pedig magánéletében történtek tragédiák; lánya fiatalon meghalt, majd pedig társát, Wartha professzort is elvesztette. Energiái azonban nem fogyatkoztak.
A Képmás magazinra előfizethet itt>> Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket! A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Tartalmaink elkészítése, az oldal üzemeltetése és az új olvasók elérése azonban költségekkel jár. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a lehetőségeihez mérten. Köszönjük, hogy számíthatunk Önre! Támogatom a >> A varjúvári polihisztor – Kós Károly élete A 19. század vége óta gyorsan szakosodó világunkban egyre kevesebb az olyan polihisztor, aki több területen is képes kiemelkedő alkotásokat létrehozni, komoly teljesítményeket elérni... Üldöztetés, magánéleti tragédiák, mégis gazdag életmű – A magyar Szophoklész, Bornemisza Péter életútja A 16. A grófnőből lett első magyar orvosnő | National Geographic. század dereka utáni hazai lutheránus reformáció hányattatott sorsú alakjának, Bornemisza Péternek sok üldöztetésben, harcban, magánéleti tragédiában volt része.
1896-ban újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, végre elismerték a diplomáját, de az összes szigorlatát újra le kellett tennie. Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, illetve a nők képzésére összpontosult. Kezdeményezte a leánygimnáziumok szervezését és a nők szellemi képzését. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet és ragályos betegségek ismereteit. Első magyar orvosi teljes film. 67 évesen elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot is. Több vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik az ő oklevelének érvényesítése után szereztek diplomát magyar egyetemeken.
Az elsősegélynyújtás módját korabeli népszerű orvosi munkából, autodidakta módon sajátította el. Noha ez a gyógyító szerep nem ellenkezett a hagyományokkal, tevékenységével mégis kivívta családja rosszallását. Megítélésén csak himlős apósának gondozása és a családfő felgyógyulása változtatott. Ekkorra végképp megérett benne az elhatározás az orvosi tudományos képesítés megszerzésére. Az első magyar orvosnő - 1900. november - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. "Menjen és tanuljon" Huszonöt éves volt, amikor egy újságcikkből értesült róla, hogy Svájcban nők is részt vehetnek az orvosi képzésben. Így vallott erről: "Azon időben, vagyis 1872-ben szállingóztak a hírek Zürichből illetőleg az ottani nő orvostanhallgatókról, és midőn ismét egyszer felolvasta férjem a napilapból a megfelelő jelentést és én felsóhajtva mondtam »ah a boldogok«, férjem indulatosan kifakadt: »ha oly boldogságnak tartja a tanulást, menjen és tanuljon, én nem állom útját«. " Férje tehát elfogadta a döntését, s bár a tanulmányokat anyagilag nem támogatta, nem is akadályozta Vilma elutazását. Ha a 19. században egy nő orvosi diplomát akart szerezni, Angliába, Svájcba vagy Amerikába kellett mennie.
1887-ben összeházasodtak, a következő évben megszületett közös gyermekük: Vilma. Férje kérésére a grófnő felhagyott a szülésznői tevékenységgel. Ezt követően egy ideig csupán elméleti kérdésekkel foglalkozott, majd 1891-ben a kormány azt javasolta neki, hogy legyen a boszniai mohamedán nők országos orvosa, Vilma azonban nem vállalta el a megbízatást. 1890-ben a magyar nőnevelés élharcosa, Veres Pálné kérte fel, hogy egészségtant tanítson az Országos Nőképző Egyesület iskolájában. 1894-ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választották. Franciáról magyarra fordította Délacrouix Az ó- és újkori bábák című művét. Számos nőknek szóló felvilágosító műveket írt. A nők munkaköre című művében egy nők számára is kedvező iskolareform mellett állt ki. A nőmozgalom Magyarországon címmel jelent meg tanulmánya. Hugonnai Vilma – Az első magyar diplomás orvosnő. 1899-ben több hónapos sajtóvitát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel a nők szellemi pályákon való részvételéről. 1907-ben átdolgozta Fischer–Dückelmann A nő, mint háziorvos című könyvét.