Figyelem! Ha magánhasználat is történik, akkor a levonási jog korlátozva lesz olyan mértékben, amilyen arányú a magánhasználat! A társasági adóban plusz kedvezményt tudnak igénybe venni azok a vállalkozások, akiknél az adott évben újonnan beszerzett tárgyi eszköz közvetlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét. Az adózás előtti eredményt az üzembehelyezésig elszámolt beruházás értékével lehet csökkenteni. Például egy szállítással, fuvarozással vagy autó bérbeadással foglalkozó cég ezt a kedvezményt igénybe veheti a beszerzett gépjárművei után, mert a főtevékenységéhez kapcsolódik az eszköz. De egy könyvelő iroda vagy cukrászda már nem élhet ezzel a lehetőséggel, mert a tevékenységéhez nem szükséges az adott tárgyi eszköz. A Tao. törvény szerint a vállalkozásoknak lehetősége van fejlesztési tartalék képzésére is, melyet az adóévet követő 4 adóévben oldhat fel beruházásokra. Személygépkocsihoz kapcsolódó áfa levonás. Itt nincs kikötés, hogy az eszköz a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetve kell, hogy szolgálja. Bármilyen tárgyi eszközre fel lehet oldani, ami után értékcsökkenést számolunk el, így elektromos autó megvásárlására is.
* * * A külföldön megfizetett ÁFA visszaigénylése bonyolult, és sok buktatót tartalmazó folyamat lehet, ezért egyes esetekben mindenképpen javasolt szakértő bevonása is az eljárásba. A VGD Hungary tapasztalt adótanácsadói készséggel állnak az Ön rendelkezésére a külföldi ÁFA visszaigénylése során is!
Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetéssel? A fenti tv. -i hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értéket növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyamkülönbözetek is, ha azok még az üzemhelyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (Áfás) értékre eső árfolyam különbözettel kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni vagy a tárgyi eszköz nettó (Áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak külföldi szállítók esetén kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal? A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet átértékelésre kerül és az összevont árfolyam különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg.
Társaságunknál jelentős értékű, több éven áthúzódó beruházás van folyamatban, melynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében deviza vásárlások és határidős ügylet kötések történnek. Társaságunknál célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt devizaárfolyamon lehessen elszámolni. A számviteli tv. 47. §-a (4) bekezdés c pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközhöz kapcsolódó devizás kötelezettség -devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett-, üzembehelyezésig felmerült árfolyamkülönbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdeznénk: Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük e feltétel megléte esetén nem kell /nem szabad a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani? Devizakészlettel fedezettnek minősül e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel?
Ha egy I összegű beruházástól (befektetéstől) azt várjuk, hogy egy év múlva éppen annyi nettó bevételt eredményezzen, mint amekkora bevételre a piaci kamatláb (i) mellett számíthatunk egy ugyanekkora összegű pénzügyi befektetéstől, akkor egy év múlva a beruházás hozamának (R 1) meg kell egyeznie a beruházás kamattal növelt összegével: (56) A beruházás tényleges hozama azonban nem feltétlenül egyezik meg ezzel az összeggel. R 1 lehet kisebb vagy nagyobb, mint a beruházás értékének 56. képlet szerint felkamatolt összege. A tényleges hozam megítélése érdekében ki kell számítanunk annak mai értékét, vagyis azt a befektetési összeget, amely átlagos piaci kamatláb mellett éppen R 1 –t eredményez. Ez az összeg a várható hozam jelenértéke. Ha 56. képletben I helyébe a jelenérték jelét írjuk be, akkor az egyenlet átrendezésével megkapjuk a jelenérték (PV = Present Value) kiszámításának képletét. (57) Ha az így kiszámított jelenérték meghaladja a beruházás bekerülési értékét, akkor érdemes megvalósítani a beruházást.
Az ELÁBÉ jelentése Az ELÁBÉ az eladott áruk beszerzési értéke kifejezésből alkotott mozaikszó. Elsősorban kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások esetén az üzleti évben (általában) változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. Az ELÁBÉ könyvelése Az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni. A tárgyidőszakban eladott áruk beszerzési értékét módosítják a leltári eltérések tényleges beszerzési értékei. Az elszámolási hibára visszavezethető leltárhiányok az eladott áruk beszerzési értékét növelik, míg az elszámolási hibából adódó leltártöbbletek csökkentik.