Lázba hozta a családosokat a 2021. januárjától 2022 végéig igényelhető, 3 millió forintos vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatás. Ez természetes, hiszen ki ne tudna találni otthonában olyan munkálatokat, melyeknek "itt lenne már az ideje"? Felújítási tamogatas -FB :: Pénzügyi Mentorok. Túl régóta záródik rosszul a bejárati ajtó, évek óta hiányzik a klíma és már egy... Publikálva - 2021-08-02 Öt részes cikksorozatunkban a 2021. január 1-től igényelhető, várhatóan messze a legnépszerűbb állami támogatás formát, az otthonfelújítási támogatást járjuk körül. A sorozat ötödik részében most azt nézzük meg, hogyan működik a számlák benyújtása, elszámolása, illetve a felhasználás ellenőrzése a 3 millió forintnyi ingyen pénzt jelentő otthonfelújítási támogatás igénybevétele során.... Publikálva - 2021-03-04
Azonos lakóhellyel rendelkező házas- és élettársak csak együttes igénylőként igényelhetik a támogatást, a tb-jogviszonyra vonatkozó feltételt elég egyiküknek teljesíteni, a köztartozásra vonatkozót viszont mindkettejüknek kell. Közfoglalkoztatottak (vagyis a köznyelvben közmunkások) nem igényelhetik a támogatást. Otthonfelújítási program 2022: a lakásfalújítási támogatás igénylése A támogatás a felújítási munkákat követően utólag, csak egy alkalommal vehető igénybe úgy, hogy: december 31-éig nyújtható be a kérelem, az utolsó felújítási számla kiegyenlítését követő 60 napon belül adható be, teljes elutasítás esetén az előírt határidőkön belül ismételten is benyújtható az igénylés, bizonyos esetekben egyszer hiánypótlás tehető. Az igénybe vevő személyére, gyermekére és az ingatlanra vonatkozó feltételeknek elég az igénylés időpontjában megfelelni. A támogatás iránti kérelem a Magyar Állam Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon a kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen, postai úton vagy személyesen, kormányablaknál nyújtható be.
Ezzel a közigazgatásban, polgárjogot nyert a magyar nyelv. Még nagyobb sikert arattak az 1832 és 1836- között Pozsonyban ülésező reformországgyűlésen, amelyen törvény született arról, hogy magyar legyen a törvények hivatalos nyelve (a király december 20-án szentesítette, mint az 1830: VIII. t. c-ket "A nemzeti nyelv használatáról"címmel). Megszavazták, hogy magyar legyen a hivatalban használható nyelv Horvátországban és Szlavóniában is, de erre a "Dráván túli testvérek" tíz évig halasztást kaptak, viszont oktatási nyelvként azonnal kötelesek voltak tanítani a magyart. Azonban a horvátok ez ellen panaszlevéllel fordultak a királyhoz, aki megerősítette a horvátok municipális jogaikat. Ezután az 1839/1840 évi országgyűlésen tovább bővült a magyar nyelv használata a hivatalokban, de egyben erősödött a horvát-magyar ellentét is. A horvátok ismét tíz év halasztási időt kaptak a magyar nyelv bevezetésére, de kérésükre a király nem szentesítette a törvényt. Azonban ez az állapot sem tartott sokáig, hiszen végül az 1843-44-es országgyűlésen született meg az a törvény, miszerint a magyar nyelv hivatalossá vált a közigazgatásban.
A résztvevőkhöz hangosbeszélőn intézett szónoklatában a megmozdulást kezdeményező Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője kifejtette: az új közigazgatási kódex - azáltal, hogy a nyelvi jogok érvényesítését a központi közigazgatás helyi szerveitől is megköveteli - valójában a helyiről központi szintre emeli a kisebbségi anyanyelv használati jogokat, ami értelmezése szerint országszerte második hivatalos nyelvvé teszi a magyart. A szónok a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére módosított oktatási törvény ellen is tiltakozott, amely szerinte tannyelvtől függetlenül most már minden romániai egyetemet arra kötelez, hogy tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételit és záróvizsgát. A tüntetők petícióban követelték az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a kifogásolt jogszabályokat, és vezetőjük bíztatására percekig A román nyelv az egyedüli úr jelmondatot skandálták. "Úgy véljük, hogy ezek a törvények megnyitják az utat az RMDSZ számára Románia nemzetállami meghatározásának eltörlése felé, a közigazgatási kódex pedig tágra nyitja a kaput az etnikai alapú területi autonómia előtt, amely súlyosan veszélyezteti Románia területi épségét" - hangoztatta Mihai Tirnaveanu a tüntetést meghirdető felhívásában.
A résztvevőkhöz hangosbeszélőn intézett szónoklatában a megmozdulást kezdeményező Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője kifejtette: az új közigazgatási kódex – azáltal, hogy a nyelvi jogok érvényesítését a központi közigazgatás helyi szerveitől is megköveteli – valójában a helyiről központi szintre emeli a kisebbségi anyanyelv használati jogokat, ami értelmezése szerint országszerte második hivatalos nyelvvé teszi a magyart. A szónok a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére módosított oktatási törvény ellen is tiltakozott, amely szerinte tannyelvtől függetlenül most már minden romániai egyetemet arra kötelez, hogy tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételit és záróvizsgát. A tüntetők petícióban követelték az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a kifogásolt jogszabályokat, és vezetőjük biztatására percekig A román nyelv az egyedüli úr jelmondatot skandálták. "Úgy véljük, hogy ezek a törvények megnyitják az utat az RMDSZ számára Románia nemzetállami meghatározásának eltörlése felé, a közigazgatási kódex pedig tágra nyitja a kaput az etnikai alapú területi autonómia előtt, amely súlyosan veszélyezteti Románia területi épségét" – hangoztatta Mihai Tirnaveanu a tüntetést meghirdető felhívásában.
A román érdekvédő fórum szerint alkotmányellenes a kétnyelvű űrlapok használata, és felháborítja őket, hogy a prefektusi hivatalban és a minisztériumoknak alárendelt helyi intézményekben is kötelező lesz a magyar nyelv használata. Minderre már a román állam magyarlakta vidékek feletti fennhatóságának szertefoszlását és a székelyföldi románok nemzethalálát vizionálják a román honféltő civilek. Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja Egyesület elnöke a Facebookon közzétett felhívásában úgy fogalmaz, hogy a különböző közintézményekben – például a nyugdíjpénztárnál, pénzügyi igazgatóságon, postán, tanfelügyelőségen – olyan embereket fognak alkalmazni, akik nem beszélik jól a román nyelvet, vagy nem akarják majd használni: Legyetek tudatában, itt nem a kisebbségi jogokról van szó, mert azok már így is bőségesen szavatoltak, hanem hogy a közintézményekben helyettesítsék a román nyelvet a magyarral. Ha eddig nem tanultatok meg magyarul, higgyétek el, rákényszerültök, hogy megtegyétek. A kisebbségi anyanyelvhasználat terén is fontos rendelkezéseket tartalmazó új közigazgatási törvénykönyv kapcsán a jobbközép román ellenzék ötven törvényhozója előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól, ezért az államfő az alkotmánybíróság állásfoglalása előtt nem hirdetheti ki a törvénykönyvet.
A nyelvi tervezés háttere, a nyelvek helyzetéről való gondolkodás. Célja lehet egyik országban a többnyelvűség megőrzése, másikban egy nyelv vagy változat hivatalossá tétele, harmadikban pedig a kisebbségi nyelvek elnyomása. E szándékokat nyelvtörvényekben és oktatási törvényekben teszik hivatalossá. A határon túli magyar nyelvhasználat
Klaus Iohannis román államfő 2015. november 11-én hirdette ki a törvényt, amelynek értelmében ezen a napon a magyarlakta településeken különböző kulturális programokat szervezhetnek, amelyekhez a helyi önkormányzatokon kívül a civil szervezetek is hozzájárulhatnak. A törvény kitér arra, hogy a közmédia is sugározhat az ünnepre hangoló műsorokat, a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról. Az anyanyelv ünneplése 1999-ben lépett a nemzetközi ünnepek sorába, mert az ENSZ ebben az évben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000-ben ünnepeltek először.
A szerző a latin helyett a magyar hivatali nyelvvé tételét szorgalmazza: a Hunnia lapjain Széchenyi sokszor és hosszasan közvetlenül az uralkodó I. Ferenchez fordul, akit arról biztosít, hogy a magyar államnyelv egyáltalában nem veszélyeztetné az "austriai birodalmat". Ez ügyben önmaga és minden magyar számára követendő tanácsként Széchenyi így fogalmaz: "Testtel lélekkel ragaszkodni a most uralkodó dynastiához, vele osztani hüséggel azon sorsot, bár jó, bár rossz, melyet még a jövendő leplege borít, s hasznunkat, dicsőségünket, egész létünket egybeolvasztani hasznával, dicsőségével, egész létével. " (60-61. oldal) A dinasztia iránti elkötelezettségén túl azonban Széchenyi megszólítja Magyarország nemzetiségeit is: ezeket is arról győzködi, miért is jobb nekik a latin helyett a magyar államnyelvű Magyarországon élni. Érvei közt talán a legfontosabb, hogy Magyarország az egyetlen, mely alkotmánya révén képes biztosítani a nemzetiségek számára is azt a szabadságot, mely Európa más részeiről hiányzik.