A muskátli fajok Dél-Afrikából származnak, onnan kerültek át Európába közel 400 éve. A kertészek nemesítő munkájának köszönhetően ma már megannyi fajta kapható belőlük mind a színüket, mind a formájukat tekintve, amelyek a nyár elején szinte elözönlik a virágpiacokat. Az egyik leggyakoribb hibrid csoportot az ún. angol muskátlik jelentik, melyet elsősorban 4 faj, a P. cucullatum, a P. angulosum, a P. Futó Muskátli Teleltetése / Muskátli Teleltetése: 3 Dolog, Amire Feltétlen Figyelj! - Lakáskultúra Magazin. fulgidum, valamint a P. grandiflorum keresztezésének eredménye. Az angol muskátli hazánkban talán nem olyan népszerű, mint a többi fajta, pedig meseszép, sokszor cirmos virágai több figyelmet érdemelnének. Ez a virág kissé érzékenyebb a közönséges muskátlinál, és kétségtelenül hátránya még, hogy teljes virágzásában csak a nyár közepéig gyönyörködhetünk. Több árnyékot és szélvédettebb helyet igényel a társainál, ugyanakkor a cikkcakkos, fodros dús levelek fölött megjelenő lila, bíbor, fehér és rózsaszínű, többszínű, esetenként fehér szegélyes, telt szirmú virágok elbűvölően romantikus hatást keltenek.
Évszázados kísérletezések és keresztezések során jött létre az angol muskátli. A habitusában és virágainak egzotikus formájában is különböző faj lakásban is tartható. Nézz meg, milyen egyszerű az angol muskátli gondozása! Származása: A muskátli (Pelargonium) a gólyaorrfélék családjába tartozik. Őshazájában Dél-Afrikában félcserjeként él, tehát szubtrópusi eredetű. Európába a XVIII. században került. Angol muskátli gondozása. Az angol muskátli nemesített faj, ami csak részben hordozza az eredeti faj génjeit.
Megoldást jelenthet, ha tavasszal a teleltetés befejezésével egy időben pár új tövet is beszerzünk, így a télen elhullott darabokat is azonnal pótolhatjuk, és a virágzási időt is - részben legalábbis - előbbre hozhatjuk. Képek: innen, innen, innen, innen, és innen. Hasznosnak találta a bejegyzést? Kérem nyomjon egy Tetsziket, küldje el ismerőseinek! További cikkeimet a Blogomban találja
A teleltetés időszakában fontos, hogy ne vonjuk meg tőle teljesen a vizet: Világos helyen kéthetente Sötét helyen három hetente locsoljuk Amennyiben a növény kaspóban vagy ládában van, de azt kinőtte, akkor szintén érdemes lehet átültetni egy nagyobb tárolóedénybe, ám ekkor figyeljünk az áteresztő lyukak fúrására az edény aljában. Minél nagyobb az ültetőközeg, annál szebb a virágzás. A muskátli földjét – legyen szó akár kaspós, akár kertbe ültetett növényről – érdemes tavasszal visszapótolni, ehhez pedig a már korábban is említett muskátli földet érdemes használni. Az ültetést követően meg kell locsolni a növényt, illetve be is trágyázható a mielőbbi fejlődés érdekében. A mai szeszélyes márciusokat tekintve azonban érdemes óvatosnak lenni, és figyelni a fagyokat, mert nagyon könnyen elfagyhat! Metszése Az átteleltetett növényeket márciusban, az idő felmelegedésével ki lehet ültetni, ám fontos, hogy a szárakat visszametsszük 5-10 centiméter hosszúságúra, így ugyanis meg tud erősödni a növény töve.
Két szám összeadását az alábbi módon kell végrehajtani: 1. Olvassuk be az első számot az EAX regiszterbe a memóriából. 2. Az EAX regiszterhez adjuk hozzá a második számot. 3. Az eredményt (az EAX regiszter új értékét) tároljuk a memória egy másik pontján. 2. ábra: Számok összeadása Az utasításokat számkódok jelölik. 5. Az ELSŐ generációs elektronikus számítógépek - Számítástechnika története dióhéjban. Ezek a számok 0.. 255 közötti egész számok. A számkódokat leggyakrabban hexadecimális formában adják meg. A bal oldali oszlopban a memóriacímeket adjuk meg (0044F02B, …) ahol az adott gépi kódú utasítást tároljuk. A gépi kódú utasítások a második oszlopban vannak (a 8B45F4 számsorozat egyetlen gépi kódú utasítást (8B), valamint a paramétereit jelöli: honnan kell beolvasni az értéket az EAX regiszterbe (45, F4)). A fentieken is látszik, hogy a gépi kódú programozási nyelv nehézkes, nehezen tanulható. A kész program nehezen megérthető, nem áttekinthető. Sok más hátránya mellett külön kiemelendő, hogy a gépi kódú programokat alkotó utasítások csak az adott mikroprocesszor számára érthetőek.
Elképzelhető volt, hogy a program maga hibátlan volt, csak az adatrögzítés során hibásan került a program kódja bevitelre, így a hiba megkeresése egészen esélytelenné vált. Ma már az utasításokat tudjuk külső file-ban tartani, és speciális kezelőprogramokkal szerkeszteni azt (beszúrás, átírás, törlés, stb). Majd a kész adatfolyamot (számsorozat) direktbe a memóriába másolni. Valamint van lehetőség a futó programot elemezni, megfigyelni melyik utasítást hajt végre éppen, megtekinteni futás közben az általa használt memóriarekeszek értékeit, stb. Számítógépek fejlődése – Györe Mihály. Tehát ma már rengeteg eszköz segít a programozók, operátorok, hibakeresők munkáját. De a programozási nyelv (gépi kód) alapvető problémáit ez nem oldja meg, csak az életet teszi kissé könnyebbé.
A számítógép-rendszerekben egyre nőtt a szoftver értéke a hardverhez képest. Már ekkor voltak olyan rendszerek, ahol a szoftver ugyanannyiba került, mint a hardver. Ugyancsak a második generáció idején kezdődött a cégek információs rendszerének számítógépesítése. A vezetőket olyan információkkal tudták így ellátni, ami növelte a profitot és elősegítette a cég irányítását. A második generáció technikai jellegzetességeinek jó része már az elektroncsöves számítógépeknél megjelenik. Az 1955-ben gyártott csöves IBM 704 volt az első olyan üzleti számítógép, aminek volt egy "vezérlőprogramja", egy kezdetleges operációs rend- szer. Első generációs számítógépek | A számítógép fejlődése. Ennek a gépnek a későbbi modelljei és utója, az IBM 709-es már rendelkezett input-output processzorral, aminek kizárólagos feladata az adatbevitel-adatkivitel irányítása volt (akkoriban ezt a processzort adatszinkronizátornak, később csatornának hívták az IBM-nél). (Az IBM 7090 és a 7094 alapjában véve a 709-es tranzisztorizált változata volt és üzletileg igen sikeresnek bizonyult. )
1943-1946 között készült el az ABC után a második teljesen elektronikus számítógép, az [ENIAC] "(Electronic Numerical Integrator and Calculator)" a Pennsylvania Egyetemen. Ez még nem Neumann-elvű gép volt, csak a számításhoz szükséges adatokat tárolta, a programot kapcsolótáblán kellett beállítani. Jellemzői: elektroncsővel működött, a programozása kizárólag gépi nyelven történt, sok energiát használt fel, gyakori volt a meghibásodás (átlagosan 15 percenként), a sebessége mindössze 1 000 – 5 000 művelet/másodperc volt. A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termeltek. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átállítani. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett a magyar származású Neumann János. Alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memóriaegység memória, programtárolás, utasításrendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Neumann János irányította az EDVAC megépítését is 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe.
Tulajdonságaik: • az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, • helyigényük szekrényméretűre zsugorodott, • üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, • kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére, • tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt. A gép tulajdonságai: működésük nagy energia-felvételű elektroncsöveken alapult, terem méretűek voltak, gyakori volt a meghibásodásuk, műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként, üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt.
Ebből a gépből összesen 48 darabot gyártottak. A korszak egyéb eredményei A nyomtatott áramköröket (NYÁK) a második világháború alatt fejlesztette ki az USA-ban a National Institute of Standards and Technology, eredetileg tüzérségi lövedékek gyújtószerkezetében való felhasználásra. Később azonban széles körben elterjedtek, és szinte minden elektronikus eszközben – így a számítógépekben is – ilyen lapra szerelték az alkatrészeket. 1950-ben jelennek meg először képernyőn a számítógépes műveletek eredményei az amerikai légiellenőrzési szolgálat egyik félautomata földi állomásán. 1952-ben készül el Moszkvában a MESM és BESZM, az első két szovjet számítógép. [A BESZM (БЭСМ) az első sorozatban gyártott orosz nagy számítógépek (mainframe) típusa. Az elnevezés a Nagy Elektronikus Számítógép (oroszul: Большая Электронно-Счётная Машинa / Bolsaja Elektronno-Szcsotnaja Masina) kezdőbetűiből képzett betűszó. ] 1954-ben alkalmaznak először elektronikus számítógépeket üzleti célra (IBM). Ugyanebben az évben jelenik meg az első nagy sorozatban gyártott számítógép, az IBM 650.
Mint tudjuk, nem így történt! Colossus A II. világháború alatt tudósok és matematikusok egy csoportja Angliában létrehozta az első teljesen elektronikus digitális számítógépet, a Colossust. A gép 1943 decemberére készült el és 1500 elektroncsövet tartalmazott. 5 kHz-s órajellel dolgozott, másodpercenként 25. 000 karaktert tudott feldolgozni. Összesen tíz darab ilyen gép készült. Rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtésére használta sikeresen egy Alan Turing által vezetett csoport (ő ugyanaz a Turing, aki a korábban említett Turing-gépet kitalálta). A németek ENIGMA nevű rejtjelét is ezzel fejtették meg. ENIAC Ismertté az ABC utóda, az első általános célú elektronikus digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer) vált. Az ENIAC tervezését a második világháború alatt kezdte el katonai célokra John Presper Mauchly és John William Eckert. A gépet a Pennsylvania egyetemen építették, a munkát 1946-ban fejezték be. Az ENIAC 17. 468 elektroncsövet tartalmazott, több mint 100 kW elektromos energiát fogyasztott és 450 m2 helyet foglalt el (több mint 30 m hosszú termet építettek az elhelyezéséhez).