7 perc olvasás Nagykárolyi gróf Károlyi Mihály máig gyakran vitatott életútjának egyik fontos állomását képezte a két világháború között lefolytatott hazaárulási pere. Magyar Média Mecenatúra • A Vörös Gróf, Károlyi Mihály bűnei. Az emigrációban élő "vörös gróf" ellen 1921-ben indult polgári peres eljárás a Budapesti Királyi Törvényszéken, amely a Horthy-korszakban a történelmi magyar állam összeomlásának egyik fő felelőseként számon tartott arisztokratát megfosztotta az összes belföldi ingó és ingatlan vagyonától. A hét éven át húzódó per nagy sajtónyilvánosság mellett zajlott, számos alkalommal a nemzetgyűlésben is terítékre került, s ezáltal egyike lett a '20-as évek Magyarországának közérdeklődésre leginkább számot tartó jogvitáinak. A Magyarországi Tanácsköztársaság összeomlását követően berendezkedő, önmagát "ellenforradalmiként" meghatározó jobboldali-konzervatív rendszer eltökélt szándéka volt, hogy felelősségre vonja az 1918–19-es baloldali forradalmak résztvevőit, hiszen értelmezése szerint az őszirózsás forradalom, főképpen pedig a kommün döntő mértékben járult hozzá az évezredes magyar állam felbomlásához.
Budapesten az Egyetem utcai (ma Károlyi Mihály utca) palotában élt a család (ma itt található a Petőfi Irodalmi Múzeum), a gyermekévek azonban inkább a fóti kastélyban és annak 300 holdas parkjában teltek. A kis Károlyi Mihály előbb ismerte meg a kastély 80 000 kötetes könyvtárát, mint a falubeli fiúkat, hiszen a parkon kívül élőkkel érintkezni súlyos illetlenségnek számított volna. A politizálás hagyomány volt a Károlyiak között, a családi vagyon örökösétől pedig kifejezetten elvárták, hogy politikai pályára lépjen. Először 1905-ben jelöltette magát képviselőnek a kormányzó Szabadelvű Párt színeiben, de nem választották meg. Történetünk - Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium. 1909-ben azonban megkezdődött politikai karrierje: a konzervatív földbirtokosok nagy befolyással rendelkező szervezetének, az OMGE-nek az elnöke lett, majd a következő évben, mint ellenzéki (függetlenségi párti) jelöltet országgyűlési képviselővé választották. A politikát közelebbről megismerő Károlyi lélekben egyre távolodott pártja és osztálya korrupt és őszintétlen életfelfogásától.
Károlyi Mihály, gróf (Bp., 1875. márc. 4. – Vence, Franciao., 1955. 19. ): liberális, majd demokrata politikus, Magyarország köztársasági elnöke. A nagybirtokos Károlyi család leszármazottja. 1901-től a Szabadelvű Párt tagja, 1905-ben a Függetlenségi Párt ogy. -i képviselője. Rövid ideig az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnöke. 1910-ben pártonkívüli függetlenségi programmal szerzett mandátumot. 1912-ben a Justh Gyula vezette Függetlenségi Párthoz csatlakozott, melynek 1913-ban elnöke lett. Névadónk - Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium. Egyre határozottabban szembefordult az uralkodó osztályok politikai módszereivel, különösen a Tisza István-féle erőszakos irányzattal. Követelte az általános választójog bevezetését, helytelenítette a Monarchia háborús és a militarista Németo. -gal szövetséges politikáját. Már a háborús lelkesedés idején a béke mellett foglalt állást, s a háború utolsó évében határozott békeagitációt folytatott, amit összekötött a polgári demokratikus reformok követelésével. A Függetlenségi Pártból kivált balszárnyból megalakított Károlyi Párt vezetőjeként nagy népszerűséget szerzett a békére vágyó tömegek között.
Károlyi Mihály 1875. március 4-én született Budapesten. Az unokatestvérek házasságából származó fiú súlyos fejlődési rendellenességgel, nyúlszájjal és nyitott szájpadlással született. Betegsége meghatározta gyermekkorát és személyiségfejlődését. A család fóti kastélyában nőtt fel. Édesanyja korai halála után anyai nagyanyja nevelte a magába zárkózó fiút, akin 14 évesen nehéz, a szájpadlást helyreállító műtétet hajtottak végre Bécsben. Az operáció után megtanult beszélni, és nagy energiákat mozgósítva igyekezett kortársait utolérni. 1893-ban kezdte meg a jogi egyetemet, de tanulmányai körülményesen haladtak. Az államtudományi végbizonyítvány 1899-es megszerzése után kicsapongó évei voltak: féktelenül kezdett költekezni, kártyázni, vadászatokon, külföldi üdülőhelyeken tivornyázni. Párbajozott Tisza Istvánnal A HARMINCAS ÉVEIRE KOMOLYODOTT MEG. EGY ÉVTIZED ALATT A HAZAI POLITIKA LEGFONTOSABB SZEREPLŐI KÖZÉ KERÜLT, AMIT SZEMÉLYES KVALITÁSAIN TÚL ANYAGI HELYZETÉNEK ÉS ROKONSÁGÁNAK IS KÖSZÖNHETETT.
És ha ezt mégis megtette, az sem volt bűncselekmény, legfeljebb családon belüli jogsérelem, amiért a rokonok perelhették a családtagot. A hitbizományt Horthyék sem merték kétségbe vonni, hiszen, ha tagadták volna, hogy Károlyinak joga volt felosztani a földjét, akkor nem lett volna jogalapjuk elkobozni sem a vagyont. Azért is húzódott el az eljárás, mert egy, konkrétan erre a perre hozott törvényt fogadtattak el a nemzetgyűléssel, amely lehetővé tette, hogy hűtlenség vagy hazaárulás esetén a hitbizomány is elkobozható legyen. A Károlyi-perhez tehát kellett az 1921. évi XLIII. törvénycikk, amelyet Lex Károlyinak is neveztek. Az ügyészség ezután, 1921. július 2-án nyújtotta be a vádiratot, amely szerint a volt köztársasági elnök ellenséges országbeli kémekkel érintkezett és ellenséges nagyhatalommal folytatott tárgyalásokat, így felségsértést, hűtlenséget és zendülést követett el. A királyi főügyész "a Szent Korona eszméjének arculcsapásával", " a király kényszerhelyzetbe hozásával", " a magyar állam méltóságának lezüllesztésével", mindamellett "a nemzet széles rétegének megmételyezésével" is vádolta a grófot.
A legfőbb vádpont mindazonáltal az volt, hogy Károlyi átadta a hatalmat Kun Bélának. Érdekes mód a vádpontok között nem szerepelt a földosztás, azzal együtt sem, hogy Károlyi ezzel precedenst teremtett a hűbéri jellegű nagybirtok megszüntetésére, ráadásul a per valódi tárgya ez volt, és a Károlyi-birtok elkobzására irányult. Klebelsberg az osztó igazságról A perfelvételi tárgyalás 1921. október 31-én és november 28-án volt. Az alperes Károlyi Mihályt, aki ekkor már emigrációban élt, a per során előbb Nagy György ügyvéd, majd halála után Nagy Vince képviselte, aki korábban a Károlyi-kormány belügyminisztere is volt. Az elsőfokú eljárás során Károlyi hat előkészítő iratot nyújtott be, hatszáz oldal terjedelemben. A perben 1923. február 21-én született meg a Budapesti Királyi Törvényszék ítélete, amely kimondta, hogy Károlyi összes vagyona az államra száll át. A törvényszéki ítélet ellen Károlyi 1923. május 20-án fellebbezést nyújtott be. A per a Budapesti Királyi Ítélőtáblán folytatódott, amely 1923. június 28-án született ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Október 30-31-én, Budapesten győzött az őszirózsás forradalom, és a tömegek Károlyi Mihályban látták azt a politikust, aki követeléseiket teljesíti: meghozza a békét, enyhíti a nélkülözést, és széles körben biztosítja a politikai szabadságot. Károlyi a szövetséges pártok bevonásával kormányt alakított, és kísérletet tett arra, hogy kivezesse az országot a reménytelen helyzetből. A gyülekezési és egyesülési jog, a sajtószabadság korábbi korlátozásai megszűntek. November 16-án az országgyűlést ideiglenesen helyettesítő forradalmi testület, a Nemzeti Tanács Magyarország államformáját köztársasággá nyilvánította (pontosabban népköztársasággá a korabeli szóhasználat szerint) határozatot hozott az általános, egyenlő, titkos választójogról, valamint arról, hogy a nagybirtokot fel kell osztani a falusi nincstelenek és a parasztok között. Az éhezésen és a tüzelőhiányon azonban – érthető módon – mindez nem enyhített, és közben az ország mind nagyobb területei kerültek idegen megszállás alá. Északon az antant által létrehozott csehszlovák hadsereg, keleten a román hadsereg, délen pedig az antant francia irányítás alatt álló balkáni hadserege hatolt be Magyarországra.
A SHIELD ügynöke ezúttal kicsinyített játékfiguraként érkezik a gyerekekhez, akit már jól ismerhetnek a mesékből és a mozifilmekből is. A Fekete Özvegy sokszor tűnik fel a Bosszúállók filmekben, hiszen a csapat tagjaként ő is számtalan alkalommal tart velük a küldetésekre. Akciófigura vásárlás, szuperhősös figurák | PindurPalota. A Fekete Özvegy játékfigura nem csupán mutatós, de talapzata összekapcsolható a többi Bosszúállók figurával, így akár a teljes Bosszúállók csapatot kiállíthatod a polcodon. Mérete: kb. 6-7cm magas Anyaga: műanyag
Szintén jobboldalt láthatod a várható szállítási költséget is. Futáros kézbesítés: olyan szállítási címet adj meg, ahol napközben, munkaidőben át tudja valaki venni a megrendelt terméket (például munkahely). A rendelés során a Megjegyzés rovatba beírhatsz minden olyan információt, ami a szállításnál fontos lehet. A Pick Pack Pont: a csomagot országszerte több mint 600 helyen található Pick Pack Ponton veheted át kényelmesen – munkából hazafelé vagy vásárlás, tankolás közben. Átvételi pontok találhatók az Immedio és a Relay újságárusoknál, az OMV, MOL, Avanti és Avia benzinkutakon, bevásárlóközpontokban, Playersroom, Sportfactory, valamint Playmax hálózat üzleteiben. PostaPont: A csomagot országszerte több mint 2800 PostaPont egyikén is átveheted. A PostaPontokat megtalálhatod a postahivatalokban, a MOL töltőállomás hálózatánál, valamint a Coop kiemelt üzleteinél. Környezettudatos is vagy, ha valamelyik átvevőpontra rendelsz, mivel a csomagok gyűjtőjáratokon utaznak, így nincs szükség az utakat még zsúfoltabbá tevő extra járatok indítására.
Tonyval végeztünk. Natashának viszont most jön a saját filmje. És miközben lineárisan már nyilván nem fejlődhet a története, ezzel egy csomó játékidőt kap még" – magyarázta a Bosszúállók: Végjáték egyik rendezője, Joe Russo a film házimozis kiadásának audiokommentárján. A részben hazánkban forgatott Fekete Özvegy előzményfilmet 2020. április 30-án mutatják be a magyar mozik – szóval jó pár hónapot kell még várniuk a karakter rajongóinak. De Russo válasza megfelel arra a kérdésre is, hogy Vízió miért lett elhanyagolva: hiszen (ahogy arról a tévés spin-offokat listázó korábbi cikkünkben már írtunk) ez a figura is vissza fog térni valamilyen formában a Disney+-ra 2021 tavaszán érkező WandaVision című sorozatban. (via The Wrap)